Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-307
307. országos ülés 1908 április 6-án, hétfőn. 401 »és ily kérelem elő sem terjeszthetek, hagyassék el. A mennyiben ez a módosításom el nem fogadtatnék, akkor szubszidialiter, altemative, vagyok bátor előterjeszteni azt a módosítást, a mely az eredeti Andrássy Gyula-féle házszabályrevizió-tervezetben foglaltatik, és a mely alkalmas arra, hogy a zárt ülés kérdését helyesen oldja meg. Es most, t. ház, a legvaskosabb, a legsajnálatosabb intézkedésre kell áttérnem. (Hammersberg László odamegy a szónokhoz és kérdést intéz hozzá.) Igen ! Alternative, a kettőt egymás mellett. (Mozgás a baloldalon.) Elnök: Itt nincs magánbeszélgetésnek helye. Tessék beszédét folytatni. Farkasházy Zsigmond: Ez az intézkedése, a mely r et legsúlyosabbnak és következményeiben legkárosabbnak tartok, az, hogy (olvassa): »A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ily kérelem elő sem terjeszthető.« Elsősorban konstatálni kívánom, hogy mint ezen revíziós tervnek sok más intézkedése, ugy ez is a parlamentarizmus alapelvébe ütközik, (Ugy van! balfelöl.) mert a parlamentnek föltétlen és természetes joga, hogy a maga tanácskozásainak terjedelméről, mértékéről és tárgyáról szabadon és belátása szerint intézkedjék. Énnek egyik eszköze a napirend megállapítása, másik eszköze azonban az volt és az ma is minden czivilizált parlamentben, hogy t. i. a tárgytól való eltérést, más tárgyakkal való foglalkozást a ház szuverén jogánál fogva többséggel elhatározhatja. De ez az intézkedés itt még lehetőségét is ki kívánja zárni annak, hogy a ház saját tetszése szerint más tárgygyal foglalkozhassak, mint a melyet 150 képviselő parancsszava és a t. kormány akarata eléje szabott. Ez abszurd dolog és ellenkezik a parlamentarizmus alaj^elvével. De ha én ettől az elvi és elméleti állásponttól egészen el is tekintek, akkor is konstatálnom kell azt, hogy ez az intézkedés, a mint arra Maniu Gyula t. képviselőtársam röviden utalt, egészen világosan magában foglalja a klotürt. Képzeljük csak el azt az esetet, hogy 16 órás ülések tartatnak ; a tárgytól való eltérésre vonatkozó rendelkezés érvényben van és az elnök jogosítva van szabadon elbírálni, hogy vájjon eltért-e a szónok a tárgytól vagy sem és e szerint esetleg egymásután százával vonja meg a szónokoktól a szót. Miután a házszabályok helyes értelmezésének, a személyes megtámadtatásnak, szóval a 215. §-nak alapján való felszólalásnak joga oly szűk körre van szorítva, — ha ugyan egészen kizárva nincs, — hogy a védekezés lehetősége a kisebbségre nézve, de az esetleges többségre nézve sem forog fönn, ennélfogva megtörténhetik, hogy mire a védekezésre rákerülne a sor, a 16-ik órában a legkárosabb törvényjavaslatok már érvényre emeltettek. Maniu Gyula t. képviselőtársam ennek az eshetőségnek illusztrálására arra a példára hivatkozott, a midőn esetleg jóhiszemű elnök és jóhiszemű többség foglalja el itt a parlamentben a maga helyét. En ennél tovább megyek és felKÉPYH. KAPLÓ. 1906 1911. XVII. KÖTET. teszem azt a lehetőséget, hogy egy rosszhiszemű többség, egy rosszhiszemű elnök kerülhet ide. Erre talán a múltban is volt már példa épen a mai többség nézete szerint, de még inkább lehet példa rá a jövőben, hiszen mi magunk és illetve azok az urak, a kik elfogadásra alánlják ezen indítványt, foly r ton azt hangoztatják, hogy nemzetellenes, hazaáruló, rosszhiszemű elemek kerülhetnek ebben a házban esetleg többségre. ' Képzeljük el már most azt az eshetőséget, a mely kizárva egyáltalán nincs, hogy ennek a most örökéletűnek képzelt többségnek lejáratása után idejő egy többség, a mely, mondjuk, horvátokból, darabontokból, és nem tudom milyen hazaellenes elemekből való ; az azok által választott elnök foglalja el az elnöki széket és, mondjuk, nem olyan elnökök vannak, a minőket ma kívánunk látni az elnöki székben, hanem olyanok, a minőket a múltban tapasztaltunk, sőt még olyanabbak is lehetnek, mert, sajnos, tudjuk a közelmúlt tapasztalataiból, hogy igenis pénzért Magyarországon mindenre lehet embert kapni. Ha így képzeljük el ezt a parlamentet a 16 órás tanácskozási idő alatt ezen második részben foglalt intézkedésekkel felfegyverkezve, akkor nem egy létszámemelésről szóló törvényjavaslatot, hanem egy valósággal az állam függetlenségét, önállóságát, eddigi szuverén különállását veszélyeztető törvényjavaslatot lehet esetleg idehozni; annak nagy áldozatok árán, nagy erőszakkal egy többséget lehet itt biztosítani olyan elemekbből, a melyekre a magyar közvéleménynek nincs is hatása és akkor megtörténhetik az, hogy az a Perczelszerű vagy nem tudom milyen, talán még rosszabb elnök, mert hiszen abban az elnöki székben már fegyveres hatalom is helyet foglalt, ilyen eszközökkel kimondhat] mint hogy már egyszer ki is mondotta a magyar jiarlament, hogy belemegy az osztrák Reichsrathba. Megtörténhetik, hogy ezen házszabályok pontos alkalmazásával, a melyeket önök érvényre emelni akarnak, kimondja ez a parlament, hogy belemegy a Reichsrathba és egy Gesammtmonarehiet alkot. Legyenek itt bármilyen lelkes hazafiak százszámra, meg lehet gátolni, hogy ez a kisebbség a maga hazafias aggodalmát érvényesítse, ennek a szakasznak alapján lehetővé van téve, hogy egy haza-, egy nemzetellenes, abszolutisztikus, a Gesammtmonarchiet szolgáló vészes törvényjavaslat törvényerőre emelkedjék, és majd azután, tizenhat óra múlva, lesz majd módjában az ellenzéknek panaszkodni, vagy segítséget keresni. Ma, a mai viszonyok között, a mikor a t. többség uralmát annyira biztosítottnak tartja, hogy ilyen veszedelmes intézkedéseket hajlandó érvényre emelni, ez a kombináczió talán lehetetlenségnek látszik, de a ki megérte a november 18-at, a ki látta, hogy Fabricius ezredes foglalta, el azt a helyet, az lehetségesnek tartja, hogy oly sajnos következmények következzenek be, a melyek a rendelkezésre álló eszközöket fogják felhasználni a nemzet ellenére. 51
