Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-296

296. országos ülés 1908 márczias 23-án, hétfőn. 105 tenni, mert nagy fontosságúnak tartjuk ezt a reformot és e nagy fontosságú reform előzetes ismeretét megkívánja a nyilvánosság is. Csak akkor, ha talán a függetlenségi párt visszahelyezkednék eredeti álláspontjára, foglalkozhatnánk a házszabályrevizióval, a mikor már a választási törvényt elénk terjesztették. És mivel ebben a kérdésben a javaslat pártolói semmi elfogadható indokot nem hoztak fel, e tekintetben sem tartom azt elfogadhatónak. Ha a házszabályrevizió csak egyszerű házszabályrevizió volna, egészen más szempontból néznők a dolgot. Ez azonban megtámadása a népfelségnek, a mely a képviselők szabad szólásjogában nyilatkozik meg. A szólásszabadságot támadja meg ez a javaslat, egyetlen fegyverünket, a melylyel ez a parlament Bécscsel szemben még rendelkezik. Ezt látom veszélyeztetve és ezért foglalok állást a javaslat ellen. A mi a legutóbbi időben felmerült, mindaz csak megerősít abban a nézetemben, hogy aggályaim a revízió ellen alaposak. A legutóbbi időkben Ausztriában kicsinylőleg nyilatkoznak Magyarországról, kicsinylőleg a mi nemzeti aspiráczióinkról, és másrészt hangoztatják különösen a katonai körök a létszámemelésnek és a katonatiszti fizetések emelésének szükségét. Sőt megerősitik ezt a kormányszékekből tett nyilatkozatok is, a melyek nem állították ennek ellenkezőjét, hanem azt mondották, hogy nemzeti engedmények nélkül ezek meg nem valósithatók. Kisértenek tehát azok a rémek, a melyek a házszabályreviziót kívánják, és mivel a nemzet, de meg a képviselőház részéről is olyan engedékenységet látok, a mely eltávolodik azoktól a függetlenségi eszményektől, a melyekért Kossuth Lajos küzdött, félve gondolok minden egyes alkotmánybiztosíték gyengítésére és a leghatározottabban megóvandónak tartom ezt az egyetlen alkotmánybiztosítékot. Ha önök a parlamenti rend, az alkotások érdekében akarnak házszabályreviziót, akkor nincs erre szükségük, mert alkotniok annyit lehetett és lehet, a mennyit akarnak. Hozzanak ide olyan javaslatokat, a melyek a nemzet érdekében vannak, a melyek a nemzet kívánalmainak tesznek eleget, akkor olyan egyszerűen és akadálytalanul fog működni ez a parlament, hogy abszolút nem lesz semmi szüksége a házszabályrevizióra. Midőn tehát határozati javaslatomnak elfogadását kérem, egyúttal arra kérem a t. többséget, ne helyezkedjék szembe a nemzettel, mert időlegesen lehet a nemzet akaratával ellentétbe jutni, de legyenek meggyőződve, hogy a nagy küzdelemben mindig ez a nemzet fog győzni. Ne ragaszkodjanak a régi felfogáshoz. Ilyen körülmények között a parlament jogainak nem megszorítására, hanem megerősítésére kell törekedni és mivelhogy ez a revízió nem ezt a czélt szolgálja, épen azért ellene foglalok állást és kérem a t. képviselőházat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. Elnök : Bozóky Árpád képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kivan szólni. (Zaj. Nagy KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XYIÍ. KÖTET. György közbeszól. Felkiáltások: De berekedtél. Gyurka !) Nagy György: A szabadság érdekében való beszédtől! (Felkiáltások: A verekedéstől! Derültség.) Bozóky Árpád : A képviselőház szombati ülésén a mélyen tisztelt elnök ur engem arra figyelmeztetett, hogy csak azokra a támadásokra válaszolhatok, a melyek a házban történtek ellenem. Erre azt mondottam, hogy én is ezen a véleményen voltam mindaddig, a mig Nagy Emil fel nem olvasta azt a táviratot, a melyet a kerületéből kapott. Erre mondotta Nagy Emil képviselő ur: »Hazudik !« Ennek czáfolatául előadom a való tényállást : Hát, t. képviselőház, a február 24-iki ülésen történt a dolog. Előtte való napon Nagykürü községben, a mely Nagy Emil képviselő ur választókerületéhez tartozik, népgyűlést tartott Mezőíí Vilmos. Ez a népgyűlés — nem tudom, az volt-e vagy nem, de annak nevezték — bizalmat szavazott Mezőfinek és bizalmatlanságot Nagy Emilnek. Mezőfi ezt közbeszólás alakjában érvényesítette, mire azt mondotta Nagy Emil azonnal, hogy »Majom, itt a czáfoló távirat!« Ezzel a dolog el volt intézve. A lapok azonban másnap foglalkoztak ezzel a kérdéssel és ezzel szemben Nagy Emil képviselő ur — noha akkor mi is abban a véleményben voltunk, hogy ez a dolog nem tartozik ide és ezt egyre másra érvényesítettük is közbeszólás alakjában — a 25-iki ülésen ezeket mondta, mint a naplóban megörökitve van (olvassa): »Mezőfi Vilmos- képviselő ur lent járt Nagykürüben, ott összehívott 25—30 embert, a kik kinevezték magukat népgyűlésnek, de hogy mi történt azután, nem tudom ; egy azonban bizonyos : ez az, bogy engem ugyanazon a napon éjszaka, a mely napon ez a hírhedt népgyűlés megtartatott, és a mikor minderről nem tudtam még semmit sem, — és még azon éjjel, — mondom, ugyanaznap délután öt órakor történt ez az állítólagos népgyűlés — engem sürgönynyel vertek fel, a melyben nagykürüi választóim méltatlankodva utasítják vissza azt a merényletet, a melyet Mezőfi Vilmos alattomban, suttyomban ott ellenem elkövetett, s a melyben egyúttal már jelzik azt, hogy az egész párt jegyzőkönyvileg fogja kifejezésre juttatni e tekintetben való állásfoglalását, és ezt a jegyzőkönyvet meg fogják nekem küldeni.« Hát, t. képviselőház, nem olvasta fel a sürgönyt, az igaz, de felmutatta és bő kivonatban ismertette, a mi lényegileg ugyanaz, a minél fogva én igazat mondtam, A történeti igazság kedveért megjegyzem még, hogy akkor nem Justh Gyula elnök ur, hanem Rakovszky István alelnök ur elnökölt és hogy azért nem tudhatta az elnök ur azt, hogy mi történt két héttel ezelőtt. Elnök: Bocsánatot kérek, épen a t. képviselő ur előadása bizonyította azt, hogy Nagy Emil képviselő ur tényleg semmitsem olvasott fel. Pedig e körül forgott a kérdés, s erre mondtam én, hogy Nagy Emil képviselő ur semmitsem olvasott 14