Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-307

307. országos ülés 1908 április 6-án, hétfőn. 399 súlyoztuk, hogy azokat az intézkedéseket, a melyek ezen második szakaszban foglaltatnak, és a melyek tulaj donképen a sürgősséget kiteszik, mi készséggel elfogadnók, ka semmi egyéb más czélt nem szolgálnának, mint a technikai obstrukczió lehetőségének kizárását. Lesz szerencsém azonban kimutatni ennek a második szakasznak a szövegéből, hogy ez nem csupán a technikai obstrukczió ellen irányul, melyet igenis lehetővé, sőt egy elszánt kisebbségre nézve valósággal könnyűvé tesz ; ellenben azon nagy, fontos, nagyérdekü, nemzeti szempontból reánk nézve megbecsülhetlen jelentőségű szempontokat, a melyeket mindnyájan egyértelműleg megvédeni óhajtunk, elejti és azoknak a további parlamentáris élet folyamán való hathatós megvédelmezéset lehetetlenné teszi. (Zaj.) Nagy György: Elég szomorú, hogy ilyen könnyedén tárgyalják ezt a kérdést. (Zaj.) Elnök (csenget) : Figyelmeztetem Nagy György képviselő* urat, hogy a házszabályok szerint meg van tiltva, hogy egyik szónok a másikat még a szónoklat tartama alatt felváltsa. Most Farkasházy képviselő urat illeti a szó, a képviselő ur nem válthatja őt fel. Farkasházy Zsigmond: Azok a kifogások és megjegyzések, a melyek az elnöki hatalom túltengése tekintetében az általános vita során felhangzottak, tulaj donképen nem azokra az intézkedésekre vonatkoztak, a melyek eredetileg az első szakaszban foglaltattak, s a melyeket onnan azután kihagytak Mérey Lajos képviselő ur indítványa folytán, hanem főkép a második szakaszra, a mely második szakasz az elnöknek olyan hatalmat ad, hogy az elnök kezében van tulaj donképen a klotür alkalmazásának joga is. Ezt lesz szerencsém kimutatni azokból az intézkedésekből, a melyek a 2. §-ban foglaltatnak. Mielőtt erre rátérnénk, bátor vagyok kérni a házat, méltóztassék az első mondatban olyan stiláris módositást elfogadni, a mely azokat az intencziókat nem változtatja meg, a melyek a házszabályreviziót sugalmazták, ellenben biztosit] ák azt, hogy egy igen sajnálatos félreértés ne származhassék ezen szakasz esetleg avatatlan vagy rosszindulatú kezekben való helytelen alkalmazása által. Nevezetesen azt mondja a bevezető mondat, hogy (olvassa): »Sürgős tárgyalás^esetén a házszabályok a következő változtatásokkal alkalmazandók.« »Sürgős tárgyalás esetén* : ez olyan labilis kifejezés, — erre voltunk bátrak figyelmeztetni a házszabályrevizió szerzőit és propagálóit — a mely tévedésre adhat alkalmat, és még a normális tárgyalás alá tartozó ügyeknél is lehetővé^ tenné a sürgősségi rendelkezések alkalmazását Épen azért bátor vagyok olyan módositást benyújtani, a mely szerint (olvassa) : »A 723. számú inditvány 2. §-a, esetleg az ennek helyébe elfogadott szöveg ezen szavai helyére »sürgős tárgyalás esetén« tétessék: »a sürgősnek elfogadott javaslat tárgyalása idején.« Ez ugyanazt jelenti, csak preczize megmondja, hogy mikor nem az a javaslat van napirenden és tárgyalás alatt, a melyre nézve a sürgősség kimondatott, hanem más kérdés, interpelláczió, irományok, más közbevetett tárgyak, javaslatok vagy kérdések, akkor ezekre vonatkozólag a sürgősség nem alkalmazható. Már most áttérek az első rendelkezés bírálatára, a mely szerint az összes mindennapi agendák, a melyek előfordulhatnak egy parlament életében, a rendes tárgyalás utáni időre vannak szoritva. A rendelkezést magát nem kifogásolom, mert hisz ez tényleg szükséges, ha a technikai obstrukcziót meg akarjuk akadályozni; de kifogásolom azt, hogy, a mint itt szövegezve van, a t. javaslattevő ur az egyik kezével leüti azt, a mit a másik kezével akar. Eredetileg, a mit mi olyan nagyon támadtunk és kifogásoltunk, de a mi azóta már elfogadtatott a t. ház által, 16 órára volt tervezve az előfordulható tanácskozások maximuma. Mi kimutattuk, hogy 16 óráig tanácskozni fizikai lehetetlenség, teljes abszurdum. De a második szakasz most a 16 órával sem elégszik meg, hanem imperative sokkal hosszabb tanácskozási időt ir elő, 17, 18, sőt 22 és 24 órás tanácskozási időt. Én ugy találom, hogy ez a javaslattévők intencziójával sem egyezik meg, és ezért kérném ennek az első rendelkezésnek oly módosítását, a mely szerint 16 óra alatt, mint maximum alatt mindenféle tárgy és tanácskozás elintézendő lenne. Ezzel nem a mi óhajaink teljesülnek, hanem azok az intencziók valósittatnak meg, a melyek a többség által propagáltattak és elfogadtattak, hogy 16 óráig tartassák a tanácskozás. Erre vonatkozik az én második módosításom, a mely tulajdonképen Mérey Lajos módosításában is benfoglaltatik, de olyan szűkkeblűséggel és olyan téves szövegezéssel, a mely esetleg nemhogy a kisebbségnek erre vonatkozó jogait biztosítaná, hanem képes elkobozni azt a jogot, hogy interpellácziók, indítványok, napirend előtti, illetőleg után felszólalások korlátlan mértékben lehessenek sürgős tárgyalások idején megtehetők. Epén azért helyes szövegezésben ugy kérném a második szakasz első bekezdését szövegezni, hogy (olvassa) : »Elnök előterjesztései, ugy a kérvények és irományok bemutatása is a napirend tárgyalására szánt idő utolsó órájában veszik kezdetűket.« Ezután következnék a további szöveg. Az agendák sorrendjét azonban itt is meg kell állapitani, a mint az az eddigi házszabályokban is meg van állapítva. Erre vonatkozólag kérném a szöveg olyan módosítását, hogy (olvassa) : »Ezek után tétetnek meg az indítványok és interpellácziók.« Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy ezek abszolúte nem a lényeget változtatják meg. Lényegbe vágó módosításokat is kívánok benyújtani, de ezek, a melyekről most szólok, merőben arra szolgálnak, hogy preczize és azzal a jogi biztonsággal lehessen az uj házszabályokat kezelni, a mint az lehetséges volt a régi házszabályoknál. Áttérek a második kikezdés második rendelkezésének taglalására. E szerint az elnök a napirend előtti felszólalásokat megengedheti, de ha nem engedi, ugy azok a napirend után követ-