Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-298
298. országos ülés 1908 márczius 26-án, csütörtökön. 147 ben az elnöknek meg van adva az a jog, hogy a napirend előtti felszólalások felett egyedül ő határozhasson, hogy a sürgős interpelláoziók előterjesztése felett egyedül az elnök döntsön . . . Elnök : A képviselő ur a második bekezdést kezdi tárgyalni. Ez nincs megengedve. Épen a képviselő urak kérték, hogy részeire oszszuk ezt a szakaszt és a többség ebbe belement. Méltóztassék tehát az első bekezdéshez szólni; másodszor figyelmeztetem a képviselő urat. Ha a képviselő ur el fog kalandozni a tárgytól, kénytelen leszek tőle a szót megvonni. (Helyeslés.) Nagy György: Ne helyeseljenek ugy a szómegvonásnak. (Derültség.) Elnök: Engedelmet kérek, nekem abban nincs gyönyörűségem, de ez kötelességem, mert a házszabályok szerint a tárgytól eltérni nem szabad. (Ugy van !) A képviselő ur kérte a háztól, hogy eltérhessen a tárgytól, de a ház ezt nem engedte meg, ennélfogva én a képviselő urnak nem engedhetek a tárgytól való eltérést. Kérem tehát, méltóztassék csakis az első bekezdéshez szólam. (Helyeslés.) Nagy György: Hiszen az elnök ur szíves figyelmeztetését kötelességszerűen figyelembe veszem, csakhogy akkor talán méltóztatnék viszont utasitani azokat a közbeszóló képviselő urakat, hogy ne tegyék kötelességemmé, hogy megczáfoljam a közbeszólásokban foglalt valótlanságokat. Hiszen csak ezekre válaszoltam. Eötvös Károlyra hivatkoztak, tehát kénytelen voltam visszaverni a támadásokat, kénytelen voltam kimutatni azt, hogy Eötvös Károly beszédét nem hallgatták, akkor valószínűleg otthon voltak, mert a ki hallotta Eötvös Károly beszédét, az nem fog azzal érvelni, hogy Eötvös Károly akarta a kisebbség jogát megrövidíteni, a kisebbség ellenállási képességét gyengíteni, csökkenteni. Vegyük ezt a Nagy Emil-féle indítványt, a melynek az az eredendő hibája, hogy meglehetősen értelmetlen, és ha egyéb kötelesség nem is hárulna egy nemzeti kisebbségre, már csak a magyar stilisztika szempontjából, legalább a magyarság szempontjából is kötelessége ezen az indítványon módosításokat, változtatásokat tenni. A Nagy Emil-féle indítványnak legelső mondata a következőképen hangzik (olvassa) : »Százötven jelenlévő képviselő Írásban benyújtott kérelmére, ha ahhoz az elnök is hozzájárul, a ház az elnök indítványára elrendelheti valamely tárgynak sürgős tárgyalását és az ülések tartamának meghosszabbítását*. A szám százötvenhez van kötve, tehát a képviselőház összes tagjainak egyharmadához. Azt kérdezem t. képviselőtársamtól, ha olyan fontos ez a sürgősségi indítvány ha egy, beláthatatlan következményű indítvány kerül a házban tárgyalás alá, vájjon nem igazságos-e, nem méltányos-e, sőt nem szükséges-e az, hogy legalább is a tagoknak a fele gyakorolja ezen indítvány megtételének jogát. Hogyha olyan nagyon országos kérdés az, hogy valami sürgősen letárgyaltassék, hogy 16 órai napi robot munka mellett tárgyaljunk törvényjavaslatokat, akkor legyen a magyar parlamentben legalább 227 olyan képviselő, a ki merje vállalni a felelősséget azért, hogy a sürgősség iránt indítványt terjesztett be. A Nagy Emil-féle módosítás nem mondja továbbá meg azt, hogy mikor kell a háznak szavaznia sürgősség kérdése felett és mikor kell szavazni az ülések meghosszabbítására vonatkozó indítvány felett. Mérey Lajos t. képviselőtársamnak a függetlenségi és 48-as pártkörben előterjesztett javaslata erre vonatkozólag intézkedik. Pótolni igyekszik ezt a hiányt és azt mondja hogy az indítvány fölött a ház a legközelebbi ülés kezdetén hoz határozatot. Már most t. képviselőház, a ki a parlamenti szokást és gyakorlatot ismeri és a ki emlékszik a többségnek szomorú dicsőségű napjára, a keddi napra, 1908. márczius 24-re, (Felkiáltások : Az mindegy !) a melyet bár ne csak az én emlékezetemből, hanem a magyar történelemből is ki lehetne törülni, mert örökké fekete betűkkel lesz oda beleírva . . . (Mozgás.) Elnök : A képviselő urat ezért a kifejezésért rendreutasítom. (Helyeslés.) Nagy György : Én e napra vonatkozólag azt állítottam, hogy a képviselők egy része pusztán csak szavazásért jött be akkor, (Laehne Hugó közbeszól.) én beszéltem egyes képviselőkkel, hogyha Laehne Hugó t. képviselőtársam ellent mond is, a kik azt mondták, hogy csak egy napra jöttek fel, visszamennek, mert dolguk van otthon. Elnök : A képviselő urat utoljára kérem, méltóztassék a tárgyhoz szólni, mert ha még egyszer eltér a tárgytól, akkor minden figyelmeztetés nélkül meg fogom tőle vonni a szót. (Helyeslés.) Nagy György: A Nagy Emil-féle indítvány 1. §-a, azért teszem hozzá, hogy első szakasza, hogy ezáltal az elnök figyelme fel legyen híva, hogy tényleg a tárgyhoz szólok, — abszolúte nem intézkedik arra nézve, hogy mikor kell a háznak határozatot hozni a sürgősség kérdésében. A Mérey Lajos-féle indítvány szerint a legközelebbi ülés kezdetén. Már most méltóztassék elképzelni, hogy a többség egy ilyen sürgősségi indítványt titkon előkészít, a pártkörben megbeszélik a dolgot és egyszerre azután beterjesztik egy — mondjuk — hétfői napon az indítványt és kedden szavazni kell felette. A kisebbséget készületlenül találja az, váratlanul, meglepetésszerűleg jön az indítvány ugy, hogy azzal szemben a maga jogait nem érvényesítheti, nem tudja képviselői kötelességeit becsületesen teljesíteni és nézetét kifejteni. Méltóztassék arra gondolni, hogy nem minden képviselő lakik Budapesten állandóan és méltóztassék arra is gondolni, hogy vannak választókerületek, a melyek oly messze feküsznek a fővárostól . . . (Felkiáltások a jobboldalon ; A képviselőknek itt kell tartózkodniok ! Zaj !) hogy 24 óránál is hosszabb időbe kerül, a míg a képviselő ide fel tud jönni. A ház azonban elhatározza, hogy holnap szavazni kell. Hiába vannak nekem híveim, a kik elleneznék azt, Erdélyben vagy Felső-Magyar19*
