Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-305

305. országos ülés 1908 számláltassa meg, kik szavaztak, hányan szavaztak pro, hányan kontra ? Meddig tart ez ? öt perczig. Nézetem szerint mai házszabályaink is e tekintetben fogyatékosak. Hogy a képviselőház egy törvényt legálisan, közmegnyugvásra megteremtsen, ahhoz szükséges, hogy a formaságok az utolsó vonásig, az utolsó pontig betartassanak. Innen magyarázhatók azok az elkeseredett viták és küzdelmek, a melyek a házszabályok felett mindig folytak ebben a házban, a mióta 1867-ben az alkotmányosság, ez a hamisított, álalkotmányosság visszaállíttatott. Azóta mindig a házszabályok körül folyt a leghevesebb vita, a leghevesebb harcz, mert igen helyesen ugy okoskodott a törvényhozás, hogy nemcsak lényegben, hanem forma szerint is tökéletesnek kell lenni annak a törvényhozási munkának, a melyet végez a magyar képviselőház. Mert, hogyha a közvéleményben kétely merült fel valamely törvény házszabályszerű meghozatalával szemben, vagy csak egy csöpp kétely merül fel arra nézve, hogy valóban többség volt-e az, a mely megszavazta a törvényt és nem az elnök rossz szeme, gyarlósága jelentette-e ki esetleg a többséget kisebbségnek, avagy a kisebbséget többségnek, akkor, t. képviselőház, megrendül a hit a törvények erejében, megrendül a hit azok szentségében. (Igaz ! ügy van ! a középen.) Azért ragaszkodnom kell ahhoz, t. képviselőház, hogy ha csak egy képviselő is akadna, a ki kételkednék abban, hogy valóban többség-e mely a törvényjavaslatot elfogadta — legyen akár időrablás, időpocsékolás és időfecsérlés is : az elnök a jegyző urak által számoltassa meg, hogy kik szavaztak a javaslat ellen és kik szavaztak mellette. (Ugy van I a középen.) Farkasházy Zsigmond: Nem kik, hanem hányan! Mezőfi Vilmos : A Nagy Emil-féle javaslatban azonban ehhez száz tag kérelme szükséges. Kérdem, hogy fogja a t. elnök ur ezt gyakorlatilag végrehajtani ? Erre én rendkivül kíváncsi vagyok és Rakovszky elnök UT kegyes figyelmébe ajánlom, hogyan fogja ő ezt végrehajtani % Hogyan fogja ő azt mondhatni, hogy száz tag kívánja a szavazatok összeszámlálását % Elnök : Bocsánatot kérek, képviselő ur, nem lehet az elnököt interpellálni, hogy miként fog ő valamit végrehajtani. Az elnököt belevonni a vitába akkor, a mikor ő nem a házszabályokat alkalmazta, nincsen helyén. (Ugy van!) Mezőfi Vilmos : Csak általánosságban szólok tehát, s nem a jelenleg elnöklő alelnök úrhoz intézem kérdésemet. Általánosságban, a többségnek megfontolására bizom, hogyan fogja majd az elnök konstatálni, hogy száz tag kívánja-e tényleg a megszámlálást ? Tegyük föl, hogy egy kérdés napirenden van. A házszabály szól arról, hogy csak a névszerinti szavazást kell Írásban kérni. A megszámlálásnál tehát nincs írásos kérdésnek helye. Hogyan fog tehát az történni ? április 3-án, pénteken. 347 Fel fog ugrálni egy csomó képviselő és kiabálni fogják, hogy kérjük a megszámlálást ! Az elnök ur végignéz a felugrált képviselő urakon és kijelenti, hogy a felolvasást nem rendeli el, mivel azt száz tag nem kívánja. Pedig esetleg tényleg száz ember állt fel, ámde az elnök is joggal kételkedhetik, mert azt mondhatja magában, hátha csak 99-en voltak 1 (Derültség.) Ha pedig a jegyző megszámlálja őket, akkor, ha tényleg százan vannak, azt fogja mondani az elnök, hogy most pedig álljanak fel azok, a kik nem akarják. (Derültség.) Ez kész nevetség, komédia, lehetetlenség. Es, ismétlem, ártalmára van a képviselőház által megszavazott törvények szentségébe vetett hitnek. Mert ha egyszer beleférkőzik majd a kételkedés a nagy tömegekbe és a nagy közvéleménybe, hogy itt úgyis lehet törvényt alkotni, hogy nem konstatáltatik nyiltan és határozottan, vájjon valóban akarta-e a törvényesen megválasztott képviselői többség azt a javaslatot törvényerőre emelni, vagy sem : akkor ne követeljék joggal a képviselők urak, hogy odakünn a nép tiszteletben tartsa ezeket az igy meghozott törvényjavaslatokat. Azt mondja továbbá a Nagy Emil javaslata (olvassa) : »A szavazás megkezdése előtt az indítványok és módosítások újra felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt.« Én, t. képviselőház, ebbe sem tudok belenyugodni. Ismétlem, hogy az elnök igazságérzetében nem akarok kételkedni, de már abba, hogy ő döntse el, vájjon szükséges-e egy módosítást felolvasni, vagy sem, bele nem egyezem. Ebben csak én, mint képviselő lehetek biró. Én Ítélhetem azt meg, tudom-e vagy sem, hogy mi van abban az indítványban és igy szükséges-e annak újra való felolvasása, vagy mellőzhető-e az. Ha én felállók és azt mondom, kérem méltóztassék az indítványt felolvastatni, mert én nem tudom, hogy mi van abban az indítványban; nyugodt lélekkel nem tudok szavazni igennel vagy nemmel: akkor természetes, világos és tiszta sor, hogy lelkiismeretem megnyugtatására és e képviselőház bármely tagja lelkiismeretének megnyugtatására, ha lelkiismeretét komolyan veszi, kell, hogy köteles legyen az elnök felolvastatni azt az indítványt vagy módosítást, a mely felett a házat meg akarja szavaztatni. Nagy Emil képviselő ur javaslata azt mondja, hogy az elnök saját hatáskörében dönti el, hogy felolvastassa-e az indítványt, vagy sem. Ez képtelenség és igazán nevetséges színvonalra fogja sülyeszteni a képviselőház tanácskozását, mert ezt sem elcsűrni, sem elcsavarni, sem magyarázni, sem indokolni, sem szépíteni nem lehet. Tudni akarom, mi felett szavazok ; tudni akarom, mi az, a mire nézve az elnök felteszi a kérdést. Jogom van ezt követelni; hallani akarom minden szavát ; meg akarom fontolni, hogy mi van abban az Írásos indítványban, a mely felett szavaznom kell: elfogadom-e, vagy elvetem. Nagy Emil képviselő ur indítványa jiem sokra becsüli a képviselő urak nyugodt lelkiismerettel 44*