Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-295

82 295. országos ülés 1908 márczias 21-én, szombaton. az ülésen történik (Igaz! Ugy van!) és azért, a mi a tanácskozás rendjén történik. Lengyel Zoltán: Hol van ez megírva ? Ugron Gábor: Ez a józan észben van megírva és a kinek ez nincs, sohasem fogja megérteni. (Igaz! Ugy van ! EllenmondásoJc.) Akkor, midőn az elnök ezt kijelentette és midőn a szónokot még fel sem hívták, jelentkezett Pilisy képviselőtársunk a házszabályokhoz való szólásra. Én vártam, hogy meghallom, hogy az elnök ur micsoda hibát követett el ezen tárgynak napirendre hozásánál, mert házszabályvitát csak azzal az elnöki intézkedéssel szemben van joga valakinek csinálni, a mely most történt, de nincsen joga senkinek egy tegnap vagy tegnapelőtt óta vagy még régebben agyában kóválygó házszabály-kérdéssel előállni és a házszabály-kérdést egy tanácskozási tárgy felvétele után a vitába behozni. (Ugy van!) Hiszen így a házszabályoknak az a leglényegesebb intézkedése, hogy a tanácskozásra kitűzött tárgytól eltérni nem szabad, nem volna megvalósítható, hiszen akkor minden szónok után, a mint csak arra alkalom nyílik, hogy valaki felszólaljon, egy uj kérdést dobhatnának be ide házszabályok czimén. Házszabályvitához először az kell, hogy a házszabályoknak bárminő sérelme fenforogjon és valamely olyan intézkedés történt legyen, a mely által a házszabályok megsértettetek lehessenek tekinthetők. De igy hasból és hajánál fogva előhúzva beledobni egy kérdést a tanácskozásba és azokat, a kik zárszójogukkal akarnak élni és erre ma számítottak, zárszavuktól elszoritani: ahhoz egyetlen képviselőnek sincs joga, (Igaz! Ugy van!) még kevésbé nincs joga ahhoz, hogy a házat a tanácskozás tárgyának folytatásában megakadályozzák. (Ugy van!) Azért kérem a t. házat és a t. elnök urat, hogy térjünk a napirendre . . . Lengyel Zoltán ". Nem lehet kérni! (Zaj.) Ugron Gábor : ... a mely mára ki van tűzve, és a napirend mellett maradjunk is. (Helyeslés. Zaj.) Lengyel Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót! T. képviselőház ! Sem a házszabályoknak, sem a képviselő uraknak nincs szükségük arra, hogy meg kelljen őket védelmezni, mert ép oly jól tudja a képviselő ur, mint a hogy tudom én — a régi időből, gyakorlatból tudom, hogy ép ugy tudja mint én, csak hogy azóta változott a világ és másképen szólnak a szakaszok, — hogy a 215. § nem azt mondja, hogy csak az elkövetett sérelmek dolgában lehet pláne csak ugyanazon az ülésen felszólalni, hanem azt mondja, hogy szót kérhetnek bármikor azok is, a kik a ház szabályaira, azoknak helyes alkalmazása érdekében hivatkozni akarnak. Tehát ez mint hogyha épen fordítottja lenne annak, a mit itt előbb hallottunk, vagyis ez az intézkedés inkább a házszabályoknak jövendőbeli helyes alkalmazása érdekében van, nem pedig a múltra nézve. De mióta csak ez a ház megvan és mióta én csak tagja vagyok, e háznak állandó egyértelmű gyakorlata, még a legperczelibb időben is az volt, hogy a házszabályokhoz való hozzászólásnak semmi korlátja nincs, e czélból semmi elnöki engedélyre szükség nincs. (Zaj.) Sőt hivatkozom a most lármázó képviselő urakra, hogy egész üléseket beszéltünk Id a házszabályokhoz azon lehető jövendőbeli, esetleges, elkövetendő, vélt sérelmek dolgában, a melyekre készült a szabadelvű párt, de a melyek akkor még meg sem történtek. (Mozgás a baloldalon.) Tehát bocsánatot kérek, ne akarjuk széttépni a házszabályokat még a módosítás előtt. Igenis a házszabályok 215. §-a értelmében joga van minden képviselőnek felszólalni annyiszor, a mennyiszer, mindenféle elnöki engedély nélkül, s az elnökségnek csak egy joga van : megvonni tőle a szót akkor, ha a házszabályokhoz való szólás tekintetében adott jogot túllépi. Hogy Pilisy képviselő urnak miért volt joga, szüksége és alkalma felszólalni, az a házszabályok 210. §-án alapul. Méltóztassék csak két lappal előrefordítani. A házszabályok 210. §-a azt mondja : (olvassa) : »A többi tagok szólás végett az ezzel megbízott jegyzőnél íratják fel magukat.« Ugron Gábor: Felirta a jegyző ! Lengyel Zoltán : »Szólásra előjegyzésnek azonban csak az illető tárgynak napirendre történt kitűzése után a ház nyílt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegyzésére kirendelt napijegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében.« Hát ha valaki a jegyzőnél jelentkezik s az a jegyző nem akarja a jelentkezést elfogadni. . . Ugron Gábor: Elfogadta ! Pilisy István : Most sincs a táblán ! Lengyel Zoltán : . . . . hanem kritizálja, vagy feltételekhez köti, vagy elutasítja ? Ez velem is megtörtént ; történt pedig báró Wesselényi Ferencz képviselő ur felszólalása közben s annak utána fel is szólaltam a házszabályokhoz. Mert velem ugyanaz történt, hogy t. i. általában a részletekhez iratkoztam fel, de jelentkezésemet nem fogadták el azzal, hogy nem tudjuk egyelőre, hogy lesz-e részletes vita, vagy nem. (Mozgás a baloldalon.) Bocsánatot kérek, innen indul ki az egész vita. Tehát Pilisy képviselő urnak joga volt a házszabályokhoz felszólalni, joga volt az elnök úrhoz kérdést intézni, joga volt ezt a kérdést eldöntetni, s ezzel kapcsolatban joga volt a házszabályok 208. §-át is magyarázni. Mert az az ő jelentkezése a 208. §-on alapszik, s ennélfogva jogunk van a 208. §. értelmezéséhez a legteljesebb mértékben hozzászólni, de nem a tárgyalás befejezése után, (Derültség.) mert köszönöm szépen az olyan jogot, a mely csak akkor gyakorolható, a mikor már meg van szavazva a javaslat — mert ez esetben mikor szólhatunk % — hanem jogunk van épen a tárgyalás megkezdése előtt is. Akkor, a mikor egy rendes formában benyújtott törvényjavaslat fekszik előttünk, a melynek van czime, a melynek vannak szakaszai, akkor nem vitás, hogyan lesz az tárgyalva, de mikor két oldalnyi terjedelemben benyújtott egyszakaszos javaslatról van szó, akkor igenis vitatni és eldönteni kell megelőzőleg azt, hogy mi lesz azzal.