Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-308
308. ORSZÁGOS ÜLÉS 1908. április 7-én, kedden, fölváltva Justh Gyula és Rakovszky István elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A házszabályok módosításáról szóló indítvány tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Giinlher Antal, Darányi Ignácz, Jekelfalussy Lajos, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 10 perczkor.J Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Hammersberg László jegyző ur ; a javaslatok mellett felszólalókat Csizmazia Endre, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Eaisz Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Elsősorban hitelesiteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1908. évi április hó 6-án tartott ülés jegyzőkönyvét. Szappanos István a terembe lép. Éljenzés és taps balfelől). Ugron Gábor : Éljen Kecskemét! Endrey Gyula : Fájdalom-flastrom ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hammersberg László jegyző (olvassa folytatólag a jegyzőkönyvet). Elnök: Kérdem a t. házat: van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs!) Ha nincs senkinek észrevétele, akkor a jegyzőkönyvet hitelesitettnek jelentem ki. Következik Nagy Emil képviselő ur indítványa (írom. 723.) a házszabályok módosítása tárgyában. Ki következik szólásra ? Raisz Aladár jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél: T. képviselőház! (Zaj a baloldalon.) Hoffmann Ottó: T. ház! Elnök (csenget) ; Vlád Aurél képviselő ur szólásra fel lett hiva, s már meg is kezdte beszédét; méltóztassék rendet tartani, s ne akarjanak mindég a maguk részére kivételeket statuálni. Ez lehetetlen. Vlád Aurél: T. ház! Sokan érthetetlennek találják az ellenzék állásfoglalását a tárgyalás alatt lévő indítvány második szakaszával szemben. Azzal okolják meg ezt a szakaszt, hogy az voltaképen enyhíteni akar az első szakasz szigorán és hogy ezen szakasz specziális intézkedései az ellenzékre nézve garancziát képeznek, s az ellenzéki állásfoglalást könnyítik meg a többségi akarattal szemben. Én, t. ház, merőben tévesnek tartom ezt az álláspontot, és ha a többség annyira gondoskodni akar a kisebbségi garancziákról, hát arra kérem a t. többséget, mondjon le erről a tervről és ne boldogítsa a kisebbséget gondoskodásával. A kisebbség legjobban tudja, hogy mi válik neki hasznára. Én, t. ház, ugy látom, hogy a Nagy Emil-féle indítvány második szakaszában olyan intézkedések foglaltatnak, a melyek a technikai obstrukcziót akarják lehetetlenné tenni. Én ezt a czélt nem tartom épen helytelennek és összhangban lévőnek tartom az egész indítványnak szellemével, azzal az intenczióval, a melyet a többség ezen indítvány elfogadása által meg akar valósítani. De ugy látom, hogy ezen második szakasz intézkedései túlmennek azon a határon, a mely a technikai obstrukczió lehetetlenné tételére elegendő, s túlbuzgóságból olyan elveket valósítanak meg, olyan intézkedéseket vesznek bele a házszabályokba, a melyek a parlamentarizmust rontják le és a tanácskozásnak valódi czélját veszélyeztetik. Azon czélból, hogy a technikai obstrukczió lehetetlenné tétessék, a Nagy Emil-féle indítvány második szakasza a zárt ülés megengedésének, továbbá az indítványok, elleninditványok, módosítások felolvasásának kérdését az elnöki hatáskörbe utalj a és pedig inappellabiliter, ugy hogy az elnök még akkor is megtagadhatja a zárt ülést
