Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-301
301 ORSZÁGOS ÜLÉS 1908 márczius 30-án, hétfőn, Návay Lajos elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — A házszabályok módosításáról szóló indítvány tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Szent-Királyi Zoltán jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Zlinszky István, az azok ellen felszólalókat pedig gr. Thorotzkai Miklós jegyző ur fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem tehát Szent-Királyi Zoltán jegyző urat, hogy szíveskedjék azt felolvasni, Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 1908 márczius 28-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Kérdem a t. házat: van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincs !) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Következik Nagy Emu képviselőnek indítványa (írom. 723) a házszabályok módosítása tárgyában ; előbb azonban Vlád Aurél képviselő ur mentelmi joga megsértésének bejelentésére a házszabályokhoz és személyes megtámadtatás czimén kért szót. Vlád Aurél: T. képviselőház! Szót kértem mentelmi jogom megsértése, félreértett szavaim helyreigazítása és a házszabályok czimén. A szombati ülésen, a mikor a házszabályokhoz kértem szót, hogy Ivánka Milán képviselőtársam felfogását vitassam, akkor a mikor csak ezeket a szavakat jelentettem ki, hogy (olvassa) ; »A házszabályok értelmében csak abban az esetben lehet valamely képviselőtől elvonni a szót, ha a tárgytól eltér. Nagy zaj és élénk ellenmondás a baloldalon.* Ez igy van a naplóban, a nagy zajban nem folytattam tovább a szavaimat, bár tovább akartam beszélni, hogy kifejtsem, hogy szóelvonásnak esetleg még akkor is van helye, ha valaki durva sértést követ el. Nem a nagy zaj miatt tehát, hanem azért, mert nem akartam addig felszólalni és a szóelvonást tovább vitatni, a mig a gyorsírók jegyzete a kezemben nem lesz, leültem. Abból a körülményből, hogy én nem folytattam beszédemet és nem mondhattam el végig, a mit mondani akartam, azt tételezték fel rólam, hogy én csak ezt akartam mondani és ezért Justh Gyula elnök ur, mint képviselő a képviselői padokról azt mondotta (olvassa) : »Tessék elolvasni a házszabályokat! Nem lehet folytonosan gyanúsítani ! Olvassa el előbb a házszabályokat, ha azokhoz hozzá akar szólni.« Ez igy van, helyes is lett volna ez annyiban, a mennyiben én teljesen kifejtettem volna azt, a mit elmondani szándékoztam. Ámde én épen azt akartam kifejteni, hogy miután a jelen esetben a szóelvonás második esete a durva sértés sem forog fenn, tehát a házszabályok 221. §-ának alkalmazására ok nem volt Ivánka Milán képviselő úrral szemben. Ezt a kérdést a házszabályok 215. §-ára való hivatkozással ehhez való hozzászólás czimén akarom itt felhozni. Ivánka Milán képviselő ur azt mondta a házszabályokhoz szóló beszédében, hogy: » megtörténhetik, hogy a sürgősséget 150 olyan képviselő indítványozza, ki azután, midőn szavazásra kerül a sor, ki fog innen osonni, a mint azt a Nagy Emilféle javaslat általános megszavazásakor láttuk, hogy t. i. voltak képviselők, a kik erősen verték a mellüket, hogy szükséges ez a javaslat, de a mikor szavazásra került a sor, bizony kiosontak ebből a képviselőházból.« Erre az elnök a következőket jelenti ki: »A képviselő ur ezen kifejezésével a képviselőket meggyanúsítja. Ezért rendreutasítom. Ilyen kifejezésektől méltóztassék tartózkodni, s a házszabályoknak vonatkozó rendelkezéseit annyival is inkább méltóztassék megtartani, mert különben azok szerint leszek kénytelen el29*
