Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

364 306. országos ülés 1908 mondja: »Ez egy olyan kesze-kuszaság, olyan lehetetlenség, minden alkotmánynak, jognak, politikai tisztességnek olyan összegázolása, a milyenről Dániel Gábor indítványából sem lehet fogalmunk.« Ily hivatott embernek a birálata után, azt hiszem, föl vagyok mentve attól, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a javaslatnak erre az oldalára vonatkozólag észrevételeimet elmondjam és kifogásaimat stiláris vonatkozásban előtérj eszszem; annál is inkább, mert e tekintetben utánam következő képviselőtársaim is ki fognak terjeszkedni és kellő indítvány fog a t. ház elé terjesztetni. így tehát ezen általános dolgoknak rövid előadása után bátorkodom a t. ház előtt a Nagy Emil-féle indítvány második szakaszához észrevételeimet a mondatonként való tárgyalás folyamán előadni. A Nagy Emil-féle indítvány első intézkedése következőképen szól (olvassa) : »Elnök előterjesztéseit, ugy a kérvények és irományok bemutatását is, a napirend tárgyalására szánt idő eltelte után teszi meg.« Erre vonatkozólag az eddigi házszabályok 193. és 197. §-ai intézkednek. Arra a kérdésre t. i., hogy mikor terjeszthetők elő a kérvények és irományok, a 197. §. a következőleg szól (olvassa) : »A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök a beérkezett előterjesztéseket és hivatalos beadványokat tartalmuk rövid megemlítésével bemutatja, névtelen beadványok nem mutathatók be. Bemutatja a tárgy rövid ismertetésével és a benyújtó képviselő nevének megemlítésével azon kérvényeket, a melyeket hozzá képviselők nyújtottak be. Hetenként kétszer, szerdán és szombaton, felolvastatja az indítvány- és interpellácziós-könyvet. Ezen felolvasás az indítványokra nézve bejelentésnek tekintetvén, a ház az indítványnak indokolás végetti felvételére az elnök javaslatára, minden vita nélkül, egyszerű szavazással, időt határoz és egyúttal kinyomatását és a tagok közti szétosztását elrendeli.« En a Nagy Emil-féle javaslat intenczióját, hogy az eddigi házszabályoknak a napirend előtt való ténykedésre vonatkozó diszpoziczióit hatályon kivül helyezi, egyáltalán helyeselni nem tudom. Mert tudom megérteni, miért volt szükség ily intézkedésnek elfogadását ajánlani a t. háznak, hogy t. i. az előterjesztéseket, a kérvényeket és irományokat, csakis a napirendre szánt idő után nyújthatja be az elnök. Mindenekelőtt ez nagyon kevés időnyereséget jelent. Hiszen az elnök még egy perczet sem kellene hogy igénybe vegyen a tárgyalási időből, hogy előterjesztéseit megtegye. Azokat ő bemutatja a háznak és azonnal megkezdődhetik a napirendre kitűzött tárgy tárgyalása. Hogy tehát micsoda indokok azok, melyek arra birták Nagy Emil képviselő urat és a többségi pártokat, hogy ilyen diszpoziczió elfogadását ajánlják a háznak, én azt igazán nem tudom megérteni. En nemcsak azért vagyok ellene ezen diszpoziczió elfogadásának, mert ezáltal nem nyerünk április 4-én, szombaton. sok időt, mert olyan kevés időveszteséget jelent, hogy a 16—18 órás ülések mellett igazán eltörpül az a pár perez, mely szükséges lett volna arra, hogy az elnök az előterjesztéseket megtegye, de nekem fontosabb indokom is van, melyből következtetek arra, hogy Nagy Emilnek ezt az indítványát ne méltóztassanak elfogadni. Erre már Nagy György képviselőtársam is kiterjeszkedett tegnap és én is figyelmébe ajánlom a t. háznak azon körülményt, hogy nem illő dolog, különösen a törvényhatóságokkal szemben, hogy azon jogot, melyet nekik a törvény ezen a téren biztosit, mintegy nevetségessé tegyük. A törvényhatóságoknak joguk van a képviselőházhoz kérvényekkel fordulni és most ezt a jogukat olyan színben tüntetik fel, hogy a ház arra nem igen sokat ad. Joguk van egyéneknek, testületeknek is a házhoz kérvényekkel fordulni, ha azokat valamely képviselő ellenjegyzi. Minden polgárnak megvan az a joga, hogy a házhoz forduljon az ő kérésével, mert azt hiszi, hogy az ő kérvényében foglalt kívánsága igen komoly dolog. Előttem ugy tűnik fel a dolog, hogy bizonyos tiszteletlenség az, ha mi a 16—18 órás ülések végére adunk csak engedelmet arra, hogy a polgároknak és a törvényhatóságoknak a törvényben gyökerező joguknál fogva a házhoz intézett kérvényeit bemutassák. Ez semmibevevése a polgári jogoknak, megsértése a törvényhatóságnak, lekicsinylése azon jognak, hogy a törvényhatóságok a házhoz fordulhatnak kérvényeikkel még politikai dolgokban is. Nem értem tehát, hogy miért sértsük meg üVenformán az embereknek és a törvényhatóságoknak az érzékenységét, mikor az egyszerű bejelentés alig venne igénybe egy pár perczet, a mi a 16—18 órás tanácskozási időre vonatkoztatva oly csekély, hogy attól el lehet tekinteni. A Nagy Emil-féle javaslatnak második intézkedése a következőt tartalmazza (olvassa) : »Ug y szintén a napirend tárgyalására szánt idő elteltével tétetnek meg az indítványok és interpellácziók, terjesztetnek elő a bizottsági jelentések és hitelesíttetik az aznapi ülés jegyzőkönyve is.« Erre vonatkozik, t. ház, az eddigi házszabályoknak 198. §-ában foglalt intézkedés. Ez a 198. §. a következőleg hangzik (olvassa) : »Minden inditvány egy — a ház asztalára helyezett — inditványkönyvbe, az indítványozó nevének, s az inditvány tárgyának rövid bejegyzésével iktatandó be. Az igy bejegyzett inditvány Írásba foglalva, egyszersmind a ház elnökének kézbesítendő.« A 199. §. pedig, a mely szintén erre a kérdésre vonatkozik, a következőképen hangzik (olvassa) : »Az inditvány felvételére kitűzött napon az indítványozó kifejti indítványát, s a ház érdemleges tárgyalás nélkül, szavazás utján elhatározza, ha vájjon az inditvány tárgyalás alá vétessék-e, vagy ne ? Ha az érdemleges tárgyalás elrendeltetik, a ház annak további tárgyalása iránt intézkedik.« A 200. §., a melyet szintén hatályon kivül