Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-293

293. országos ülés 1U08 márczius 18-án, szerdán. 33 Én értem, el is ismertem mindig azon okoskodásokat, a melyek a házszabálj szigorítás mellett szólnak. Bizonyos körülmények között, bizonyos feltételek mellett a magam részéről bizonyos házszabályreviziót nemcsak nem támadnék, hanem ellenkezőleg a legszívesebben elfogadtam volna és örömmel üdvözöltem volna. De mikor a helyzet az, hogy folyton a nemzettől veszik el a jogokat, folyton a nemzet nyakára teszik a terheket és ezt keresztülviszi egy olyan többség, a mely kizárólag az ellenkezőre alakult és kapott megbízatást: akkor, ha a házszabályreviziót ez a többség szükségesnek találja, ellenértéket is kellett volna érte adni, legkevesebbet annyit, a mennyit ez megér, még pedig a nemzet erejének növelésében, akár katonai, akár gazdasági téren az elért eredményekben a nemzet ezen alkotmányvédelmi veszteségét helyrepótolni, a királyi hatalom és a nemzeti akarat közt már megbillent, de azelőtt tényleg nagjdian létező egyensúlyt helyreállítani kellett volna, vagy legalább helyreállítani igyekezni a nemzet javára. Az az érv, hogy a választási reformot nem lehet keresztülvinni házszabáiyrevizió nélkül és az a másik érv, hogy a választási reform után a nem magyar elemekkel szemben szükség van bizonyos házszabályrevizióra, szerintem is megáll. Azonban egyik sem fedi ezt a javaslatot, mert hiszen ez a javaslat nem a házszabályrevizióra, nem a választási reformra készül és az utána következő házszabályreviziót nem olyannak tervezik, a mely a nem magyar elemekkel szemben fegyverezze fel a magyart. Rámutattam már erre az általános vita során elmondott beszédemben. Mert azon a czimen, hogy a jövendő országgyűlés ilyen vagy amolyan lesz, a mostani országgyűléstől nincs joga a t. kormánynak és a t. többségnek házszabályreviziót kérni, holott ebben a javaslatban az is benne van, abban pedig, hogy a ház a választási reformot keresztülvigye u

és ezáltal nincsen joga ismét a többségnek házszabályreviziót kérni olyat, a melyen ezen területet túlhaladja, a mely ezen a czimen megy tul, de nem erre a czélra való, mert a czél benn Van a javaslatban. A czél pedig az, hogy egy más, egy olyan házszabáiyrevizió legyen, a melylyel mindenféle javaslatot, ezen az országgyűlésen is, a jövő országgyűlésen is keresztül lehessen vinni, a mely a nemzeti ellenállást letöri és felfüggeszti, még pedig azokban a kérdésekben is, a melyekben a nemzeti ellenállás nem lehetséges és nem valószínű, de kizárólag minden olyan kérdésben is, a mely a magyar ellenállásnak eddig a tárgyát képezte és képezni fogja valószínűleg a jövőben is. Ha mi házszabályrevizióval foglalkozunk, akkor nekünk lehetetlen az egy ellenséggel szemben való védekezés teóriájának alapján dolgozni, mert nekünk nem egy ellenségünk van. Ha pedig több van, nem ez az erősebb ellenség, a melylyel szemben most védekezni akarunk, mert avval bírtunk eddig, birunk ma és birni fogunk ezután is. Annak nagyon sok olyan módjai vannak, a melyek nem K1ÍPVII. NAPLÓ. 1906 1011. XVII. KÖTET. kívánják meg, hogy a magyar ellenállás feladassék és a magyar nemzet valamit veszítsen, mert, bocsánatot kérek, hogy ha a magyar szuverenitás keresztülvitelét valaki véglegesen meg meri akadályozni, felmeri tartóztatni, arra nem a magyar kisebbség szükséges, annak száz és ezer módja van, hogy az ilyen törekvés leveressék és elhallgattassék, még pedig minden engedmények nélkül. De kezdjünk egyszer komolyan okoskodni és ha azt nézzük, hogy milyen lesz ez az országgyűlés, ha itt az abszolút többségi akaratot biztosítjuk, ezzel szemben pedig nem biztosítjuk, hogy az abszolút többségi akarat megnyilvánulhasson és győzhessen az uralkodóházzal szemben is azon kérdésekben, a melyekben eddig sem győzhetett, hanem kizárólag azt teszszük lehetségessé, hogy a többségi akarat keresztülvitethessék lefelé, de ne vitethessék keresztül felfelé, hogy az a többségi akarat a nemzettel szemben mindig érvényesülhessen, de az uralkodóházzal szemben semmi garancziánk ne legyen, hogy ez érvényesülhessen : akkor, t. képviselőház; ez a szolgaságnak az útja, ez a függetlenségi politikánk teljes és végleges eltemetése, ez az évszázados nemzeti ellenállásnak feladása, a melylyel szemben további orvosságnak nincsen helye. A nemzetiségi képviselőkkel szembon, végső sorban segíthet az ököl is, ellenben az osztrák hatalommal szemben, ha ezt a vonalat feladjuk, nem segit még az ellentállásnak az a politikája sem, a mikor az egész nemzet összefog és egygyé lesz. Muzsa Gyula : Ne fájjon a fejed a függetlenségi és 48-as pártért! Halljuk már egyszer a programmot! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Én szeretném már végrevalahára hallani a függetlenségi párt programmját. A régi programmját értem, de a most készítendő és uj programmját szerettem volna hallani. Kívántam is annakidején, hogy jöjjünk össze egy országos nagygyűlésre, mert eddig sohasem az ország állapította meg a függetlenségi programmot. Csak kiáltványokban és szózatokban állapítottuk meg a választások előtt és tovább nem is látta azt senki. Egy hang (a baloldalon) : Két programm van, egy a választás előtti és egy a választás utáni időre. (Mozgás.) Lengyel Zoltán : Ha tehát arról van szó, hogy kinek nincsen programmja, akkor először a kiváltaknak, szemben azokkal kell felvetni a kérdést, a kik benmaradtak, mert ha a benmaradottaknak nincsen programmjuk, a kiváltak pedig magukévá tették a benmaradottak programmját .... Muzsa Gyula : Megvan az már negyven év óta. Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Engedelmet kérek, t. képviselőház, mi sokkal hamarább készen leszünk programmunkkal és sokkal jobb lesz mint az, a melyet a függetlenségi párt intéző-bizottsága készit.