Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-302

258 302. országos ülés 1908 márczius 3í-én, kedden. vonatkoznak, hogy a sürgős tárgyalás kimondása után mi történjék, kihagyassanak, mert az a logikus eljárás, hogy az első bekezdés tisztán a felett rendelkezzék, hogy hogyan jön létre a sürgősségi határozat. Ha sürgősségi határozat létrejött, arról, hogy mi legyen annak a tartalma' és ] a hatálya, uj bekezdés szóljon. Azért én elleninditványomból kihagytam az intézkedéseket arra nézve, mi történjék a sürgősség kimondása után, 10 vagy 16 óráig legyen-e meghosszabbítható az ülés stb. A javaslat ellen másik panaszom az, hogy azt mondja »valamely tárgynak sürgős tárgyalása*. Nem tartom helyesnek, hogy mindenféle tárgyakra kiterjesztessék a sürgősség; azt csak fontosabb tárgyakra, tehát törvényjavaslatokra, kell szőri tani. Indítványomat ehhez képest szövegeztem. A titkos szavazás indokai ezek : Magyarország állandóan veszélyeztetve van Ausztria Tészéről; a magyar kormánynak egyik főkötelessége, hogy a bécsi érdekeket istápolja itt a magyar képviselőházban, (Ellenmondás) vigyáznia kell tehát arra, hogy a magyar képviselőházban a bécsi követelések nagyobb baj nélkül visszautasíthatok legyenek. A kormány bizonyos irányban le van kötve, (Felkiáltások : Nem áll I) függőségi viszonyban van Ausztriához, illetőleg Ö felségéhez, a magyar királyhoz, a ki egyszersmind osztrák császár is. Erről többet nem kell beszélni, mindenki megérti, mit jelent ez. A mellett a ház legnagyobb része, épen a mindenkori többség, bizonyos tekintetben függő hefyzetben van a kormánytól. (Ellenmondások.) Epén azért indítványozom, hogy a sürgősség titkos szavazással döntessék el, mert akkor nem érvényesülhetnek azok a befolyások, a melyek különben érvényesülnének. Ha a ház belemegy abba, hogy a sürgősség felett titkos szavazással kell dönteni, akkor azt hiszem, sohasem akad 200 magyar képviselő arra, hogy titkos szavazással sürgősnek mondjon ki olyan javaslatot, a melynek megszavazása Magyarországra nézve veszélyes. Én épen a titkos szavazással való eldöntésben látok \ legnagyobb garancziát arra nézve, hogy a sürgősséget a magyar nemzet érdeke ellenére nem fogják kihasználni. Annál is inkább szükséges ez. mert, mint méltóztatik tudni, a katonai javaslatokat, az Ausztriával való közös ügyeket és az ezek körébe eső dolgokat ki akarják venni a sürgősség alól. Hát bármennyire szükséges volna is ezeket kivenni, azt hiszem, hogy lehetetlen ezeket kivenni ; azt nem engedik meg, nem engedheti meg a kormány, mert Ö felsége nem engedi, mert mégis csak furcsa lenne, ha azt mondaná a magyar kormány, hogy nekem mindenkivel szemben bizalmam van, minden kérdésre nézve megszavaztatom a sürgősséget, csak ö felsége iránt nincs bizalmam, a ki nekem a kormányhatalmat adta, vele. szemben bizalmatlankodom, neki t. i. a katonai és az Ausztriával közös ügyekben a sürgősséget nem vagyok hajlandó megszavazni. Jó lenne azt

: igy tenni, azonban abban a véleményben vagyok, j hogy ez lehetetlenség. De hát ott van a másik orvosság erre, az, hogy titkos szavazással döntsünk a sürgősség kérdésében, mert akkor, hogy ha katonai kérdésekre akarják a sürgősséget kimondani, és ha abban mi veszedelmet látunk, akkor minden melléktekintet nélkül visszautasíthatjuk azt az indítványt titkos szavazásban. Azt indítványoztam, hogy legalább 200 képviselő szavazzon a sürgősség kimondása mellett. Ezzel a számmal biztosítva van az, hogy ne lehessen a sürgősséget a magyar nemzetre nézve káros ügyekben kimondani, feltételezve természetesen mindig azt, hogy titkos szavazással döntetik el a kérdés. Megjegyzem még, nem ugyan elvtársaim nevében, hanem csupán a magam nevében, hogy én olyan fontosnak tartom azt, hogy a sürgősség kimondása titkos szavazás utján történjék és én a titkos szavazásban annyira biztosítva látom a magyar nemzeti érdekeket, hogy ha ebbe, a mit nem" remélek, a képviselőház belemenne, akkor én szívesen megszavaznám a házszabályoknak bármily szigorú módosítását, mert mondom, nekem elég garanczia az, hogy ha legalább 200 képviselő titkos szavazás utján dönt a sürgősség mellett. En feltételezem azt, bármily úton-módon verődik is össze az a többség, hogy akkor, a mikor titkos szavazással döntetik el a kérdés, megnyilatkozik minden egyes képviselőnek lelkiismerete minden befolyás nélkül és akkor a nemzetre káros javaslatokra nem lesz kimondva a sürgősség, tehát nem lesz kizárva a szükséges nemzeti ellenállás. Ez az én elleninditványom. Kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni, s egyúttal kérem, méltóztassék elleninditványomat kinyomatni. Elnök : Kérdem a t. házat, helyt ad-e Bozóky Árpád képviselő ur azon kérelmének, hogy ellenindítványát kinyomassuk % (Nem !) kérem azokat, a Iák a kérelemnek helyt adnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség tehát nem adja meg az engedélyt arra, hogy Bozóky Árpád képviselő ur elleninditványa kinyomassék. Szólásra ki következik \ Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Hodzsa Milán ! Hodzsa Milán : T. képviselőház ! Nagy örömmel csatlakozom mindazokhoz az indítványokhoz, a melyek abból a czélból adattak be, hogy a Nagy Emil-féle indítvány elvégre is magyarosabb alakban módosíttassák át. Azt hiszem, hogy ha a t. ház többsége csatlakozni fog a t. előttem szóló képviselő urnak, valamint Bella Mátyás és Pop Cs. István képviselő urak magyarosító stiláris módosításaihoz, akkor remélem, hogy sikerülni fog a Nagy Emil-féle indítványt a magyar nyelvtannak és stilisztikának megfelelő formába önteni, talán még magyarul is megfogalmazni. Épen azért, mert az indítvány alaki, formai részével az eddig felszólalt képviselő urak úgyis eléggé foglalkoztak, én az indítvány ezen részét érinteni nem kívánom, de majd érdemben leszek bátor egynéhány módosítást javaslatba hozni, a melyek, azt hiszem, az utolsó perezben is alkalmasak lesznek arra, hogy a szólásszabadságnak a Nagy Emil-féle