Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-295

395. országos ülés 1908 márczius 21-én, szombaton. 87 a jövőben kisebbségre jutna. Már Polónyi, volt igazságügyminiszter és az obstrukczió nagymestere jelezte ezt az eshetőséget és rámutatott erre a lehetőségre. A Nagy Emil-féle indítvány egy kisegítő, szubszidiárius házszabályt konstruál. Megszavazása esetén megmaradna a régi házszabály a maga teljes érvényében, de akkor mikor a többségnek statáriális eljárásra van szüksége, akkor beadatja az inditványt 150 képviselő által aláírva és megszavaztatja a házban. Tehát kétféle házszabályunk lesz. Lesz egy rendes házszabály és egy szubszidiárius házszabály. Mig a sürgősség kimondva nincs, a régi házszabály a maga teljes érvényében áU fenn. Már most lássuk, miképen alakul a helyzet akkor, hogyha egy nagyobb számú ellenzék a sürgősség kimondását, vagyis az előfeltételt akarja meghiusitani. A Nagy Emil-féle inditvány azt mondja, hogy az indítványhoz legfeljebb négy képviselő szólhat, és az ülés addig el nem osz'átható, mig a határozat meg nem hozatott, miért is ezen szavazásnak másnapra való elhalasztása nem kérhető. Már most igaz, hogy a házszabály ezt igy rendeli, de minthogy mindaddig, mig a szavazás ebben a kérdésben nem történt, a régi házszabály az irányadó, egy nagyobb számú ellenzéknek jogában van a házszabályhoz hozzászólni és zárt ülésekkel egy esztendei parlamenti üléssé átalakítani ezt a házat, és elvenni a többségtől azt a lehetőséget, hogy egyáltalában szavazhasson a sürgősség kérdésében. Én azt hiszem, hogy egy 100—120 tagú ellenzéknek nagyon könnyű ezt produkálni, mert hogy a házszabályokhoz való hozzászólás czimén és zárt ülésekkel egyáltalában lehetetlenné tegyék azt, hogy szavazásra kerüljön a sor, arra elegendő 25 ember. Ha már most 100-an szánják el magukat arra, hogy egyáltalában lehetetlenné tegyék ezt az ekszpedienst, akkor az a 100 tagú ellenzék felosztja magát négy részre és minden 25-ös csoport egy-egy nap és egy éjen át tartja itt együtt a házat és hiusítja meg a szavazást. így nem is nagyon nehéz dolog 100 embernek, miután minden negyedik napon kerül egyegy csoportra a sor, hogy egyáltalában meg sem engedje és lehetetlenné tegye a többség részére azt, hogy egyáltalában szavazhasson a sürgősség kérdésében. Ha őszintén akarjuk azt, hogy egyáltalán alkalmazásba vehető legyen a házszabályoknak ez az intézkedése, akkor ki kellene mondani esetleg azt, hogy mihelyt a 150 képviselő beadta a sürgősségi inditványt, azonnal hatályon kivül helyeztetnek a régi házszabályoknak azon intézkedései, melyeknek igénybevételével a többség elüthető azon jogától, hogy a sürgősséget kimondja. Ha e tekintetben a Nagy Emil-féle indítványban egyáltalában nem történt gondoskodás, akkor majd e felett fog vita megindulni és lehetségessé válik, hogy a jövendő elnökség kénye-kedve szerint magyarázhassa a Nagy Emil-féle indítványnak ezt az intézkedését, mert azt is mondhatja az elnökség, hogy miután ennek az intézkedésnek az az értelme és a házszabályoknak az az intencziója, hogy az itt foglalt intézkedés végrehajtható legyen, megtagadja ugy a zárt üléseket, mint pedig a házszabályok czimén való hozzászólást és szóelvonásokkal és a zárt ülések megtagadásával hozza majd a többséget abba a helyzetbe, hogy megszavazhassa a sürgősségi indítványt. T. képviselőház! Lényeges hibáját látom ennek a Nagy Emil-féle indítványnak abban is, hogy bár a többség részére akarja biztosítani a határozathozatal jogát, bár az az intencziója, hogy megakadályozhassa a kisebbséget abban, hogy a többségi akarat megnyilvánulását lehetetlenné tegye, mindazonáltal a többség nevében nem magát a többséget ruházza fel azzal a joggal, hogy ennek a kisegítő házszabálynak alkalmazását és ezt a sürgősséget kimondhassa, hanem a kisebbségre ruházza át ezt a jogot. Ha a többséget akarjuk védeni, ha a többségi akaratot akarjuk hozzásegíteni ahhoz, hogy érvényesülhessen, akkor legalább kívánjuk meg azt, hogy a többség fejezze ki azt a kívánságát, hogy a sürgősség mondassék ki és legalább kívánjuk meg és tegyük kötelezővé azt is, hogy maga a többség jelenjék meg itt és többségi akarattal szavaztassák meg a sürgősség. Mert az még sem járja, hogy akkor, mikor a többség a maga akaratát akarja érvényesíteni, a mikor rögtönitélő bíróságként akar szavaztatni egy kérdés felett, akkor ennek a kifejezését nem a többségtől teszi függővé, hanem 150 képviselőnek kívánságától. Azt hiszem, hogy logikailag az felelne meg a Nagy Emil-féle indítványnak, hogy a sürgősség feletti szavazásnál a képviselőház abszolút többségének kell jelen lenni és legalább is 227 képviselőnek kell kérni és megszavazni a sürgősséget; Hock János: Elfogadom én is! Vlád Aurél : Azt mondja Andrássy Gyula belügyminiszter ur, hogy micsoda kisebbség az, a mely csak 8 óráig tud helyt állani a hazáért, de már 16 órát nem tud a mellett kitartani. Hát ezzel szemben én azt kérdezem, hogy micsoda többség az, a mely akkor, a mikor a hazát meg akarja védeni, rögtön egy rögtönbirósági Ítéletet és statáriális eljárás elfogadását ajánlja és még annyi fáradságot sem vesz magának, hogy aláírjon egy ilyen inditványt és jelenjék meg itt a képviselőházban, hogy segítse ki a hazáját abból a nagy bajból. Én azt hiszem, hogy az csak méltányos kívánság megkívánni a többségtől, hogy a mikor a maga többségi akaratát keresztül akarja vinni és érvényesíteni akarja, legalább mint többség, fejezze ki erre vonatkozó kívánságát és erre vonatkozó akaratát, jelenjék itt meg és dokumentálja azt. Azt hiszem, hogy a többségtől és a többség hazafiságától el is várhatunk annyi áldozatot, hogy, ha ilyen imminens helyzet áll elő, helyt álljon a maga álláspontja mellett. (Helyeslések a közé'pen.) Szükségesnek tartom még t. képviselőház, hogy röviden foglalkozzam még azokkal az indítvány okkal is, a melyek a 48-as és függetlenségi