Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-293

42 293. országos ülés Í908 márczius 18-án, szerdán. az országban annyira szükséges házszabály­- reformról.« Ezt mondta gróf Tisza István az erőszak meg­történte előtt egy néhány perczczel. Az előzménye pedig a dolognak az volt, hogy november 17-én, a mikor már tudtuk, hogy mi fog következni, akkor a vitarendező bizottságban én a mellett érveltem, hogy a november 18-iki erőszakot megtörténni engedni nem szabad ; ne engedjük meg, hogy ez a folt essék alkotmányunkon ; ne engedjük meg, hogy itt az erőszakot megcsinálják, és e végből ajánlottam a permanens zárt ülést addig, a mig birjuk — és bírtuk volna akár meddig — és más technikai eszközöket. És mi lett belőle ? Leszavaz­tak egyértelmüleg. November 18-ának délutánján gróf Apponyi Albertnek könyörögtem és kértem őt, hogy aka­dályozzuk meg az erőszak bekövetkeztét, mert tudtuk, hogy mi fog következni. Gróf Apponyi Albert nemcsak hogy nem engedte, hanem egye­nesen követelte, hogy nyissuk ki a zárt ülést, hadd csinálja meg Tisza azt, a mit akar és követelte ezt azzal az indokolással, hogy ugy sem lehet örök időkre azt megakadályozni, és hogyha erőszakot akar elkövetni, csinálja meg. Gróf Apponyi Albertnek a zárt ülésen tar­tott beszéde után felállottam szólásra és azt mondottam, hogy gondolja meg az ellenzék, megengedi-e az erőszak elkövetését vagy nem, mert én azt hiszem, ez olyan csorbát üt a mi alkot­mányunkon, a melyet legalább is bizonytalan, hogy kiköszörülni lehet-e, mig a teknikai obstruk­czió eszközeivel és módjával megbukott volna gróf Tisza István az erőszak elkövetése nélkül és az erőszak elkövetése előtt is. Akkor az történt, hogy majdnem ököllel húztak le : követelték, hogy engedjem a zárt ülést megnyitni, hogy gróf Tisza István kövesse el, a mit akar. A történelmi hűségnek tehát az felel meg, hogy gróf Tisza Istvánt mi kényszeritettük bele az erőszakba, hogy november 18-án a zárt ülés kinyitásával megadtuk azt, hogy ez megtörtén­hessék ; mert ha a zárt ülést tovább fentartjuk, gr. Tisza Istvánnak később, 19-én, 20-án, 21-én előbb a zárt ülést fel kellett volna bontatnia s azután ezen az utón kellett volna tovább mennie s igy az előre kikészített puccs neki semmiesetre sem sikerült volna, talán meg is gondolta volna, hogy elkövesse-e. Nem akarom november 18-ikát, azt a gyalá­zatos eljárást, egy másodperczig sem védelmezni. Szerintem államférfranak akkor sem lett volna szabad azt csinálnia, hanem inkább a képviselő­ház feloszlatása, vagy saját lemondása árán kel­lett volna rendet teremtenie. Én csak az ellen szólok, hogy Tisza István az erőszak miatt bukott meg. Nem, Tisza István az erőszakot a mi tek­nikai obstmkcziónk következtében csinálta meg. Azt mondta gr. Andrássy Gyula t. belügy­miniszter ur, hogy az ellenzéki pártok a leksz Dániel előtt hajlandók lettek volna a házszabályrevizióba bizonyos mértékig belemenni teknikai okokból is, hogy követelte a szigorítást ő is, b. Bánffy Dezső is. Igaz. Az is igaz, hogy a néppárt bizonyos fel­tételek mellett hajlandó lett volna belemenni. A függetlenségi párt ellenben november 18-ika előtt a legmerevebben elzárkózott mindenféle házszabályrevizió elől, s taktikai szempontból imitt-amott olyan államférfiúi nyilatkozatok tör­téntek, hogy a teknikai obstrukcziót igenis, abból a szempontból rendeztük, hogy a házszabályrevizió gr. Tisza István részére semmi körülmények között se jöjjön létre. Azt mondja gr. Andrássy Gyula, hogy mikor november 18-ika után a tiz órás ülések­kel megelégedett volna, akkor is a permanens ülés mellett volt, és most is a mellett van, de akkor lemondott erről, mert csak tiz órás ülést birt keresztülvinni. Hát ha lemondott elvi állás­pontjáról akkor, mert nem birta keresztülvinni, csak a tiz órás ülést, most ugyanazt miért nem tehette meg % Azt hiszi talán gr. Andrássy Gyula, hogy most 16 órás ülést keresztül tud vinni, ha az ellenzék nem akarja megadni, és azt hiszi, hogy az országra nézve az ő politikája szempontjából jobb lesz semmiféle revizió, mint az a tiz órás ülés, a melyet széles rétegekben kivannak ? Aztán meg az a 16 órás ülés nem permanens ülést jelent-e és nem rosszabb-e, mint a permanens ülés ? Mert hiszen a 16 órás üléshez hozzá kell szá­mítani két óra szünetet, továbbá egy fél órát az ülés megnyitása előtt, mert a ki itt akar lenni, annak ide kell jönnie és egy fél órát legalább, az elnöki előterjesztések folytán, az ülés végén. Ez összesen 19 óra. S ha az interpellácziók hosszabbra nyúlnak, ez már permannes ülés, még pedig fakultative permanens ülés : ha akarjuk, perma­nens, ha nem akarjuk, nem az. Ez rosszabb mindenféle tervezetnél, minden­féle revizió-gondolatnál, rosszabb még a leksz­Danielnél is, mert ez az egész parlamentarizmust teszi tönkre. Ez olyan lehetetlen eszközt akar alkalmazni, a mely egyáltalában nem vezet czél­hoz, a mely a küzdelmet drasztikus útra tereli, a mely a parlamentarizmust úgyszólván megfojtja, mert 16 meg 19 órás küzdelmeket folytatni napo­kon keresztül, ez, bocsánatot kérek, vagy forra­dalmi állapotba viszi az országot vagy elemeire bontja szét a parlamentet; lehetetlenné teszi annak teljes nyilvánosságát és még sem biztosit]a a javaslatok keresztülvitelét, mert hiszen 16 órán keresztül ép ugy lehet anarkiát csinálni, mint tiz órán keresztül. Tiz órás ülésnek megvan a nyil­vánossága, tanácskozási lehetősége, komolysága, tizenkilencz órás naponkénti tanácskozásokkal bol­dogultak talán a külföldön, vagy megpróbálták legalább, de nem minálunk. Külföldön azért, mert Angliában három napi permanens ülés az egész országot mozgásba hozza és a kérdést döntésre viszi, de Magyarországon három esztendei nemzeti ellenállás sem vitte döntésre, mert itt nem azzal kell számolnunk, hogy ki birja tovább a 16 órás ülést 3—5 napig, hanem azzal, hogy egy császári hatalom van, a mely azon kérdésekben, a melyek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom