Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-308

416 308. országos ülés 1908 április 7-én, kedden. szánt idő két óránál tovább nem tarthat. Zárt ülés csak két izben tartható és 20—20 percznél tovább nem terjedhet. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Ivánka Milán: Határozati javaslatom benyújtására az vezetett, mert meg vagyok győződve,hogy a mennyiben a kormány és a t. többség a többségi elvnek érvényt akarnak szerezni, ezt teljesen elérik a Nagy Emil-féle indítvány 1. szakaszával, annak elfogadásával, ugy hogy a 2. szakasz, nézetem szerint, teljesen felesleges. A Nagy Emil-féle indítványnak 2. szakaszából azt látom, hogy nem a teknikai obstrukczió letörése a czél, hanem egy felesleges túlbiztosításra törekszik abban a t. többség, a midőn azt elfogadni akarja. Nézetem szerint ezen rész elvetendő, mert hiszen ezen indítvány elfogadása által még egy nagyobb számú ellenzék is teljesen lehetetlenné van téve, az által, hogy 16 órán keresztül kell obstruálnia . . . Elnök : Méltóztassék a tárgyhoz szólni, kéj> viselő ur. (Élénk helyeslés.) Ivánka Milán : Ennélfogva a 2. szakasz egy már tönkresilányitott obstrukcziót akar még jobban megölni. Miután azonban a holttestet nem szükséges újból is megölni, azt hiszem, hogy az 1. bekezdés által elhallgattatott, elnémított obstrukczionális ellenzéket még jobban elnémítani felesleges. Ezzel megindokoltam, hogy a 2. bekezdés teljesen felesleges. Nehogy azonban valaki azt higyje, hogy ezzel kvázi lehetőségét akarom adni annak, hogy egy számszerint talán gyengébb ellenzék mégis obstruálhasson, abba a határozati javaslatba belevettem azt is, hogy az interpellácziókra a tárgyalás negyedik órájában lehet áttérni, és hogy az interpelláezió két óránál tovább semmi körülmények között nem tarthat. Továbbá azt is javaslom, hogy a zárt ülés csak két izben tartható egy 1G órás ülés alkalmával és hogy ezen zárt ülések egyike sem terjedhet tovább 20 percznél. Azt hiszem, hogy ezen határozati javaslat teljesen megnyugtathatja a t. többséget, és nincs rá semmi ok, hogy ezen javaslatomat elvesse. Még ha azt tételezik is fel, hogy itt egy erősebb, 40—50 tagból álló ellenzék akarna obstruálni, akkor is világos, hogy ezt az erősebb ellenzéket is már az 1. §.-szal el lehet némítani. En a 2. bekezdés teljes elhagyását azért tartom fontosnak és szükségesnek, mert szerény véleményem szerint (Zaj. Elnök csenget.) a nemzet érdeke is megkívánja azt, hogy e második bekezdés teljesen elhagy assék. Leszek bátor röviden megindokolni, miért látok e második bekezdésben az ország, a nemzet és a képviselők joga ellen intézett támadást. A mi történelmünk arra tanit bennünket, (Felkiáltások balfelől: A magyar történelem !) hogy az országgyűlés egyik legdrágább, legbecsesebb jogát képezi a kérvényezési és panaszjog. A Nagy Emil-féle javaslatban pedig azt veszem észre, hogy e jogokat csak mintegy tizedrangu körülményt, a 16 órás ülés végére akarja csapni, hogy tehát a képviselő urak, ha valamely kérvényezéssel vagy panaszszal akarnak a házhoz fordulni, ezt csak a 16. óra után tehetik meg. Már II. Endre aranybullájának első czikkében . . . Elnök : Ez nem tartozik a tárgyhoz, méltóztassék szorosan a tárgyhoz beszélni! Ivánka Milán : A kérvényezési jog fontosságáról ... Elnök: Nincs erről szó ! Csakis a 2. bekezdésről van szó. (Ugy van!) Ivánka Milán : A Nagy Emil-féle indítvány 2. bekezdése a következőket mondja : »Elnök előterjesztéseit, ugy a kérvények és irományok bemutatását is, a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után teszi meg. Úgyszintén a napirend tárgyalására szánt idő elteltével tétetnek meg az indítványok és interpellácziók, terjesztetnek elő a bizottsági jelentések és hitelesittetik az aznapi ülés jegyzőkönyve is«' Ebben tehát az foglaltatik, hogy a kérvényezési jog az ország néjjének, a nemzetnek e joga ledegradáltatik egy csekély fontosságú körülményre, a mely nem érdemli meg, hogy a képviselőház az ülés elején foglalkozzék vele, akkor tehát, a mikor teljes szellemi frissességben van, hanem csak esetleg a 16 órás ülés befejezése után. Az foglaltatik a 2. bekezdésben, (Mozgás.) hogy az interpellácziók az ülések végén terjeszthetők elő. Határozati javaslatom azt tendálja, hogy az interpellácziókra a t. ház a tanácskozás negyedik órájában térjen át és hogy az interpellácziós idő ne terjedhessen tovább két óránál. Azt hiszem, az egyáltalában nem erősiti az obstruálást, nem alkalmas arra, hogy megakadályozza a többség akaratának érvényesülését, vagy a ház tanácskozási rendjét, de azt óhajtja elérni, hogy a képviselőház akkor foglalkozzék e fontos dolgokkal és akkor alkalmazza az interpellálás fontos jogát, a mikor még teljes szellemi frisseséggel bir, a mikor sem idegesség, sem álmosság a képviselő urakat nem tette képtelenekké, alkalmatlanokká arra, hogy az országnak azon fontos érdekeivel foglalkozzék, a melyek interpelláezió alakjában ideterjesztetnek. A Nagy Emil-féle indítvány azt mondja, hogy zárt ülés is, a mennyiben annak tartásához az elnök nem járult, csupán a napirendre szánt idő után tartható meg. (Zaj. Elnök csenget.) Az ón határozati javaslatom azonban odairányul, hogy zárt ülés a 16 órás tárgyalás közben csak két izben kérhető, és hogy a zárt ülések egyike sem tarthat tovább 20—20 percznél. Abból indulok ki ugyanis, hogy vagy van szükség a zárt ülésekre, vagy nincs. Ha a zárt ülésekre szükség nincs, akkor a 16 órás ülés befejezése után egyáltalában nincs reájuk szükség. Ha pedig szükség van reájuk, akkor alkalmat kell adni a t. háznak és a képviselőknek arra, hogy a zárt ülést még a tárgyalás folyama alatt kérhessék. Hogy ezzel vissza ne élhessenek, indítványozom, hog}^ csak két izben kérhessék a zárt ülés elrendelését és egyik zárt ülés se tarthasson tovább 20 percznél.