Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés 1908 számláltassa meg, kik szavaztak, hányan szavaz­tak pro, hányan kontra ? Meddig tart ez ? öt perczig. Nézetem szerint mai házszabályaink is e tekintetben fogyatékosak. Hogy a képviselőház egy törvényt legálisan, közmegnyugvásra meg­teremtsen, ahhoz szükséges, hogy a formaságok az utolsó vonásig, az utolsó pontig betartassanak. Innen magyarázhatók azok az elkeseredett viták és küzdelmek, a melyek a házszabályok felett mindig folytak ebben a házban, a mióta 1867-ben az alkotmányosság, ez a hamisított, álalkotmá­nyosság visszaállíttatott. Azóta mindig a házszabályok körül folyt a leghevesebb vita, a leghevesebb harcz, mert igen helyesen ugy okoskodott a törvényhozás, hogy nemcsak lényegben, hanem forma szerint is töké­letesnek kell lenni annak a törvényhozási munká­nak, a melyet végez a magyar képviselőház. Mert, hogyha a közvéleményben kétely merült fel vala­mely törvény házszabályszerű meghozatalával szemben, vagy csak egy csöpp kétely merül fel arra nézve, hogy valóban többség volt-e az, a mely megszavazta a törvényt és nem az elnök rossz szeme, gyarlósága jelentette-e ki esetleg a többséget kisebbségnek, avagy a kisebbséget több­ségnek, akkor, t. képviselőház, megrendül a hit a törvények erejében, megrendül a hit azok szent­ségében. (Igaz ! ügy van ! a középen.) Azért ragasz­kodnom kell ahhoz, t. képviselőház, hogy ha csak egy képviselő is akadna, a ki kételkednék abban, hogy valóban többség-e mely a törvény­javaslatot elfogadta — legyen akár időrablás, időpocsékolás és időfecsérlés is : az elnök a jegyző urak által számoltassa meg, hogy kik szavaztak a javaslat ellen és kik szavaztak mellette. (Ugy van I a középen.) Farkasházy Zsigmond: Nem kik, hanem hányan! Mezőfi Vilmos : A Nagy Emil-féle javaslatban azonban ehhez száz tag kérelme szükséges. Kér­dem, hogy fogja a t. elnök ur ezt gyakorlatilag végrehajtani ? Erre én rendkivül kíváncsi vagyok és Rakovszky elnök UT kegyes figyelmébe ajánlom, hogyan fogja ő ezt végrehajtani % Hogyan fogja ő azt mondhatni, hogy száz tag kívánja a szava­zatok összeszámlálását % Elnök : Bocsánatot kérek, képviselő ur, nem lehet az elnököt interpellálni, hogy miként fog ő valamit végrehajtani. Az elnököt belevonni a vitába akkor, a mikor ő nem a házszabályokat alkalmazta, nincsen helyén. (Ugy van!) Mezőfi Vilmos : Csak általánosságban szólok tehát, s nem a jelenleg elnöklő alelnök úrhoz intézem kérdésemet. Általánosságban, a többség­nek megfontolására bizom, hogyan fogja majd az elnök konstatálni, hogy száz tag kívánja-e tényleg a megszámlálást ? Tegyük föl, hogy egy kérdés napirenden van. A házszabály szól arról, hogy csak a névszerinti szavazást kell Írásban kérni. A megszámlálásnál tehát nincs írásos kérdésnek helye. Hogyan fog tehát az történni ? április 3-án, pénteken. 347 Fel fog ugrálni egy csomó képviselő és kiabálni fogják, hogy kérjük a megszámlálást ! Az elnök ur végignéz a felugrált képviselő urakon és kijelenti, hogy a felolvasást nem rendeli el, mivel azt száz tag nem kívánja. Pedig esetleg tényleg száz ember állt fel, ámde az elnök is joggal kételkedhetik, mert azt mondhatja magában, hátha csak 99-en voltak 1 (Derültség.) Ha pedig a jegyző megszámlálja őket, akkor, ha tényleg százan vannak, azt fogja mon­dani az elnök, hogy most pedig álljanak fel azok, a kik nem akarják. (Derültség.) Ez kész nevet­ség, komédia, lehetetlenség. Es, ismétlem, ártal­mára van a képviselőház által megszavazott tör­vények szentségébe vetett hitnek. Mert ha egyszer beleférkőzik majd a kételkedés a nagy tömegekbe és a nagy közvéleménybe, hogy itt úgyis lehet tör­vényt alkotni, hogy nem konstatáltatik nyiltan és határozottan, vájjon valóban akarta-e a tör­vényesen megválasztott képviselői többség azt a javaslatot törvényerőre emelni, vagy sem : akkor ne követeljék joggal a képviselők urak, hogy oda­künn a nép tiszteletben tartsa ezeket az igy meg­hozott törvényjavaslatokat. Azt mondja továbbá a Nagy Emil javaslata (olvassa) : »A szavazás megkezdése előtt az indít­ványok és módosítások újra felolvasásának szük­ségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt.« Én, t. képviselőház, ebbe sem tudok bele­nyugodni. Ismétlem, hogy az elnök igazságérzeté­ben nem akarok kételkedni, de már abba, hogy ő döntse el, vájjon szükséges-e egy módosítást felolvasni, vagy sem, bele nem egyezem. Ebben csak én, mint képviselő lehetek biró. Én Ítélhetem azt meg, tudom-e vagy sem, hogy mi van abban az indítványban és igy szükséges-e annak újra való felolvasása, vagy mellőzhető-e az. Ha én felállók és azt mondom, kérem méltóztassék az indítványt felolvastatni, mert én nem tudom, hogy mi van abban az indítványban; nyugodt lélekkel nem tudok szavazni igennel vagy nemmel: akkor természetes, világos és tiszta sor, hogy lelkiismeretem megnyugtatására és e képviselőház bármely tagja lelkiismeretének megnyugtatására, ha lelkiismeretét komolyan veszi, kell, hogy köte­les legyen az elnök felolvastatni azt az indítványt vagy módosítást, a mely felett a házat meg akarja szavaztatni. Nagy Emil képviselő ur javaslata azt mondja, hogy az elnök saját hatáskörében dönti el, hogy felolvastassa-e az indítványt, vagy sem. Ez kép­telenség és igazán nevetséges színvonalra fogja sülyeszteni a képviselőház tanácskozását, mert ezt sem elcsűrni, sem elcsavarni, sem magyarázni, sem indokolni, sem szépíteni nem lehet. Tudni akarom, mi felett szavazok ; tudni akarom, mi az, a mire nézve az elnök felteszi a kérdést. Jogom van ezt követelni; hallani akarom minden szavát ; meg akarom fontolni, hogy mi van abban az Írásos indítványban, a mely felett szavaznom kell: elfogadom-e, vagy elvetem. Nagy Emil képviselő ur indítványa jiem sokra becsüli a képviselő urak nyugodt lelkiismerettel 44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom