Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-300

márczius 28-án, szombaton. 221 300. országos ülés 1908 i és a hol a szükséges előfeltételek megvannak, helyi csoportokat szerveznek. Ezek a helyi csoportok külön alapszabályokkal nem birnak, nem képeznek külön jogi személyiséget, már pedig tudjuk, hogy vagyonszerzési képességgel a természeti személyektől eltekintve csak jogi személyek birnak, nincsen tehát külön vagyonuk, külön vagyoni rendelkezési joguk, hanem egyszerűen kezelői, helyi szervei az országos szövetségnek, ezek a helyi csoportok nemcsak a hatóság, hanem maga a központi szövetség által is bármikor feloszlathatok és felfüggeszthetők, vagyonuk és rendelkezési joguk a központi szövetség által is elvehető. Az igen t. belügyminiszter urnak rendelkezésére állanak ezek az alapszabályok. Itt a kezemben van három legnagyobb ilyen szövetségnek alapszabálya u. m. : a Magyarországi vas- és fémmunkások szövetségének, a Magyarországi építőmunkások országos szövetségének és a Magyarországi famunkások szövetségének alapszabályai, Ezen alapszabályok egynéhány jwntjára kívánok reámutatni annak igazolására, hogy ezen helyi csoportok, a melyeket, mondom, a szövetségeknek joguk van bármikor a szükséges előfeltételek fennforgása esetén felállitani és be is szüntetni, külön j ogi személyiséggel nem birnak, külön vagyonnal nem rendelkezhetnek, és az, a mi birlalatukban van, a központi szövetségnek vagyona, a melynek ők csak ideiglenes kezelői. Bátor leszek bemutatni ezeket az alapszabályokat. Körülbelül mind egy séma, sablon szerint vannak ezek megszerkesztve, mondhatnám, szórói-szóra egyeznek és épen azért elegendő lesz, ha egyetlenegy alapszabály megfelelő pontjait mutatom be. Itt vannak mindjárt pl. a Magyarországi Famunkások Szövetségének alapszabályai, a melyeknek 1. §-ából kitetszik, hogy a központi szövetségnek csak helyi szervét képezik a helyi csoportok és befizető helyek, a melyeket felállitani a közj>onti szövetségnek joga van. A 4. §. szerint a szövetség vagyona csak az alapszabályokban körülirt czélra fordítható. Ezen alapszabályok 11. § -cl, cl melv szóról szóról megvan a többi nagyobb munkásszövetség alapszabályaiban is, azt mondja (olvassa): »ha valamely helység területén a szövetség székhelyén kivül több munkás lakik, a vezetőség helyi csoportot vagy befizető helyet létesíthet, ott vezetőt rendel ki, a mely vezető jogosítva van a tagdijakat beszedni, azokat nyugtázni, a vezetőség engedélye szerint munkanélkülieknek, valamint átutazóknak segélyt kiutalni, a munkanélküliek feletti ellenőrzést gyakorolni, valamint tagsági bejelentéseket f elvenni.« Továbbá a központi szövetségnek ugyanezen 11. §. utolsó bekezdése szerint joga van (olvassa) : >>a szakosztály vagy a helyi csoport működését felfüggeszteni, a mely esetben a központi vezetőséget azonnal értesiti és ez a szükséghez képest intézkedik esetleg a szakosztály vagy a helyi csoport feloszlatását is elrendeli; ilyen esetben a helyi csoport aktiv vagyona és leltára a központ tulajdonába mennek át«. Itt megállhatok egy pillanatra. A központi szövetségnek joga van a helyi csoportot felfüggeszteni, esetleg feloszlatni és ilyenkor vagyonát feltétlenül elvonni és a központba hozni. Ha nem a központi szövetségé a helyi csoport által kezelt vagyon, akkor, mert az nem bíróság, nem hatóság, nagyon természetes, hogy neki, mint magánegyénnek ép oly kevéssé volna joga ahhoz, hogy e helyi csoport által kezelt vagyont a központba behozza, mint a hogy nekem nincsen jogom a hatóság által bármely okból feloszlatott csoport vagyonát elkoboznom. De az, hogy a belügyminiszter ur által láttamozott alapszabályok megengedik a központi szövetségnek, hogy a helyi csoportot bármely neki tetsző okból felfüggeszsze vagy feloszlassa és az ott kezelt vagyont a központba behozza, ez, azt hiszem, kétségtelen bizonyítéka — s ezt talán a belügyminiszter ur is lesz szives elismerni — annak, hogy a helyi csoport által kezeit vagyon felett rendelkezni, mint tulajdonosnak, a központi szövetségnek van joga, mert ha nem mint tulajdonos rendelkeznék ezen vagyon felett és ha nem e czimen volna jogosítva magához venni, akkor nem tudom, miféle jogezimen volna joga és miféle okból láttamozta a belügyminiszter ur az alapszabályok ilyen rendelkezését. Legyen szabad azután felhívnom az igen t. belügyminiszter ur figyelmét a kezemben lévő alapszabályok 20. §-ára, a mely szerint a helyi csoport (olvassa) : »minden hó első hetében az előző hónapról szóló számadásokat beküldi a központhoz és minden fölösleges pénzt átszármaztat a központnak. A mindenkori közgyűlés átadja a szakosztály és helyi csoport belső ügyeire fordítandó kiadások fedezésére a rendes bevételek meghatározott százalékát, a csoportnak jogában áll ezen összeggel szabadon rendelkezni, egyéb kiadások a központi vezetőség jóváhagyását igénylik.« Vagyis azt mondja ez a szakasz, hogy — s ez minden nagyobb munkásszervezetnél egyforma — a munkanélküli és egyéb segélyeket, a melyek a vidéken lakó tagok részére kifizetendők, a helyi csoportok osztják ki. A helyi szervek felállításának értelme és intencziója az, hogy nagy országos munkásszervezethez tartozó tagok alapszabályszerű igényeit lehetetlen kielégíteni czentralizált igazgatás mellett, tehát meg voltak engedendők a helyi csoportok. Világosan meg van irva, hogy mindazon munkanélküli és egyéb segélyeket, a melyek a tagoknak alapszabály szerint járnak, a helyi csojDortok mint közvetítő eszközök kifizetni tartoznak, a megmaradt pénzt beszolgáltatni kötelesek a központi szövetségnek, minden hónapban elszámolni tartoznak és csak bizonyos százalékát a bevételeknek szabad alapszabály szerint a helyi csoport részére átengedni, a melyek ezen bizonyos százalék erejéig azután szabadon rendelkeznek. Hogy megvan-e ez, t. ház, hogy tényleg történik-e ez a munkásszövetségekkel szemben, hogy bevételeik bizonyos százalékát a helyi csoportnak