Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

306. országos ülés 1908 április í-én, szombaton. 367 Erre vonatkozólag a mai házszabályok 223. §-a a következőket mondja (olvassa) : »A ház, ha az elnök, a miniszterek valamelyike, vagy busz tag kivánja, zárt üléssé változik át. Zárt ülésben határozat nem hozatván, jegyzőkönyv nem vezettetik.« Az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim már kifejtették aggályaikat erre a rendelkezésre vonatkozólag. Ezeket az aggályokat olyan nyomósaknak tartom, hogy kötelességem azokat, ha nem is egészükben, de részben a t. háznak ismét figyelmébe ajánlani. A zárt ülés nem mindig a hej> cziáskodási szándék kifolyása. Igaz, hogy az elmúlt obstrukeziók idejében olvastam sokszor az újságban, hogy a mostani többségben lévő pártok az obstrukezió folytatása közben tisztán időpocsékolási szándékból zárt üléseket kértek és azokban órák hosszat beszélgettek. (Zaj. Elnök csenget.) De habár nincs kizárva, hogy ezzel a joggal az ellenzék visszaéljen, a mint egyáltalán nincs kizárva., hogy bármely joggal valaki, a kinek megvan az a joga, visszaélhessen, mondom, nincs kizárva az eshetőség, hogy akár a kisebbség, de akár maga a többség e joggal visszaéljen, azért ez a lehetőség sem indokolja, hogy a zárt üléseket ezentúl csakis a 16—18 órás ülések befejezése után tarthassunk. A zárt ülés, nézetem szerint, a zsilip szerepét játszsza, felfogásom szerint a zárt ülés a biztositó szellentyűje lehet a tanácskozásnak. Es különösen akkor, a mikor el fogjuk határozni, hogy ezentúl 16—18 órán át tanácskozzunk, akkor lesz igazán szükség erre. (Mozgás és zaj.) Azt hiszem, épen akkor lesz szükséges e szellentyű, ez a biztositó szelep. Mert bizonyos lesz mint már előttem mások is szebben és jobban kifejtették, hogy különösen ily hosszú tanácskozások alatt a kedélyek mindinkább forrongásba fognak jönni, a tanácskozás mind izgatottabb lesz és még az oly kedélyes, nyugodt vérmérsékletű emberek is, a milyen Simhó t. képviselőtársam, izgalomba jöhet (Mozgás.) a 16 órás üléstől, és akkor igazán a zárt ülés lesz hivatva arra, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a kedélyeket lecsillapítsuk. Á zárt ülés egy negyed, legfeljebb egy fél óra alatt bevégződhetik, azokban az emberek eszméket cserélhetnek és lecsillapodván a hosszú tanácskozás által felizgatott kedélyek, a tanácskozás ismét a rendes mederbe terelhető vissza. Azért, t. ház, azt hiszem, különösen ez a diszpozicziója a Nagy Emil-féle javaslatnak káros lesz a jövendő tanácskozásokra nézve. (Zaj.) Zakariás János (közbeszól). Goldis László : Nagyon káros lesz és bizonyára Zakariás t. képviselő ur is tapasztalni fogja, ő maga is meg fog győződni róla, lesz idő, hogy sajnálni fogja, hogy nem adott lehetőséget a képviselőknek arra, hogy a tárgyalás alatt zárt ülést kérjenek. (Mozgás. Zaj. Elnök csenget.) Mert a zárt ülésben esetleg viharos jeleneteket lehet lehetetlenné tenni és a tanácskozás higgadtsága érhető el a zárt ülés folyamán. (Zaj. Elnök csenget.) A Nagy Emil-féle javaslat következő mondata igy hangzik : A tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetén nincs helye és ily kérelem elő sem terjeszthető. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház ! Lehetetlen igy tárgyaim. Nem hallják a gyorsírók a szónokot. Lehetetlen ily zajban tárgyaim. Ha tovább igy tart, fel fogom függeszteni az ülést. Goldis László : Ha a t. ház eddigi aggályaimat nem fogja eléggé súlyosaknak tekinteni, ha az eddig felhozott indokok nem győzték meg eléggé, meg vagyok róla győződve, hogy az, a mit bátor leszek most elmondani, meg fogja győzni a t. házat arról, hogy a Nagy Emil-féle javaslatnak szóbanforgó diszpozicziója oly súlyos, hogy azt ki kell hagyni. T. ház ! Fel kell vetni azt a kérdést, hogy mikor szokott egy szónok a tárgytól eltérni. Mindenesetre akkor, ha a tárgyat közelebbről akarja megvilágositani. Különben is egészen individuális dolog az, mi tartozik a tárgyhoz és mi nem. Ez mindig kontroverzia tárgya. A legtöbbször az illető azt hiszi, hogy szorosan a tárgyhoz tartja magát, mig mások szerint nem oda tartozókról beszél. Sokszor valamely dolgot csak ugy lehet teljes világításba helyezni és megmagyarázni, ha olyan dolgok mellé állítjuk, a melyek látszólag talán nem tartoznak oda, de szükségesek ahhoz, hogy az illető tárgy mentől inkább megvilágittassék. Eddig, a mikor csak négy órán át tanácskoztunk, a t. ház engedelmével meg volt engedve a tárgytól való eltérés. Miért akarják azt eltiltani épen akkor, a mikor 16—18 órát kívánnak tanácskozni ? Még a háznak sem akarják megadni a jogot, hogy kegyelmet, lehetőséget nyújtson a szónoknak arra, hogy tárgyát megvilágíthassa azokkal a dolgokkal, a melyeket véleménye szerint oda tartozóknak vél. Én azon a nézeten vagyok, hogy épen ellenkezőleg, nemcsak nem kellene eltiltani a szónokot attól, hogy sürgősségi javaslatoknál a tárgytól eltérhessen, hanem ellenkezőleg, el kellene törölni a házszabályoknak erre vonatkozó mai diszpoziczióit is és olyat kellene a helyébe tenni, hogy sürgősségi tárgyalás esetén a szónoktól egyáltalában ne lehessen megvonni a szót. (Zaj a középen.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. ház! Kérem Molnár képviselő urat! Goldis László : Ha az önök szónokai. közül valaki ebben a kérdésben inditványnyal lépne a ház elé és alkalom adatnék arra, hogy a szónok a maga nézeteit kifejthesse, (Folytonos nagy zaj a középen.) ez csak a tanácskozás érdekében áUna, Következő intézkedése a Nagy Emil-féle indítványnak igy szól (olvassa) : »Szavazás előtt a kérdések mikénti feltevése felett a ház egyszerű szavazással dönt.« Erre vonatkozólag, t. ház, ismét sok aggályom van. A házszabályoknak (Folytonos zaj.) idevonatkozó eddigi intézkedései és kezünkben lévő diszpozicziói szerint a napirend feltevéséhez mindenkinek joga volt hozzászólni. Ezt biztosította a házszabályoknak 224. §-a, a mely a következőleg intézkedik. (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek !