Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-308

412 308. országos ülés 1908 április 7-én, kedden. kisebb-nagyobb jelentőséggel biró rendelkezések egész sorozatával állunk szemben, az ily terjedelmes tartalmú vitáknak a természete az, hogy nemcsak az általános vitában, hanem a részletes tárgyalás folyamán is előtérbe nyomul ismételten egy-két fontosabb részletkérdés, különösebb tekintet nélkül a hovatartozás formai követelményére. Ez az ösztönszerű és kétségkívül logikailag is megálló állandósitási törekvés természetes folyománya annak a czélnak, a melyet ilyen inditvány által a többség elérni akar és a melyet viszont a kisebbség tőle telhető erővel megakadályozni igyekszik. T. ház! A mi küzdelmünk, a melyet a Nagy Emil-féle házszabály-szigoritó inditvány ellen folytatunk, kezdettől fogva főkép arra irányult, hogy már ezen ideiglenes házszabályreviziós tervezetből a katonai kérdésekre vonatkozó javaslatok kikapcsoltassanak. Nincsen jogom, nem is akarok e kérdésekkel foglalkozni, csak eddigi magatartásunk igazolásaképen vélem szükségesnek megállapitani azt, hogy a tegnap történt események, a midőn illetékes tényezők részéről biztatást, hogy ugy mondjam biztositékot nyertünk az iránt, bogy a tárgyalás alatt lévő inditvány harmadik részében a katonai kérdések expressis verbis kikapcsoltatnak. Ezek a tegnapi események igazolják a mi eddigi parlamenti magatartásunkat, mert megnyugvással kell hogy eltöltsön bennünket az, hogy egy heteken keresztül tartó állandó parlamenti harezban, szünet nélkül gyanúsításoknak, kicsinylésnek, támadásoknak kitéve elértük mégis azt a czélt, a mely egyik legfontosabb követelésünk és törekvésünk volt, hogy a katonai kérdések ebből a házszabálymódosításból kikapcsoltassanak. {Helyeslés balfelöl.) Ha a tisztelt többség ezután is ezt az eljárást követi és azokat a sebeket, a melyeket gúnyja, támadása és bántalmai rajtunk ütnek, hasonló eljárással fogja behegeszteni, akkor szivesen eltűrjük ezeket a szenvedéseket, akkor a jövőben továbbra is félelem nélkül fogunk küzdeni, és készséggel teszszük ki magunkat mindazon támadásoknak, a melyeknek ki voltunk eddig is téve, csak olyan eredménye legyen küzdelmünknek, mint a mostani siker. Egy sajnálatos jelenség, hogy . . . Farkasházy Zsigmond : Ha nem küzdöttünk volna, már rég el volna fogadva az egész! (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Már ismét párhuzamos beszédeket mondanak! A szónok urat pedig kérem, méltóztassék a részletekhez szólni. Hoffmann Oltó : Csak egy sajnálatos körülményt . . . (Folytonos zaj a baloldalon.) Nagy György: Hát nem a mi érdemünk ? Elnök: Nagy György képviselő urat kérem, ne zavarja a szónokot. Hoffmann Ottó: Csak egy sajnálatos körülményt vagyok bátor még konstatálni, azt, hogy nem az érveléseknek ereje, hanem taktikai eszközök kényszeritették a többséget elhatározására. Mi a magunk részéről csak örvendünk, hogy küzdelmünknek eredménye lett. Az elért eredmény nem zárja ki azt, hogy ellenzéki álláspontunkhoz továbbra is ragaszkodjunk, hogy t. i. a javaslatnak nemcsak lényeges rendelkezéseit, hanem egész terjedelmében részleteit is kifogásoljuk és továbbra is kritika tárgyává tegyük. (Helyeslés balfelöl.) Azok, a kik a házszabályszigoritási inditványnyal előállottak, parlamenti életünk betegségének két nemét állapították meg: az egyik betegség a tanácskozási időtartam rövidsége, a másik pedig a teknikai obstrukezió lehetősége. Ez a kettős betegség úgyszólván kiegészíti egymást, s különösen a második, a teknikai obstrukezió lehetősége, nemcsak támaszát találja a tanácskozási időtartam rövidségében, hanem valósággal ezen is alapszik. T. képviselőház! Minden emberi intézményt, tehát a parlamentnek a betegségeit is, ha orvosolni akarjuk, korántsem szabad ezt erőszakos utón eszközölni, hanem lehetőleg fokozatosan. Ez a fokozatos gyógyítás pedig eléretett az által, hogy a t. képviselőház az indítványnak első részét elfogadta, vagyis, hogy a tanácskozási időtartam meghosszabbítását lehetővé tette. Mert ez által úgyszólván fizikailag ki van zárva annak lehetősége, hogy teknikai obstrukezió legyen vagyis, hogy azokkal a jogokkal, a melyeket a most érvényben lévő házszabályok megállajátanak s a melyeket a Nagy Emuféle inditvány második szakaszának rendelkezései úgyszólván hatályon kivül helyeznek, a kisebbség ellenállási küzdelmének folyamán visszaélhessen. (Igaz I Ugy van!) A betegségnek ilyen gyökeres gyógyítása erőszakos és igen könnyen veszedelmes következményekkel járhat, mert abban az esetben, ha a tanácskozási időtartam oly végtelenül hosszú. 16 órát is magában foglal, a mikor nemcsak a teknikai obstrukezió van kizárva, hanem a házszabályok 215. §-ának használata is, ebben az esetben úgyszólván fikezió minden kisebbségi küzdelem és ellenállás; és ne csodálkozzék majd senki, ha parlamentünket bizonyos apatikus letargia szállja meg, a mely válságos, nehéz időkben, a mikor a parlament alkotásra volna hivatott, vészthozó lehet. Az a kisebbségi ellenállás, a melynek olyan nagyszerű hagyományai vannak . . . Elnök (csenget): Kérem, ez az általános vita keretébe tartozik, most a részletes vitában vagyunk. A kéjDviselő ur minden egyes mondatra nézve megteheti a maga megjegyzéseit, de ne méltóztassék általánosságban beszélni; ez a házszabályokkal ellenkezik. (Helyeslés.) Hoffmann Ottó: Egészen röviden fogok szó-