Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-295

76 295. országos ülés 1908 márczius 21-én, szombaton. benyújtott kérvénye a városok segélyezése tár­gyában ; a nyugdíjas áUami tanítóknak gr. Teleki Géza képviselő utján benyújtott kérvénye nyugdijuk­nak húsz százalékkal való felemelése tárgyában. Elnök : Javaslom, hogy mindezen feliratok és kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel vé­gett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadott­nak jelentem ki. Rátkay László a gazdasági bizottság elő­adója kivan a háznak jelentést tenni. Rátkay László előadó : T. képviselőház ! (Hall­juk !) Midőn a gazdasági bizottságnak jelentését előterjesztem, semmiféle indokolást szükségesnek nem tartok. Mert vannak nagy nemzeti kérdések, a melyekhez indokolás nem kell, sőt nem is tűrik meg az indokolást. Van szerencsém a gazdasági bizottság jelen­tését a következőkben előterjeszteni (olvassa): A képviselőház gazdasági bizottságának jelentése Kossuth Lajos szobrára és siremlékére a képviselő­ház által megajánlandó adomány tárgyában. Nemzetünk viszontagságos történelmének ki­magasló nagy alakjai és hősei között mindenkor legendaszerű dicsőséggel és fénynyel övezve' fog élni a legönzetlenebb és legönfeláldozóbb magyar­nak, Kossuth Lajosnak emléke. Az ő lánglelke utján jutott kifejezésre a magyar nemzetnek annyi szenvedés által fokozott minden vágyódása, . . . (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rátkay László előadó : . . . érzelme és haza­szeretete. Kossuth Lajos lelkének varázsa volt az az eUenállhatatlan erő, a mely a magyar nemzetet az ő igazáért a legdicsőségesebb és a történelemben szinte páratlan hősies küzdelemre vezette. Nem csoda tehát, hogy a nemzet Kossuth Lajos emlékét a legmélyebb hálával és kegyelettel őrzi és adja át az utódoknak. E soha el nem múló érzelmek következtében a nag}^ ember halála után azonnal mozgalom kelet­kezett, hogy emléke ugy a szent helyen, a hol földi maradványai pihennek, mint az ország szivében, a fővárosban, méltó szoborművekben megörökittessék, nem csak azért, mintha ezzel a magyar nemzet Kossuth Lajos iránti háláját és kegyeletét leróhatna, hanem azért is, hogy e művek az önzetlen hazaszeretetnek és mintegy a nemzeti géniusznak állandó jelképei lévén, azok­nál minden magyar a nagy idők emlékéből egy­részt megnyugvást, másrészt a további küzde­lemre példaadást, elszántságot és erőt menthessen. Immár tizennégy esztendeje, hogy nagy halot­tunkat eltemettük. Azóta az országban igen sok helyen állított a nemzeti kegyelet Kossuth Lajos emlékének szobrot, csak a nemzeti élet központjá­ban nem létesülhetett még eddig. Millióknak vágya megy teljesedésbe, ha ez mielőbb megvalósul és ezáltal a magyar hazafiságnak egy uj szentélyt emelünk. Indítványozza tehát a gazdasági bizottság, hogy Kossuth Lajos siremlékére és szoborművére ajánljon meg a képviselőház saját pénztárából tízezer koronát. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék el­rendelni, hogy ez a jelentés kinyomassék, a kép­viselők között szétosztassék és annakidején az indítvány napirendre kitűzessék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Méltóztatik az előadó ur javaslatá­hoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor kije­lentem, hogy a jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annakidején napirendre fog ki tűzetni. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Lázár Zoárd, a mentelmi bizottság előadója kivan a háznak jelentést tenni. Lázár Zoárd előadó : T. ház ! Van szerencsém a mentelmi bizottságnak Tutsek Sándor, Szász József, Farkasházy Zsigmond, Oncu Miklós, Suciu János, Goldis László, Pop Cs. István és Vajda Sándor országgyűlési képviselők mentelmi ügyére vonatkozó jelentéseit bemutatni és tisztelettel kérni, hogy azoknak kinyomatását, szétosztását és annakidején napirendre leendő kitűzését elha­tározni méltóztassék. Elnök: Méltóztatik az előadó ur javaslatá­hoz hozzájárulni 1 (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Nehrebeczky György, a kérvényi bizottság előadója kíván szólni. Nehrebeczky György előadó: T. ház! A kér­vényi bizottság tárgyalta a kérvényeknek 53. sor­jegyzékét. A midőn a kérvények ezen sorjegyzékét bemutatni szerencsém van, kérem a t. házat, hogy azt kinyomatni, a ház tagjai között szét­osztani és annak idején napirendre tűzni méltóz­tassék. Elnök : Ha méltóztatnak az előadó ur javaslatá­hoz hozzájárulni, akkor határozatképen kimondom, hogy a kérvények 53-ik sor jegyzéke ki fog nyo­matni, a képviselő urak között szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik az indítvány- és interpellácziós­könyvek felolvasása. Csizmazia Endre jegyző (olvassa) : Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy még 1908. márczius 18-án bejegyzett, azonkívül írásban is beadott egy indítványt Lengyel Zoltán képviselő ur, a mely szerint indítványozza, hogy a magyar képviselő­ház szavazzon meg Kossuth Lajosnak Budapesten felállítandó szobrára 100 aranyat és utasítsa a ház ehiökét, hogy ezt az összeget haladéktalanul utalja ki a képviselőház költségvetésének terhére. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az indít­ványnak indokolás végetti fölvételére folyó hó 28-át, és pedig az ülés legelejét méltóztassék ki­tűzni. Egyszersmind a házszabályok értelmében az indítvány ki fog nyomatni és a képviselő urak között szét fog osztatni. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen I) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelen­tem Iá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom