Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-303

303. országos ülés 1908 április 1-én, szerdán. 281 mondjuk legfeljebb 8—10 órára kiterjedő tartama biztosithat. Mert 16 órás ülések alatt, t. képviselőház, a lehetetlenséggel határos — különösen ez időtartamnak utolsó részeiben — olyan törvényeket alkotnunk, a melyek a komolyságnak, a megfontolásnak és a lelkiismeretes vizsgálódásnak jellegzetességeit hordják magukon. T. képviselőház ! Hiszen előfordulhat, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, a mely sok, mondjuk több száz szakaszból áll. A 16 órás tanácskozási idő utolsó részében érkezünk majd el esetleg egy rendkívül fontos szakaszhoz, a hol a ház minden tagjának éber figyelmére volna szükség. Igen ám, de a ház tagjai ekkor már teljesen kimerültek, ugy testileg, mint lelkileg és ebben a kimerültségben képtelenek arra, nincsen fogékonyságuk az iránt, hogy ugy mérlegelhessék, birálhassák és latolgathassák ezen nagyfontosságú szakaszt, a min

t azt annak rendkivüli jelentősége és nagy hordereje szükségessé tenné, ugy hogy az ilyen törvényekben kifogástalan és üdvös intézkedéseket létesiteni aligha lehet majd. (Ugy van ! báljelöl.) Ebben a parlamentben pedig, a mely a függetlenségi többségi párt vezetése alatt áll, egyáltalában nem szabad, hogy ez legyen a szándék ; még a lehetőségét is ki kell hogy zárjuk annak, hogy itten rossz, helytelen, félreértésekre alkalmas törvényeket alkossunk. De, t. képviselőház, hogyha már el méltóztatnak fogadni ezt az utolsó két mondatot — a mit különben én ellenzék — akkor is van erre vonatkozólag egy pár megjegyzésem. Azt kívánom, hogy a Mérey Lajos t. képviselőtársam által előterjesztett azon indítvány, hogy a megszakítás a tanácskozási idő időtartamába be ne számittassék : ne fogadtassék el. Mérey Lajos t. képviselőtársamnak ez az indítványa korántsem alkalmas arra, hogy szolgálja azokat a ezélokat és törekvéseket, a melyeknek keresztülvitelét ez a többség _a házszabályrevizió által gondolja elérhetőnek. Epén ezért, semmi szükségét és indokát nem látom, fenforogni annak, hogy ez a módosítás elfogadtassék. Van azután még ebben a mondatban egy határozatlan kifejezés, a »később» szó, a melyre vonatkozólag Nagy György t. képviselőtársam érdekes felvilágosítást ós magyarázatot adott. A magam részéről is azt óhajtom, hogy ez a »később» szó töröltessék és helyette valami határozottabb időpont állapittassék meg. (Helyeslés balfelől.) 150 tag kérelméhez fűzi ez a rendelkezés azt, hogy a sürgősség kimondassék és ugyancsak 150 tag kérelmével kapcsolja össze a 10 órás üléseknek 16 órára való meghosszabbítását is. Én, t. képviselőház, a ki mindjárt az első napokban kifogásoltam és helytelenítettem a sürgősségre vonatkozólag is a 150 tag számbeli mennyiségét, csak természetes, hogy még inkább kifogásolom ezt a számot ebben a mondatban. (Élénk helyeslés balfelől.) Mert ha igaz az, t. képviselőház, hogy 150 képviselő kívánsága és akarata nem fejezi Id ezen parlament többségének véleKÉPYH. NAPLÓ 1906—1911. XVII. KÖTET, menyét, akkor még inkább igaz, hogy a parlamenti többségnek — nem is annyira csak a jelenlévők többségének, mint inkább a ház tagjai abszolút többségének — az akarata szükségeltetik ahhoz, hogy egy oly fontos indítvány, mint a minő a 10 órás tárgyalásoknak 16 órára való meghosszabbítása, itt a házban határozat erejére emelkedhessek. (Helyeslés balfelől.) T. ház ! Még csak ismételhetném azokat, a miket az általános vita folyamán elmondottam, hogy t. i. károsnak, veszedelmesnek, és épen a függetlenségi és 48-as politika szempontjából vészthozónak tartom a házszabályreviziót. T. képviselőház ! A házszabályrevizióra vonatkozó indítvány épen ezen szakasz elfogadása által ad módot arra, hogy úgyszólván a többség parlamenti szuverenitását állapítsa meg. Ez az időpont pedig a magyar nemzeti politikában még el nem érkezett. Ha még ezt a parlamenti szuverenitást is biztosítanék a többségnek, valósággal ugy járnánk, mint az az ember, a ki egész vagyonát odaadván társának, azt mondta neki: »Neked adok mindent, a mi az enyém, oly feltétellel, hogy csak azt adod vissza belőle, a mikor kérem, a mit te akarsz.« Ilyen lehetetlen egyezségbe a magunk részéről semmi körülmények között sem megyünk bele és igy az indítvány első részét, a mely, ismétlem, az egész indítványnak talán legkárosabb szakasza, részemről el nem fogadom, hanem kérem már beterjesztett módosításaimnak, valamint most beterjesztendő módosításaimnak elfogadását, a mely utóbbiak a következőleg szólnak (olvassa) : »A 723. számú indítványhoz a következő módosítást indítványozom : Az első rész 5-ik mondatának utolsó mellékmondata : »miért is e szavazásnak másnapra való halasztása nem kérelmezhető«, kihagyassék, azonkívül a 723. számú indítvány 10-ik mondatában ezen szavak helyett : »a határozat hozatalát követő« tétessenek »a legközelebbi* szavak. Kérem, méltóztassék ezen módosításaimat és indítványaimat elfogadni. (Helyeslések balfelől.) Elnök : A képviselő ur azt kérte, hogy indítványai és módosításai kinyomattassanak. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a képviselő ur ezen kérelmét teljesíteni, igen vagy nem ? (Igen 1 Nem !) Kérem azokat, a kik a kérelmet teljesíteni kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség; kijelentem, hogy a képviselőház a képviselő urnak a kinyomatás iránt előterjesztett kérelmét nem teljesiti. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. képviselőház! Bár nekem is az volt a véleményem, hogy a limine vissza kell utasitani minden házszabályreviziót, mert az időt nem tartom arra alkalmasnak, mégis, tekintettel 36