Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-301

301. országos ülés 1908 márczius 30-án, hétfőn. 235 ilyen helytelen magyarázat a jövőben elő ne fordulhasson. Épen ebből a, szempontból, hogy a Nagy Emilféle indítványnak ez az intézkedése félremagyarázható ne legyen, hogy ilyen visszaélés vele meg ne történhessék, azt hiszem, helyes, hogyha olyformán módositjuk a szakasznak ezt a tételét, hogy az a két órás szünet a 10—16 órás ülés közepén adandó meg. (Zaj baljelől.) Nagyon sok észrevételem és módosításom lett volna még a Nagy Emil-féle indítvány 1. szakaszához, azonban tekintettel arra, hogy többi képviselőtársaim is fel akarnak szólalni és módosításokkal akarják javítani az 1. §-ban tapasztalt hiányos intézkedéseket és így akarják azt egyáltalában elfogadható alapra feletetni, én most tartózkodom a további indítványoktól (Zaj. Elnök csenget.) és elfogadásra ajánlom az általam beterjesztett módosításokat és indítványokat. Egyúttal, tekintettel arra, hogy nagyon sok indítvány és módosítás adatott be már eddig a Nagy Emuféle indítvány 1. §-ához, továbbá, hogy az egyes képviselőknek módjában legyen áttanulmányozni az egyes beterjesztett módosításokat és indítványokat, még azoknak is, a kik a tárgyalás menetét nem kisérték figyelemmel, vagy esetleg abban részt nem vettek, végül, hogy szavazás esetén ugy az egyes képviselők, mint az elnökség kellően tájékoztatva legyen, hogy a kérdéseket is helyesen tehesse fel : ebből a szempontból kérem a t. képviselőházat, méltóztassék indítványaimat kinyomatni, szétosztatni, és azokat a tárgyalás befejezése után elfogadni. Egyúttal kérem a határozatképesség megállapítását. (Zaj.) Elnök : A képviselő ur a határozatképesség megállapítását kívánván, kérem a jegyző urakat, Szíveskedjenek a ház jelenlévő tagjait megszámlálni. (Zaj.) Csendet kérek ! A határozatképességet meg kell állapítani. (Zlinszky István és Szent- Királyi Zoltán jegyzők megszámlálják a ház jelenlévő tagjait.) Markos Gyula : Lengyel kimegy ; a nemzetiségekkel czimborál! Elnök (csenget): Kérem Markos képviselő urat, sziveskedjék csendben maradni. Lengyel Zoltán : Mégis disznóság ilyeneket beszélni! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Pap létére ! Markos Gyula: Pojácza, ne ordíts! Elnök (csenget): Kérem Markos Gyula és Lengyel Zoltán képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. Markos Gyula képviselő urat rendreutasítom. Markos Gyula: Nem is szóltam! Elnök : Tessék csendben maradni! Az összeszámlálás eredményeként megállapítom, hogy csak 83 képviselő van jelen, tehát nem határozatképes a ház, pedig szavazni kell az indítványok kinyomatása kérdésében. Ezért az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Következik a határozatképesség megállapítása. Kérem a jegyző urakat, tessék a határozatképességet megállapítani. (Gr. Thorotzkai Miklós és SzentKirályi Zoltán jegyzők megszámlálják a jelenlévő képviselőket.) Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy 108 képviselő lévén jelen, a ház határozatképes. Felteszem a kérdést Vlád Aurél képviselő ur kérelmére, hogy t. i. a Nagy Emil-féle indítványra vonatkozó indítványai és módosításai kinyomassanak és a ház tagjai közt szétosztassanak. Méltóztatnak ezt elrendelni ? (Felkiáltások : Nem ! Igen !) Kérem a ház azon tagjait, a kik el kívánják rendeltetni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház nem járul hozzá a kérelemhez. Következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Bozóky Árpád ! (Felkiáltások : Nincs itt !) Lengyel Zoltán ! Lengyel Zoltán : T. képviselőház ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak első része arról szól, hogy minő feltételek, minő körülmények között, minő szavazással lehet a sürgősséget kimondani és az üléseket meghosszabbítani. A Nagy Emil-féle inditványnak tulaj donképen ez a része a gerincze. (Zaj. Elnök csenget.) Ezen javaslattal szemben egészen elutasító állásjwntot foglaltam el azért, mert a javaslat nem vette ki a sürgősség alól a katonai kérdéseket és így ez a javaslat kiveszi a nemzetnek és a kisebbségnek a kezéből a nemzeti ellentállás fegyvereit. E tekintetben az előzetes tanácskozások alatt a pártközi konferencziákon és a képviselőház eddigi tanácskozásai folyamán hármas irányban is tettem propozicziót. Az egyik vonatkozott arra, hogy a katonai kérdések és a közösügyes kérdések expressis verbis vétessenek ki a sürgősség és az ülések meghoszszabbitása alól; a második propoziezió az volt, hogy a mennyiben az első el nem fogadtatnék, mondassék ki, hogy ez a javaslat kizárólag a választási reformra legyen érvényes; harmadik propoziczióm pedig az, hogy a mennyiben ez a javaslat, akár ideiglenesnek, akár véglegesnek készül, sem a katonai javaslatokat, sem általában a közös ügyeket ki nem veszi, ebben az esetben köttessék olyan feltételekhez, a melyek lehetetlenné teszik, hogy magyar ügyben egy felülről jövő támadásnak hasznára lehessen ez a javaslat. Mindhárom propozicziómat elutasította a többség és nem volt hajlandó elfogadni. Azt mondották, hogy ez a házszabályrevizió csak a választási reformhoz szükséges, annak törvénybeiktatása után kizárólag a nemzetellenes kisebbség, a mint mondani szokták — de persze csak ők nevezik igy — a szocziálisták, a horvátok és a nemzetiségek esetleges obstrukeziójának megakadályozására készül. Ezzel szemben mi azt hangoztattuk, hogy a nemzetnek nemcsak ennyifelé kell védekeznie, mert van a magyar nemzetnek ennél erősebb ellenfele, nielylyel eddig nem tudtunk megbirkózni és ez az 30*