Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-309
309. országos ülés 1908 Mindannak daczára, hogy helyesen értelmezve, az emiitett értelem szerint értelmezve, az eredeti inditványnyal is meg lehetnénk elégedve és azt aggodalom nélkül elfogadhatnék, mindannak daczára czélszerűnek látom mégis a taxativ felsorolást, az előzmények után czélszerűnek tartom azért is, mert meg kell vallanom, hogy abban a véleményben vagyok, hogy a Nagy Emil-féle indítványnak az a rendelkezése mégis csak egy szokatlan disztinkcziót állapit meg a közügyek tekintetében, legalább is ily formában szokatlan disztinkcziót, a mikor Magyarországot egyedül érdeklő és más ügyeket különböztet meg ; de különösen czélszerűnek látom a taxativ felsorolást annálfogva is, hogy eleje vétessék az előadott értelmezésbői következő minden félreértésnek a tekintetben, hogy mit tart ez a párt közös ügynek és közös érdekű ügynek. Eleje vétessék, még látszata is elkerültessék, mintha mi és egyáltalán a magyar képviselőházban bárki az uj onczlétszám megállapítására vonatkozó ügyet, törvényjavaslatot és az uj onczlétszám megajánlásának ügyét akár közös ügynek, akár pedig Ausztriával közös egyetértéssel intézhető ügynek tekintené és tartaná. Ilyen véleménynek nem szabad még csak árnyékát sem felidézni a magyar parlamentben. Es különösen hangsúlyozom azt, hogy igenis, az ujonezmegállapitás ügye is tisztán és kizárólag Magyarországnak fentartott ügy az 1867: XII. t.-czikk értelmében, mert az uj onczlétszám megállapítása természete szerint nem a védelmi rendszerhez tartozik, hanem a hadkiegészítés ügyéhez tartozik, a hadkiegészítési proczesszusnak az uj onczlétszám megállapítása képezi első aktusát, már pedig a hadkiegészítés ügye ugyancsak az 1867: XII. t.-czikk értelmében mind törvényhozásilag, mind végrehaj tásilag és közigazgatásilag kizárólag Magyarország részére fentartott ügy. Az uj onczlétszám megállapítására és az ujonczmegajánlásra vonatkozó ügyet az előbb hangsúlyozott értelmezés szerint — és ezt t. képviselőtársamnak, Nagy Györgynek mondom különösen — csakis és kizárólag oly értelemben tekinthetjük Ausztriát is érintő ügynek, — de kizárólag csak Ilyen értelemben és nem az 1867 : XII. t.-czikk értelmében — hogy addig, míg a magyar hadsereg, mely az összes hadsereg kiegészítő részét képezi, azzal a feladattal és rendeltetéssel is bír, hogy az osztrák állam területének biztonságát is védelmezi, addig, t. képviselő ur, ennek a magyar hadseregnek léte vagy nem léte igenis kihatással van Ausztriára, érdekli Ausztriát is, az ausztriai honvédelem ügyét is. Azt hiszem, hogy ilyen vonatkozásban, ilyen értelmezésben semmi aggály nem foroghatott-volna fenn senki részéről a tekintetben, hogy ilyen érdekeltség tekintetéből igenis az uj onczlétszám megállapításának és megajánlásának ügye is kivettnek tekintetik a Nagy Emil-féle szigoritási indítvány hatálya alól. Ezek után teljesen világos, hogy szerény módosításom egyáltalában nem. képezi tartalmi módosítását a.Nagy Emil-féle indítványnak, hogy április 8-án, szerdán. 435 tisztán szövegezési módosítás természetével bír, tisztán csak a megvilágositást czélozza, nehogy bármikor tendencziózusan, szándékosan félremagyarázás keletkezzék a házban ezen házszabálynak alkalmazása tekintetében. Mivel ez igy van, és semmi uj tartalmat nem kívánok a Nagy Emil-féle indítványhoz csatolni, nem tartom tárgyilagosnak azt a felfogást, melyet hirdetnek itt különösen a mi balpárti t. képviselőtársaink és hirdet a sajtónak egyik része, a melynek szimpátiájával nem dicsekedhetünk, mintha a balpárti ellenzék diadalát vagy vívmányát jelentené ez a módosítás, mintha, t. ház, ahogy ők kifejezték, a többség jónak látta volna meghátrálni egy párttöredék előtt. Nagy György: Párt, nem párttöredék ! Farkasházy Zsigmond I Töredékek a többségben vannak! Kmety Károly : Mintha a nemzeti kormány meghátrált volna a balpárt hősei előtt. Még egy csekély jelentőségű eltérés foglaltatik az általam benyújtott módosításban a Nagy Emil-féle eredeti szövegtől. Nevezetesen a harmadik bekezdés utolsó pontjában ez a szó foglaltatik : »alkalmazandó«. E helyett ajánlom az »alkalmazható« szót, mert az alkalmazandó szó azt jelentené, hogy a végleges házszabályszigoritás tárgyalásánál okvetlenül a sürgősség szerint kell eljárni. Az »alkalmazandó« kifejezés imperativ jelentőségű, már pedig ez nem volt czélzata sem az indítványozónak, sem a többségnek, hanem az, hogy ezen házszabályszigoritás a végleges házszabályszigoritás tárgyalásánál alkalmazható legyen. Azt hiszem, hogy módosításommal szemben semmiféle aggodalom fel nem merülhet. Befejezem felszólalásomat azzal, hogy még egy észrevételt koczkáztatok a házszabálymódositási indítvány azon rendelkezésére nézve, a mely rendelkezés szerint a végleges házszabályszigoritás a sürgősség alapján lesz tárgyalva. Őszintén kijelentem, hogy ezen rendelkezés ellen súlyos aggodalmam volt. Ezen aggodalmamat azonban alárendeltem egynéhány nagy fontosságú szempontnak, a melynek helyességét kénytelen vagyok konczedálni. Nevezetesen azt tartom, hogy ha az a végleges házszabályrevizió, a mely valószínűleg szerves és általános természetű revízió lesz, ehhez képest sok szakaszból fog állani, az egy kisebbségnek, egy töredéknek obstrukcziójával szemben sem lesz keresztülvihető ezen az országgyűlésen, hogyha a sürgősség szerint nem tárgyalható. Már pedig én nagyfontosságú országos és nemzeti érdeknek tartom azt, — e tekintetben homlokegyenest ellenkező nézetben vagyok Mezőn t. képviselőtársammal — hogy ez az országgyűlés alkossa meg a jövendő országgyűlésen alkalmazandó házszabályokat és gondoskodjék arról, hogy legalább a közvetlenül utána következő országgyűlésen a nemzeti kisebbség jogai és helyzete megfelelő biztosítékot találjanak. Elfogadom a szigorításnak a végleges ház5S*
