Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-310
462 310. országos ülés 1908 A munkásügyi bizottság előadója Gratz Gusztáv kivan szólani. Gratz Gusztáv előadó : T. ház ! Van szerencsém benyújtani a munkásügyi bizottság ötrendbeli jelentését a hozzá utasított kérvényekről: sztrájk-törvény alkotása, munkásjóléti törvény alkotása, munkásbajok orvoslása, az elszegényedett földmivelő, kisbirtokos és munkásnép helyzetének javítása és az aratási munkának sztrájk esetén katonasággal ellátása tárgyában. Kérem, méltóztassék a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni, s annak idején napirendre tűzetni. Elnök: A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején napirendre tűzetnek. Következik a napirend szerint Nagy Emil képviselő indítványának (írom. 723) a házszabályok módosítása tárgyában folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik ? Raisz Aladár jegyző : Farkasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond : T. képviselőház ! Azt hiszem, a t. képviselőház igazat fog nekem adni abban, ha a vita mai stádiumában, a mikor azt kell tapasztalnunk, hogy legjogosultabb aggodalmaink, legalaposabb módosításaink és elleninditványaink többé figyelemre nem méltattatnak és elfogadásra alig találnak, elmondandóimat lehető rövidre fogom szabni és osak a legszükségesebbeket fogom előadni. (Helyeslés.) Másrészről azonban nem tagadhatom, hogy ennek a javaslatnak, a mely itt a szőnyegen van, legutolsó stádiumáig, a legutolsó perczig, a míg annak érvényre emelkedésével ellenállást fejthetünk ki, képviselői és ellenzéki kötelességünk mindent megtenni, hogy az olyan alakban, olyan terjedelemben, mint a hogy elő van terjesztve, érvényre nem emelkedjék. Nagy György: ügy van! Farkasházy Zsigmond : Ha ennek a harmadik szakasznak a taglalásába bocsátkozom, elsősorban méltóztassék megengedni, hogy ezen egész indítvány keletkezésének történetére visszapillantást vessek, (Halljuk. 1 ) mert ebből leszek képes beigazolni azt, hogy ezelőtt hat héttel, a vita kezdetén megemlített azon tényállításom, miként ez az egész indítvány tartalma, lényege teldntetében az eredeti intenczióktól eltér, hogy úgyszólván kisiklás történt annak megalkotása tekintetében, beigazolást fog nyerni. (Halljuk ! a baloldal hátsó padjain.) Mikor ezelőtt fél esztendővel a függetlenségi párt egyik értekezletén Kossuth Ferencz- miniszter és pártelnök ur a házszabályrevizió eszméjét, kapcsolatban a megelőző horvát obstrukczióval, felvetette, egy oly felzúdulás, oly méltatlankodás és ingerültség felelt erre az egész párt részéről, hogy Kossuth Ferencz miniszter és pártelnök ur jónak látta azonnal az ideát vissza vonni, mint olyant, a mely megvalósításra nem számithat. Sokkal később, mikor már sem horvát obstrukczió, sem más veszedelem nem fenyegette a parlamentet, újra előállottak a házszabályreviziós tervvel és bár akkor a függetlenségi pártnak egyik vezérlapja, a Magyarország, még mindig azt hirdette, április 9-én, csütörtökön. hogy szó sem lehet házszabályrevizióról, mégis a puhitási kísérletek megindultak és bizonyos mértékben sikerre vezettek. Házszabályreviziót terjesztett gróf Andrássy Gyula a többségi pártok elé, olyant, a mely sem tartalmában, sem lényegében nem egyezett azzal, a mely most előttünk fekszik. Az a házszabályrevízió nem volt ideiglenes jellegű, de nem is volt oly szigorú, nem is volt oly könyörtelen, oly abszurd intézkedésekkel tele, mint a jelenlegi házszabálymódositó indítvány. Akkoriban a függetlenségi párt elégedetlenéi azt mondották, hogy ők oly házszabályreviziót, a melyből bizonyos kérdések világosan ki nem rekesztetnek, semmi körülmények közt el nem fogadnak. Szó volt akkor különösen az Ausztriával közösen intézendő ügyekről és a katonai ügyekről. Andrássy Gyula gróf akkor azt az ellenvetést tette, hogy attól nem. lehet tartani, hogy a katonai kérdések ebben az országgyűlésben tárgyalandók lesznek, mert hisi ezek a kérdések ki lettek kapcsolva a paktum értelmében az országgyűlés munkarendjéből. Másfelől azonban azt a kijelentést tette gr."Andrássy és ebben a többség jóérzelmű, gutgesinnt elemei egyetértettek, hogy egy guvernementális párt nem teheti magát kormányképtelenné Bécs előtt azzal, hogy kifejezetten a katonai kérdéseket kikapcsolja. Erre azután kettős kompromisszum történt. Gr. Andrássy beleegyezett abba, hogy a házszabályrevizió ideiglenes jellegű legyen és csak erre az országgyűlésre szóljon, másrészről beleegyezett abba, hogy a katonai kérdések, bár nem kifejezetten, de negatíve kikapcsoltassanak. Akkor, a javaslat megszületésének második stádiumában, előállottak a függetlenségi párt bizonyos oldaláról a jó hazafiak és azt mondták : Mi Bécs felé gutgesinntek vagyunk ugyan, de lefelé a presztízst meg akarjuk őrizni, ennélfogva nem kifejezetten fogjuk kivenni a katonai kérdéseket, a melyek bennünket esetleg Bécs kegyeiben diskreditálnak, hanem a contrario, negatíve fogjuk kivenni és oly intézkedést veszünk be a házszabályrevizió harmadik pontjába, a mely szerint minden oly kérdésre érvényes a házszabályrevizió, a mely Ausztriával vagy más államokkal nem közös. így történt, hogy ama nevezetes pártközi konferenczián, a mely általános összeveszéssel végződött, Nagy Emil képviselő ur előállott azzal a módosításával, melyet gr. Andrássy Gyula ur eredeti tervéhez fűzött: hogy ne csupán az általános választói jogra legyen érvényes ez a házszabályrevizió, hanem érvényes legyen a magyar szent korona országait egyedül érdeklő egyéb ügyekre is. Konstatálni kívánom, hogy ezzel a házszabályrevizió az ő eredeti czéljától, rendeltetésétől, azoktól a motívumoktól, melyekkel annak szükségességét akarták igazolni, teljesen és végleg eltért. Azt mondták mindig, mikor a többséget meg akarták nyerni a házszabályrevizió tervének, a melyet természetesen, a mikor még múltjára
