Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

394. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. 71 fog ejteni a nemzeten, hogy ott fogja hagyni a függetlenségi és 48-as pártot, akármilyen ím és kitartó volt is eddig mellette. Attól félek, hogy ez a nagy csalódás azok karjaiba viszi a nemzetet, a kiktől 40 éves hosszú, erős küzdelem után is alig tudtuk megszabadítani. Én figyelem folyton, hogy a vidéken hogyan élednek föl ezek a 67-es elemek. Egy-egy városba alig mer bemenni az ember, mert megtámadják : Mit csináltok? Ugyebár, mi jobb hazafiak voltunk? Szegy eli magát az ember 67-es politikussal vitatkozni, mert azok tényekkel tudnak bennünket visszaverni. Azért örültem, hogy akadt egy kicsi függetlenségi párt, a mely erősen, rendületlenül küzd az igazság mellett és örömmel látom, hogy az ország többsége már hozzánk csatlakozik, hogy igazán többséggé is leszünk, mert akkor végre az országnak oly többsége lesz, a melylyel nem lehet többé paktálni, a melylyel nem lehet leszerelésről beszélni, de a mely igyekezni fog megvalósítani a függetlenségi és 48-as programmot. Azt mondja Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur, a czeglédi beszédjében, hogy a 2%-os kvótaemelésért nagy értéket kaptunk, felállithatjuk az önálló nemzeti bankot és 1917-ben megvalósíthatjuk az önálló vámterületet. Elnök : Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Helyeslés.) Nagy György : Épen azért áttérek e beszéd ismertetése után a tárgyra. E beszédben ugyanis Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter ur egyenesen üzenetet küld nekünk, azt mondja, hogy azok hagyták el a pártkört, a kik fiatalok, tapasztalatlanok. Ma már a függetlenségi politika hirdetése a többség szerint egyet jelent a fiatalsággal, a tapasztalatlansággal. Akkor, mikor mi fiatalon lelkesedtünk, a mikor a halálba is tudott volna, mint két évvel ezelőtt legalább engem tudott volna vezetni Kossuth Ferencz, akkor azt mondták : : »Mily szép, hogy lelkesedik a fiatalember ! Ilyen kuruczok kellenek minekünk!« Akkor jó volt a lelkesedés, a felbuzdulás ; most bűn, most nem szabad fiatalnak lenni, hanem öregnek kell lenni, a ki megalkuszik mindennel, a ki csendet, békét, nyugalmat kivan. (Mozgás.) De szabad-e a fiatalságot bűnnek nézni épen márczius 15-én 1 Hiszen egykor a nemzet öregei ellen a budapesti fiatalság vivta Id a márczius 15-iki vívmányokat, indította meg a mozgalmat. Az egész világtörténelem bizonyítja, hogy az ideális, a radikális eszmékért mindig a fiatalság soraiból kerültek ki a leglelkesebb harczosok. Emlékszem Kossuth Lajos egy mondására, nem tudom, meg van-e örökítve a történelemben, hogy a mikor a sepsiszentgyörgyi deputáczió díszoklevelet vitt neki, — történelmi tény, — Kossuth Lajos soká elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Többek közt a 67-es politikára vonatkozólag fejtette ki véleményét és akkor azt mondta: »Nagy baj, hiba, hogy Deák Ferencz száz kilónál többet nyomott.« Gödry Ferencz, a deputáczió vezetője, a ki akkor sepsiszentgyörgyi főjegyző volt, megkérdezte, hogy miért hiba. Azt felelte Kossuth Lajos: »Száz kilónál nehezebb testtel függetlenségi politikát nem lehet csinálni.« (Derültség.) Molnár Jenő : Most csupa száz kilós van ! Elnök : Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Mozgás.) Nagy György: Méltóztassék elhinni., hogy nem lehet küíönszakitani az embert a politikustól. Bizonyos korban az embernek már az igényei mások, csendességre, békére, megnyugvásra hajlandó. (Mozgás.) Akkor a harczot már nem szereti, kerüli a heves összeütközéseket önkéntelenül is, mert csak a maga lelkivilágába képzeli magát, mindent a szerint itél meg ; emberi közös gyarlóság ez ; elitéli azokat, a kik más utón járnak, más fegyverrel harczolnak. T. képviselőház! Nagyon fájón esett, hogy a fiatalságot Ítélte el Kossuth Lajos fia, holott Kossuth Lajos — beszédeiből tudom kimutatni — mindig dicsérettel emlékezett meg a fiatalságról, s hogy Kossuth szerint a fiatalságnak még akkor is a legszélsőbb radikális elveket kellene hirdetni és követni, ha a nemzet többsége ebben a harczában nem támogatná, még akkor is elől kellene, hogy vigye a zászlót. Hiszen magam is belátom, hogy a kvóta felemeléséhez, a házszabály szigoritásához fiatalság nem kell. Az egyiket megtették azért, hogy nyugodtak legyenek, hogy ne kelljen erős harczot felvenni Ausztriával, a mely harcz pedig az én nézetem szerint a mi győzelmünkkel végződött volna ; a másikat pedig megtették, hogy itt ne beszéljen senki a parlamentben, hogy még meg se kelljen haliam azon kívánságokat, a melyek a függetlenségi és 48-as pártnak voltak a kívánságai. Én azt tartom, hogy mi mind fiatalok vagyunk. Mert Szappanos Istvánt is annak tartom, neki a lelke fiatal. Egy csodás megnyilatkozása ez a magyar léleknek, a magyar szellemnek, (Felkiáltások balfelől: Éljen Szappanos !) a mely kilenczven esztendős korában is ilyen ép, lelkes, fiatal. Kossuth Lajos lelke is ilyen csodás megnyilatkozás volt, Kossuth Lajosban késő öreg korában is több hit, erő, akarat, lelkesedés volt, mint akárhány mai fiatalban, pedig ezek volnának hivatva a függetlenségi eszme zászlóját előre vinni. T. képviselőház 1 Kimutattam, hogy Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1904-ben óhajtotta ugyan a házszabályok szigoritását, de feltételül kapcsolatba állitotta az általános választói jogról szóló törvénynyel. Erre az egyre nem kapok sehol magyarázatot, abban az egyben nem nyugtat meg senki engem, hogy miért volt szükséges az általános választói jogról szóló törvényjavaslat előtt a házszabály szigorítását keresztülvinni ? Mindenki beszélt itt mindenről, de erről a kérdésről egyetlen egy felszólalást nem hallottam, egyetlen egy érvet nem tudtam kihámozni. Én nem tudom máskép elképzelni, mint ugy, hogy az valami nagyon titokzatos dolog, hogy az a választási reform csak Andrássy Gyula