Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-306

354 306. országos ülés Í908 április k-én, szombaton. lesz készen. Legfeljebb akkor lesz készen, ha nem tudom milyen nagyszámú jegyzői kart alkalmazunk, a mi azonban, mint tudjuk, külön javadalmazással járván, ismét csak a nép ujabb terhét képezné. Epén ezért, t. képviselőház, fentartandónak vélem e mostani házszabályok ide vonatkozó rendelkezését, mely a 196. §-ban van lefektetve, azzal a különbséggel, hogy én még azt is indítványozom, hogy a jegyzőkönyv kinyomassák csak ugy, a mint ma megkapjuk a naplókat, az ülés elején ez is minden képviselő kezébe jusson. Ennek is megmondom az indokát. Tanúi vagyunk napról napra a jegyzőkönyv felolvasásának. Hamar megy a dolog, senki sem figyel oda. senki sem hallja, hogy a jegyző mit olvas. Mihelyt valaki felszólal, hogy olvassák a jegyzőkönyvet hangosabban, a türelmetlen képviselő urak nyombam ráfogják, hogy megint akadékoskodni akar az illető. Pedig tudjuk azt is, hogy mikor a mai t. többség ellenzéken volt, odaállt a jegyző mellé és tartott a afülét, csak hogy valami kifogást találhasson a jegyzőkönyv hitelesítése ellen. Különben, t. ház, a jegyzőkönyv kinyomatásának kérése egyszerű kívánság. Legalább meglátjuk azt a jegyzőkönyvet. Mert megvallom, hogy soha magam is még nem láttam házunk jegyzőkönyvét, és tudom, hogy velem együtt még sokan nem látták. Hadd lássuk, hogyan is néz az ki. (Derültség.) En tehát azt indítványozom, t. ház, hogy tartsuk fenn a házszabályok 196. §-át a jegyzőkönyv hitelesítésének idejére nézve, azzal a toldással, hogy a jegyzőkönyvet nyomattassuk is ki. Javaslom tehát, hogy a 2., 3., 4., 5. és 6. pontok egészen kimaradjanak, ellenben fentartandóknak vélem a házszabályok 197., 198., 199., 200., 201., 202., 203., 204., 205. és 206. §-ait. A mi a 204. és 206. §-t illeti, ezekre a Nagy Emil-féle rendelkezések harmadik ponja vonatkozik, a mely így szól (olvassa) : »Az elnök megengedheti, hogy indokolt esetekben napirend előtti felszólalások tétessenek és interpellácziók terjesztessenek be«. T. képviselőház ! En azt hiszem, hogy a mostani házszabályok 204. §-a már eléggé megszorítja a sürgős interpellácziók megtételét. Hiszen a házszabályok 204. §-a a következőket mondja (olvassa): »Ha azonban valaki ettől eltérőleg rendkívül sürgős esetben kivan interpellácziót előterjeszteni, tartozik azt a ház elnökénél előzetesen bejelenteni, a ki, ha annak előterjesztését megengedhetőnek nem találja, az illető képviselőnek kívánatára a házhoz intéz ez iránt kérdést, mely kérdés felett a ház vita nélkül, egyszerű szavazással dönt«. Azt hiszem, ez oly egyszerű intézmény és oly intézkedés, hogy a többség részéről ennek igénybevétele által a sürgős interpelláczió esetleges kellemetlensége elesik. Épen azért nem szükséges a Nagy Emil-féle indítvány harmadik szakaszának ezen uj rendelkezése. Csak ugy vagyunk a napirend előtti felszólalások megtételével is. A 206. §. következőkép szól (olvassa): »A kitűzött napirendet megelőző valamely felszólalás vagy kérdés felvetése a ház elnökének előzetesen jelentendő be, ki az esetben, ha a kérdéses felszólalást, vagy kérdés felvetését megengedhetőnek nem találja, ez iránt az illető képviselőnek kívánatára a házhoz intéz kérdést és a ház a felett vita nélkül egyszerűen szavazással dönt. Az ekkép felvetett kérdésre adható nyilatkozatok azonban vita és határozathozatal tárgyát nem képezhetik.« A házszabályok eddigi rendelkezése oly kurtán van megszabva, a többségnek oly előnyöket biztosit már most is, hogy egy ellenzéki napirendelőtti felszólalás bármilyen stádiumban megakadályozható. Ezzel tehát nem tudom indokolni, hogy miért kellett Nagy Emil képviselő urnak egy uj rendelkezést bevenni indítványának második szakaszába. Hogy egyszersmind a 6. pontot elbírálhassam, a mely a zárt ülések tartására vonatkozik, a házszabályok sorrendjétől eltérek és a 223. §-t veszem figyelembe. A Nagy Emil-féle javaslat 6. pontja így szól (olvassa) : »Zárt ülés is, a mennyiben annak tartásához az elnök nem járult, csupán a napirendre szánt idő után tartható meg.« A házszabályok 223. §-a igy szól (olvassa) : »A ház, ha az elnök, a miniszterek valamelyike vagy 20 tag kívánja, zárt üléssé változik át.« Már tegnap hallottuk a felhozott érveket, mi a zárt ülés fogalma és mi az indoka. Én is osztozom teljesen abban a véleményben, és osztja a ház is, hogy a zárt ülés valóban oly villámhárító, a mely szükséges, hogy egy képviselőnek vagy csoportnak valamely tárgy feletti indokolt, vagy indokolatlan felháborodása vagy állítólagos sérelme a zárt ülésben tisztáztassék. Épen ezért indítványomban kiterjeszkedtem arra, hogy a 3., 4., 5. és 6. pont egészen kimaradjon, már csak azért is, mert a házszabályok rendelkezései a többségnek egészen megadják a jogot, hogy a neki nem tetsző napirend előtti felszólalások, sürgős interpellácziók, vagy pedig más felszólalások tekintetében kedve szerint intézkedjék. A Nagy Emil-féle indítvány 7. pontja azt mondja, hogy a tárgytól való eltérésnek sürgős tárgyalás esetében nincs helye és ily kérelem elő sem terjeszthető. A házszabályok 207. §-a ugyanazt tartalmazza, azzal a különbséggel, hogy a napirenden levő tárgytól eltérve, más tárgyról szólni csak a háznak az elnök kérdésére adott engedélyével lehet. Szerintem a tárgytól való eltérés oly széles fogalom, hogy igazán minden embernek más felfogása lehet, minthogy pedig az elnökök szintén emberek, egyik azt tartja, hogy bizonyos indokolás a tárgytól való eltérés, a másik nem annak tartja. De necsak emberi szempontból ítéljük meg az elnök esetleges eljárását, de Ítéljük meg ugy, a mint van. Hiszen a mi elnökeink nemcsak emberek, de politikusok is, és a mint tudjuk, a pártoknak, különösen a mostani éra alatt a koalicziónak mintegy kiküldött tagjai. Hiszen az elnökválasz-