Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-297

397. országos ülés Í908 szót. (Zaj a baloldalon, felkiáltások balfelől: Be van rekedve! Elnök csenget.) Lengyel Zoltán : T. ház ! Mielőtt a részletes tárgyalásra áttérnénk, határozni kell a t. háznak abban a tekintetben, hogyan és miképen akarja ezt a javaslatot tárgyalni. Hammersberg László: Várjuk az elnök pro­poziczióját! Lengyel Zoltán: A házszabályok 208. §-a azt mondja, hogy az általános vita befejeztével térhet át a ház az alapul már elfogadott tárgynak részletes és pontonkénti tárgyalására. Én a magam részéről ez alkalommal semmi­féle propozicziót nem tehetek ; nincs is jogomban. Azonban arra vagyok bátor kérni az elnök urat, méltóztassék adott jogánál fogva propozicziót tenni a háznak arra vonatkozólag, hogy miként tárgyaltassék ez a javaslat. (Felkiáltások balfelől: Megtette volna ugy is !) Elnök : Csendet kérek ! Lengyel Zoltán : Méltóztassék propozicziót tenni, hogy hány részletben, milyen pontokban tárgyaltassék, és melyik ponthoz mennyi számit­tassék be 1 Mert egy kétoldalas javaslatnál lehe­tetlenség az, hogy azon számos intézkedést egy­szerre tárgyaljuk le. Lehetetlenség nemcsak a házszabályok 208. §-a szerint, hanem érdemi el­intézés okából is. Én ez alkalommal — mondom — propozicziót nem teszek, bár véleményem az, hogy legalább három részben kellene tárgyalni a javaslatot. Először azt a részt, a mely a sürgősségnek és az ülé­sek meghosszabbításának feltételeit mondja ki, másodszor azt a részt, a mely a sürgősség tartal­mára vonatkozik és harmadszor azt, hogy mire terjed ki ez a javaslat. Kérem az igen t. elnök urat, hogy közmegnyugvás végett méltóztassék e tekintetben javaslatot tenni. Elnök : T. ház ! Egyenesen provokálva lévén, engedje meg a t. ház, hogy erre vonatkozó propo­ziczióimat megtegyem. (Halljuk!) A házszabályok 208. §-ának rendelkezéséből azt a következtetést levonni, hogy nemcsak szakaszonként, hanem pon­tonként is kell tárgyalni a beterjesztett javasla­tokat, ez egyáltalán ellenkezik az eddigi gyakor­lattal. Mert eddig mindig és mindenkor csak az illető szakaszok tárgyaltattak külön. Egyedüli kivétel volt a felirati javaslata a háznak, melyre nézve mindig az elnök bizatott meg azzal, hogy ő tegyen propozicziót arra nézve, milyen csopor­tokban tárgyaltassék a felirati javaslat szövege. Ebből kifolyólag a felett, hogy szakaszonként tárgyaltassék-e valamely javaslat, semmiféle sza­vazásnak helye nincs, mert azt szakaszonként kell tárgyalni, legyen az akár törvényjavaslat, akár inditvány. (Élénk helyeslés.) A felett azonban, hogy pontonként kivánja-e a ház a tárgyalást, mindig szavazásnak van helye. Erre való tekintettel, noha preczedens e részben nincs, vagyok bátor javaslatba hozni: méltóztas­sék a háznak közmegnyugvás szempontjából el­határozni azt, hogy Nagy Emil képviselő ur javas­márczius 2fr-én, kedden. 141 latát három pontban fogja tárgyalni, még pedig bekezdések szerint. (Helyeslés.) Először az első bekezdést, aztán a másodikat és utoljára a harma­dik bekezdést. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik hozzájárulnak, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház javaslatom értelmében fogja Nagy Emil képviselő ur indítványát részleteiben tárgyalni. (Elénk he­lyeslés.) Felkérem Zlinszky István jegyző urat, szíves­kedjék a Nagy Emil-féle inditvány első bekezdését felolvasni. Nagy György : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Propozicziót tettem, a ház azt elfo­gadta, nem lehet már hozzászólni. Zlinszky István jegyző (olvassa az első be­kezdést). Mérey Lajos ! (Zaj.) Elnök : Lengyel Zoltán képviselő ur jelent­kezett szólásra. (Zaj.) Csendet kérek! Lengyel Zoltán: T. ház! A jegyző ur által felolvasott utolsó sor már nem az első, hanem a második részhez tartozik. Ha nem ugy volna, akkor helytelen lenne a szövegezés. Elnök : Ugy van, helyes ; esak addig terjed az első rész, hogy : »lépnek hatályba«. A követ­kező mondat, a mely ugy szól, hogy »sürgős tár­gyalások esetén a házszabályok a következő vál­toztatásokkal nyernek alkalmazást*?, újra fel fog olvastatni akkor, midőn majd a második bekezdés kerül tárgyalás alá. Nagy György : T. ház ! Elnök: Milyen czimen kivan szólni a kép­viselő ur ? Nagy György : A házszabályokhoz kérek szót. A t. ház elfogadta azt a javaslatot, hogy Nagy Emil képviselő ur indítványa három pontban tár­gyaltassék. De ha elfogadta a ház ezt a javaslatot, — a melyhez én nem járultam hozzá — akkor kérem, határozza el a ház azt is, hogy a részletes tárgyalásra a következő ülésen fog áttérni. (Helyeslés balfelől.) Ez szükséges azért, mert a három pontban való tárgyalás által Nagy Emil képviselő ur inditványának eredeti jellege meg­változott és változást szenved ez által a mi munka­rendünk is. (Felkiáltások a baloldalon : Micsoda munkarend ! A. ti munkarendetek naplopás ! Zaj.) Mi indítványainkat, módosításainkat és hatá­rozati javaslatainkat az inditvány eredeti for­májához alkalmazva szerkesztettük meg, mert hiszen természetes, hogy ezt készületlenül nem tárgyalhatjuk. Egy hang (balfelől) : Miért jártatok Debreczen­ben ? Nagy György: A Id dolgozni szeret és dolgozni tud, az tudni fogj a azt, hogy a ház azon határozata folytán, hogy három pontban tárgyaljuk az indít­ványt, módosításainkat ehhez képest át kell alakitanunk. (Helyeslés balfelől. Zaj.) Elnök: Én nagyon méltányosnak tartom

Next

/
Oldalképek
Tartalom