Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-298

298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. 169 gadjuk az ő álláspontját, akkor majd másként fognak tárgyalni. Hát majd meglátjuk, hogy hogyan fognak tárgyaim. (Élénk helyeslés és tetszés.) Legyenek meggyőződve, hogy a házszabályoktól eltérő módon, erőszakosan itt a többséggel szemben boldogulni nem fognak. (Élénk helyeslés.) És legyenek meggyőződve, hogy meg fogjuk ' találni annak a módját, hogy a többség akarata érvényesüljön. (Élénk helyeslés és tetszés.) Különben az egész kérdés, a mely most vitattatik, szerintem azáltal válik vitássá, hogy hamisan van felállítva. (Igaz! Ugy van!) Főelve az összes házszabályoknak az, hogy mindig csak arról a tárgyról lehet szó, a mely napirenden van, ahhoz hozzá szabad szólni minden szónoknak, ahhoz szabad mindenkinek módositást, indítványt vagy elleninditványt benyújtani, de nem olyan kérdéshez, a mely napirenden nincsen. Már most a kérdés az : mi van jelenleg a napirenden ? Mikor először benyújtottuk ezt a javaslatot, akkor ugy kontempláltuk, hogy egy szakasz ban fog ez az egész vita lefolyni. (Zaj.) A t. balpárti képviselő urak aggályai alapján azonban eltértünk ettől az elhatározástól, s három szakaszra osztottuk a napirenden lévő tárgyat. (Felkiáltások : Kár volt !) Ma az első szakasz van napirenden. Ezen első szakaszhoz minden egyes képviselő urnak joga van szólni, ehhez mindenki indítványt is adhat be. Olyan szakaszhoz azonban, a mely napirenden nincs, nincs joga szólni és nincs joga ahhoz indítványt beadni. (Igaz! Ugy van!) Mi volna a ház rendjéből, hogyha az a teória volna igaz, hogy bármiről határozati javaslatot, elleninditványt egy napirenden lévő tárgygyal összekapcsolva beadni lehet ? Molnár Jenő: Hát a bizalmatlansági indítvány ? Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Akkor azzal egyszerűen összekapcsolhatnák azt, hogy a kinai császár megfosztatik trónjától. (Derültség.) Volna-e az elnök azon kényszerhelyzetben, hogy szavazásra bocsássa ezt a javaslatot ? Soha. Miután a t. képviselő ur megfeledkezett talán arról, hogy a tárgyalás alatt lévő indítvány megosztatott épen az ő kérésére, nevezetesen ez az egy szakasz három szakaszra osztatott, s miután az első szakasznál nyújtotta be azt a javaslatot, a melyet a harmadiknál kellett volna, igen természetes, hogy az elnök ur erre figyelmeztetve azt mondotta, hogy ő ezt most nem bocsátja szavazás alá. (Mozgás balfelól.) Módjában van a t. képviselő urnak javaslatát később beterjeszteni, akkor, a mikor a harmadik szakaszhoz jutunk; akkor az elnök ur biztosan nem fogja megvonni tőle azt a jogot. Tehát semmi igazságtalanság nem történt. Hogy ha a t. képviselő urnak komoly szándéka van ezen javaslat dolgában a ház határozatát kikérni, megteheti azt egy-két nap múlva, tőle függ, hogy módot adjon arra, hogy ez nagyon hamar megtörténhessék. (Ugy van ! Tetszés és derültség !) Itt tehát semmi igazságtalanság nem történt és igen kérem a t. képviselő urakat, hogy ne mélKÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XVII. KÖTET. tóztassanak folyton oly nagy szavakkal dobálózni, ne méltóztassanak arra a mártirságrátpályázni, a nemzet nem hiszi el önöknek, hogy igazságtalan, erőszakos kezelésnek az áldozatai. Meddő törekvés ez az egész. (Élénk helyeslés és taps. Mozgás balfelól) Farkasházy Zsigmond (szólásra feláll). Elnök: Előbb én kívánok nyilatkozni. Bredicean Koriolán: Én már jelentkeztem szólásra. Elnök: Azt hiszem, nekem jogom van előbb szólni. (Halljuk!) T. ház ! A házszabályok 207. §-a értelmében a napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérni és más tárgyról szólni csak a háznak az elnök felhívására adott engedélyével lehet. Nagyon természetes, hogyha a tárgytól még a felszólalásban sem lehet eltérni, hogy akkor a tárgyalás alatt lévő anyaggal semmiféle összefüggésben nem lévő módosítások, elleninditványok sem jöhetnek figyelembe. (Élénk helyeslés.) Ez volt a ház gyakorlata mindig. (Igaz ! Ugy van!) Magam is akárhányszor, mikor részletes tárgyalások voltak, mikor az előző szakaszoknál adtak be módosításokat valamely következő szakaszhoz, mindig figyelmeztettem az illető képviselő urat, hogy ez nem ide tartozik, hanem legyen szives majd a következő szakasznál előterjeszteni. Ezt máskép elképzelni nem is lehet. (Helyeslés. Zaj balfelól.) Mi történt itt ? Történt az, hogy Earkasházy Zsigmond képviselő ur hosszasan kétszer is eltért a tárgytól. Azért . . . Lengyel Zoltán : Ez egész más. Ezt nem kritizáljuk. Elnök: Én egy szót sem szóltam, a mikor Lengyel Zoltán képviselő ur az imént engem támadott; azt hiszem, elvárhatom, hogy méltóztassék türelemmel meghallgatni védekezésemet. Nos tehát, ő mindig azt mondotta, hogy az indítványa kapcsolatban van az első ponttal, a mikor aztán kétszeri vagy háromszori figyelmeztetés után beadta ezt a javaslatot : »Mondja ki a ház, hogy a sürgősség és az ülések meghosszabbítására vonatkozó házszabályok alkalmazása nem hozható javaslatba katonai ügyek és más államokat is érintő gazdasági ügyek tárgyalásánál.^ Egy hang : Igaza van ! Elnök : Lehet, hogy igaza van, de ezt az illető helyen kell előterjeszteni: a harmadik pontnál! (Zaj.) Csendet kérek ! Megkövetelem, hogy mikor engem olyan igazán igaztalanul támadnak, hallgassanak meg. Mikor itt a képviselő urak azt kérték, hogy három pontban tárgyaljuk ez indítványt daczára annak, hogy erre preczedens nincs, a többség volt annyi lojalitással a kisebbséggel szemben, hogy ebbe belement és most a képviselő urak, akkor, a mikor az első pontot tárgyaljuk, beszélnek már a második és a harmadik pontról is, sőt még határozati javaslatokat is nyújtanak be, olyanokat, melyek semmi összefüggésben sincsenek az első ponttal, hanem egyedül és kizárólag a harmadik ponttal, annálfogva csak ott vehetők figyelembe ! 22