Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-294

5fi 294. országos ülés 1908 márczius 19-én, csütörtökön. moly érvekkel, becsületes, hazafias meggyőződéssel . . . Szokoly Tamás: De teljes rosszakarattal. Mezőfi Vilmos: ...akarta a többség urait meggyőzni arról, hogy ez az indítvány, a melyet meg akarnak szavazni, kárhozatos és rosszakaratú reform. Nagy György: A »Budapest« már az öreg SzajDpanost is hazaárulónak mondja. Bezzeg mikor Kecskemétre hozzáküldtek ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Nagy György képviselő urat kérem, ne tessék parallel szónoklatot tartani. Nagy György : Elfog az indulat ilyen komiszságra. Elnök: Rendreutasítom a képviselő urat. Mezőfi Vilmos: A mikor ezt konstatálom, még csak egyet akarok kiemelni, azt, hogy ennek a küzdő ellenzéknek meglesz ebben a házban is és a jövő parlamentben is az az erkölcsi jogosultságra, a melyre Barabás Béla t. képviselő ur 1904. november 16-án tanított ki minket, a mikor ezt mondta (olvassa) : »A házszabályok meghozatalánál a többség határozata nem lehet döntő, mert a házszabálynak, miként a példák is mutatják, csak akkor van ereje és értéke, hogy ha azt a ház minden oldaláról közmegelégedéssel fogadják el. Házszabályokat többségi akarattal alkotni és létrehozni nem szabad«. Ezeket Barabás Béla mondotta. Azután igy folytatja (olvassa) : »A házszabályok védik az ellenzék jogait is és védenek nagy nemzeti jogokat is. Ezeket csak egyoldalú többségi akarattal és elhatározással megalkotni nem lehet és nem szabad. Törvényeket hozhat a többség bármily rosszakat és ha a kellő formák megtartásával hozattak, tiszteletben tartandók, azok előtt meg kell hajolni addig, a mig törvények. De házszabályokat az ellenzék hozzájárulása nélkül hozni nem szabad«. Konstatálom t. képviselőház, hogy a mostani házszabály szigorításához ennek a képviselőháznak a tekintélyes kisebbsége hozzá nem járult, az ellen a leghatározottabban tiltakozik, azzal szemben ellenzéki állást foglal el és a mennyiben a t. többség mégis megalkotja, akkor Barabás Béla szavai szerint fog eljárni. Nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslések a középen.) Elnök : A zárszó joga illeti Pilisy István képviselő urat. Pilisy István : T. képviselőház! Tizennyolcz napi tárgyilagos vita után a Nagy Emil-féle házszabálymódositást tartalmazó indítvány általános tárgyalása befejezést nyert, ugy hogy most már csupán zárbeszédek vannak hátra. Ennek daczára nemcsak a múltban, hanem jelenleg is folytonosan obstrukczióról beszélnek, azt állítják, hogy mi a nemzetiségiekkel és horvátokkal szövetkezve, technikai obstrukczióval akarjuk a házszabályreviziót lehetetlenné tenni. A nemzetiségiek közül t. képviselőház, nagyon kevesen szóltak hozzá a tárgyhoz, a horvátok közül pedig tudomásom szerint Sujüló Fercnczen kívül egyáltalában más felszólaló nem is jelentkezett. Nem is tartom helyesnek, t. ház, azt, hogy bennünket itt folytonosan azzal igyekeznek vádolni, hogy a nemzetiségiekkel vagy a horvátokkal paktálunk. Mert t. ház, ha jogos volna egy ellenzékkel szemben örökösen hangoztatni, hogy a nemzetiségiekkel vagy horvátokkal egy harczvonalban küzd bizonyos kormányjavaslatok ellen, akkor ellenzék egyáltalában nem is lehetne. Mert abban az esetben, ha a nemzetiségiek vagy a horvátok a kormányt támogató párthoz tartoznának, nagyon természetes, hogy a kormány és annak lapjai sem a nemzetiségieket, sem a horvátokat hazaellenes pártnak vagy csoportnak nem minősítenék. Ebben az esetben tehát egyáltalában fel sem merülhetne az a kérdés s az a vád, hogy a magyar ellenzék bizonyos nemeztellenes csoportokkal egy harczvonalban küzd a kormányjavaslatok ellen. Hanem akkor, a mikor a nemzetiségiek a kormányt nem támogatják, a kormánynyal szemben ellenzéket képeznek minden egyes kormányjavaslatnál, hogyha ők azoknak a javaslatoknak ellene szólnak, ezzel be volna tömve a magyar eüenzéknek a szája és magyar ellenzék a jelenlegi felfogás szerint egyáltalában nem lehetne. Nem tartom különben helyesnek, sőt jogosnak sem, a nemzetiségieket általánosságban és folytonosan nemzetellenes csoportnak nevezni. A nemzetiségiek között is lehetnek olyanok, a kik bizom*os agitácziót fejtenek ki és nemzetellenes törekvést is jiropagálnak, de engedelmet kérek, általánosságban igy beszélni a nemzetiségiekről, ezt jogtalannak és helytelennek tartom. (Helyeslések a középen.) A nemzetiségeknek tiszteletreméltó tagjai —• a mint mondottam, a kivételektől eltekintve — egyebet nem forszíroznak, mint a nemzetiségi törvénynek a végrehajtását. A nemzetiségi törvényt én magam sem tartom minden pontjában helyesnek, végrehaj thatónak, de tény az, hogy az egy létező törvény, egy létező törvény végrehajtásánajk szorgalmazása pedig még nem hazaellenes cselekmény. Ezek előrebocsájtása után áttérek magára a tárgyra. A javaslatok védelmezői közül gr. Apponyi Albert és gr. Andrássy Gyula miniszter urak felszólalásain kivül elhangzott beszédekre reflektálni nem is akarok, csak megemlítem Vizy Ferencz t. képviselőtársam argumentumát, a ki hosszas habozás után végre azzal indokolta meg a házszabályrevizió jogosultságát, hogy Lengyel Zoltán képviselő ur azt elfogadhatatlannak tartja. Ezzel az argumentummal foglalkozni nem akarok, hanem áttérek gr. Andrássy belügyminiszter ur beszédére. Azt mondotta a belügyminiszter ur, hogy abban az esetben, hogyha a mi ellenzéki felszólalásaink jogosak volnának, tulaj donképen nem is volna Magyarországnak más hivatott miniszterelnöke, mint gr. Tisza István, mert mi azt állítottuk, hogy másnak, mint gr. Tisza Istvánnak a házszabályokat módosítani nem is volna szabad.