Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

224 300. országos ülés 1908 márczius 28-án, szombaton. vinni és itt megvitatni; ezt jogi kérdésnek tekintem. Somogyi Aladár: Akkor kár volt idehozni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Pető Sándor: Mielőtt bírósághoz mennénk, talán, közérdekű dolgokról lévén szó, jogom van hozzá és helyesen cselekszem, ha a miniszter ur figyelmét erre a kérdésre felhívom. (Helyeslés.) Ezen okból nem tartom kielégítőnek a miniszter ur válaszát. A mi pedig azon bizonyos tetszetős okoskodását illeti a belügyminiszter urnak, hogy miért nem ügyel az a központ, hogy kvázi azt is büntetni kívánja ezzel, voltam bátor már rámutatni, hogy a vagyon-elkobzás a büntetés elemét sohasem képezheti, sem a büntető, sem a magánjog, sem a közjogi törvények szerint. Azon már régen tul vagyunk, hogy a vagyon-elkobzás a büntetés egy neme volna. Felhívom a t. belügyminiszter ur figyelmét a 122.000 számú saját rendeletére, a mely a 7. pontjában a következőleg szól (olvassa): »7. A helyi szervnek (fiók, helyi csoport, szakosztály) az anyaegyesületi alapszabályok ellenére folytatott működése esetében vizsgálat tárgyává teendő az is, hogy a helyi szerv szabálytalan működése az anyaegylet tudtával történt-e, s az anyaegylet valamelyik központi szerve által támogattatott, vagy támogattatik-e, és ha igen, erről az anyaegyletre nézve illetékes hatóság - polgármester, alispán — azonnal értesítendő.« Tehát ezen rendelet is különbséget tesz a tekintetben, hogy van-e a hibákban a központnak része, és csak akkor kívánja a központra áthárítani a felelősséget, ha van. Mindezen okoknál fogva a belügyminiszter ur válaszát tudomásul nem veszem. Miután én ezt nem csak politikai, hanem jogi kérdésnek is tekintem, méltóztassék ezt a kérdést még egyszer komolyan, a jogszabályokra hivatkozással, mérlegelés tárgyává tenni, és ha még egyszer ilyen eset fog a belügyminiszter ur elé kerülni, méltóztassék azt a közigazgatást is kötelező jog szabályai értelmében kezelni. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a belügyminiszter ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a belügyminiszter ur válaszát tudomásul vette. Következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző : Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: Az én interpelláczióm nem sürgős, és miután többen vannak, a kik sürgősebb természetű interpellácziót óhajtanak előterjeszteni, és miután már két óra elmúlt, kérem a házra való tekintettel, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthessem elő. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, hogy a ház megengedi. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Hoffmann Ottó! Hoffmann Ottó : Az idő előrehaladottságára való tekintettel kérem, hogy én is a legközelebbi interpellácziós napon terjeszthessem elő interjoellácziómat. Elnök : A ház megengedi. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Somogyi Aladár! Somogyi Aladár : Kérem, én is elhalasztanám. (Helyeslés.) Elnök : A ház beleegyezik. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Nagy György! Nagy György: T. ház! Én két interpellácziót jegyeztem az interpellácziős-könyvbe. Ha a t. ház ugy látná jónak, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel mind a kettőt ne terjesszem elő, abban az esetben is az egyiket elő kellene terjesztenem, mivel székely gazdasági kérdésre vonatkozik, a hol a halasztás, a késedelem az ügyre nézve veszélylyel járna. Mindamellett figyelemmel leszek a ház türelmére, és csak a legszükségesebbekre terjeszkedem ki interpellácziómban. Ezen interpellácziót a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézem a kászoni községek távirdája és telefonja tárgyában. Eddigi rövid kétesztendei képviselősködésem alatt igyekeztem minden egyes alkalmat megragadni, hogy a székelység fontos történeti misszióját e képviselőházban fejtegethessem. Sajátságos, sajnos történeti tény, hogy a szabadelvű rendszernek majdnem negyvenéves uralma alatt a Székelyföldet teljesen elhanyagolták, a székelység gazdasági kérdéseivel nem törődtek, és a negyven esztendő alatt hozott gazdasági törvények a specziális székely viszonyokat teljesen bűnös felületességgel figyelmen kivül hagyták, így történt meg aztán, hogy a Székelyföldön najjról-napra nagyobb lett a szegénység és nőtt a kivándorlás. Mikor képviselőséget vállaltam, akkor azon programmot adtam választóimnak, az én székely testvéreimnek, hogy általános, országos politikai kérdésekben radikális, függetlenségi és 48-as álláspontot fogok elfoglalni, ennek a zászlónak mindig hű, tántoríthatatlan katonája leszek, másodsorban igyekezni fogok az elhanyagolt székely gazdasági kérdéseket feleleveníteni. Igyekezni fogok egy székely gazdasági programmot kidolgozni, a mely alajyját képezhesse azután a Székelyföld szebb jövőjének, gazdasági fejlődésének. E programmot nagyrészben már ki is dolgoztam; most arra igyekezem, hogy az összes székelyföldi képviselőket megnyerjem annak, hogy együttes erővel tömörüljünk, összetartva igyekezzünk megoldani e kérdéseket. Vonatkoznak ezek elsősorban a birtokrendezésre, tagosításra, arányosításra; felvettem