Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-308

308. országos ülés 1908 április 7-én, kedden. 423 hogy a mennyiben elfogadtatnék a Nagy Emuféle határozati javaslat második része, utasítsa a képviselőház az elnökséget, valamint a képviselőház gazdasági- bizottságát, gondoskodjék a 16 órai ülések tartamára a gyorsirói és gépirónői létszám szaporításáról. Ezen indítványaimhoz vagyok bátor röviden a zárszó jogával élni. Elnök: A képviselő ur tévedésben van, mert a hogyan az elnök ur enuncziálta, a második határozati javaslathoz van a képviselő urnak zárszőjoga, a melyben a gyorsírók szaporításáról van szó. Mezőfi Vilmos: Én kérdem az igen t. elnök urat, miután nem akarok az elnök úrral szembehelyezkedni, (Egy hang balfelöl: Jó lesz!) szabad-e a Szmrecsányi-féle módosításhoz néhány szót szólnom, miután az az én felszólalásom kapcsán terjesztetett elő? Elnök: Tessék. Mezőfi Vilmos: Én mindenesetre köszönettel honorálom a mélyen tisztelt többségnek annyiban való belátását, hogy szives volt aggodalmaimmal szemben Szmrecsányi György képviselő ur a többség hozzájárulásával oly almódositványt benyújtani, mely a házszabályok 215. szakaszának a), b) és c) pontjaiban körülirt felszólalási jogot a Nagy Emil-féle javaslattal ós a Mérey-féle módosítással szemben tágítja és elismerem, hogy a mit Szmrecsányi képviselő ur felszólalásom kapcsán indítványozni jónak látott, az némileg több szabadságot fog adni a 16 órás ülések alatt a képviselőknek. De nem vagyok teljesen megelégedve ezen almódositással és bátor volnék az igen t. többség figyelmét felhívni egy-két olyan lehetőségre, amely könnyen bekövetkezhetik és teljesen illuzóriussá teheti azt a jó szándékot, mely a képviselő urat és a többséget vezeti. Szmrecsányi képviselő ur almódositása ugy szól, hogy az elnök jogosult, ha azt tapasztalja, hogy a házszabályok 215. §-ának a), b) és c) jíontjaiban körülirt felszólalási jog a képviselők részéről csak a tárgyalás menetének megakasztása czéljából vétetik igénybe stb., megkérdezni a képviselőházat az iránt, megengedi-e, hogy a házszabályokra való hivatkozással az a), b) és e) pontokhoz való felszólalást saját belátása szerint korlátozhassa. Azután ezt mondja az indítvány (olvassa): »Az elnök ezen kérdése felett a ház vita nélkül egyszerű szavazással dönt. Az egyszer megadott felhatalmazás a sürgősnek minősített tárgyalás befejeztéig érvényben marad, és ezen felhatalmazás alapján az elnök jogosult a házszabályok a) és b) pontjaiban körülirt felszólalásokat a napirend tárgyalására szánt időn belül, ülésenként egy fél órára korlátozni.« Itt, t. képviselőház és Szmrecsányi t. képviselő ur, a következő aggodalom merülhet fel méltán. A mennyiben a háznak a többség részéről néhány tagja akarja, ezt a félórai felszólalási időt egy szónok fogja igénybe venni, a ki magát valaki által készakarva megsérteti, csak azért, hogy a tárgyalások további folyamán elvonja a szólás lehetőségét és jogát azok elől, a kik talán becsületükben tényleg sértve érzik magukat és fel akarnak szólalni, vagy a kik tényleg félreértett szavaik értelmének helyreigazítása czéljából akarnak szólni. így tehát lehetséges, hogy összebeszól két képviselő, — lehetséges, megtörténhetik — . . . Szmrecsányi György: Az lehetetlen! Mezőfi Vilmos: . . . hogy az egyik a másikat személyében megtámadja, az illető fél óráig beszél, és azután lehetetlenné tette a személyében tényleg megsértett következő képviselőnek, hogy akárcsak egy perczig is szólhasson. így a képviselő ur nem éri el azt a czélt, a melyet talán maga elé tűzött. A c) pontra nézve — a melyre vonatkozólag különösen bátor voltam az általános vita során kifejezést adni aggályaimnak, hogy az elnök ur esetleg helytelenül értelmezett h bálymagyarázata következtében szükséges, hogy a háznak minden egyes tagja helyreigazíthassa vagy figyelmeztesse — Szmrecsányi képviselő ur indítványa azt tartalmazza, hogy az elnöknek egyszeri házszabályintézkedéséhez a sérelmezettnek vélt szakasz vagy szakaszok pontos megjelölésével csak egy képviselő szólhat, és ezen felszólalás csak öt percznyi időt vehet igénybe. Házszabályaink szellemével ez az ötperczes határidő határozottan ellentétben van, mert az egész házszabályban időre korlátozott felszólalás nincs. Ez teljesen nóvum lesz, a mi házszabályainkban, ha ezt el méltóztatnak fogadni. De nem felel meg ez sem a czélnak, mert hogy lehetetlenné tegyék azt, hogy a ház elnökének a későbbi tanácskozások alatt talán egy tényleg nyilvánvaló, sérelmes enuncziáczióját szó tárgyává tegyék, a többség megteheti, hogy valaki a többség köréből öt perczig hozzászól, de nem a helyes indokok alapján, a melyek folytán az elnök eljárása sérelmes, hanem egész más téren mozgó felszólalással, hogy azután senki a kisebbség részéről ezt a téves magyarázatot helyre ne igazithassa. így az öt perez eltelt és azután a képviselőház a sérelmes házszabálymagyarázatampján tanácskozhatik tovább. Nem értem, miért kell ezt öt perezre korlátozni. Hiszen Szmrecsányi képviselő úr indítványa igen okosan és előrelátóan azt mondja, hogy a tárgyalás ideje e felszólalások által ülésenként annyival hosszabbodik meg, mint amennyi időt képvisel az ülésenkónti házszabály-felszólalások összessége. Nem látom tehát be, miért kelljen kimondani, hogy csak egy ember szólhat hozzá az elnöknek esetleg téves házszabálymagyarázatához ; nem látom be, miért szólhat hozzá csak öt perczig, mikor úgyis megvan a remedium a tekintetben, hogy ha ez obstrukeziós czélzattal, a vita kihúzása érdekében történik,