Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-297

297. országos ülés 1908 tározati javaslatának második része ugyanis oly választási törvény készítésére kéri utasítani a kormányt, a mely a választási kerületeket a községeknek alfabetikus sorrendje szerint állapit]a meg a lélekszám arányában. Már most még hogyha a ház el nem fogadja, vagy el is fogadja, mondjuk, az előbbi határozati javaslatokat, egy szavazással nem dönthet abban a kérdésben, hogy milyenek legyenek a választókerületek. Ezért én a b. Thoroczkay képviselő ur által beterjesztett határozati javaslatot külön kérem szavazásra bocsátani. Azonkívül nem bocsáthatók egyszerre szavazás alá a Bredicean Koriolán és Pop Cs. István képviselő urak által beterjesztett határozati javaslatok, nem pedig azért, mert a tartalmuk nem azonos. Bredicean Koriolán képviselő ur határozati javaslata ugyanis a sajtó-, a szólásszabadság, a gyülekezési és egyesülési jog szabályozására kéri utasítani a kormányt, Pop Cs. István képviselő ur határozati javaslata pedig a polgári és politikai jogok kiterjesztését és biztosítását akarja elérni. A mint a határozati javaslatok tartalmából kitűnik, egy szavazással nem dönthető el mindkét kérdés. Azonkivül Maniu Gyula képviselő ur határozati javaslatát nem tekinthetem egyszerű ellen inditványnak, mert abban az is foglaltatik, hogy mondja ki a képviselőház, hogy etikailag és politikailag magát feljogositottnak nem tekinti más kérdésnek elbírálására és eldöntésére, mint az általános választói jog kérdésére. E szerint én azt indítványozom, hogy ebben az értelemben tétessenek fel a kérdések. Szkicsák Ferencz: T. ház ! (Felkiáltások : Eláll! Nagy zaj.) Elnök : Molnár Jenő képviselő urat illeti a szó. Molnár Jenő: T. képviselőház ! Mindenki határozati javaslatot azért nyújt be, hogy a háznak módjában legyen állást foglalni mellette, és elvetni azt a tárgyat, a mely napirendre van tűzve és a mely felett vita folyik. A Csépány Géza határozati javaslatának első részében van egy módosítás, a mely teljesen ellenkezik az ő határozati javaslatának második alineájával. Ha egyszerre szavaz a ház a Csépány Géza határozati javaslata fölött, vagyis csak egyszer, akkor leszavaz olyan kérdést is, a mely esetleg Csépány Gézával magát azonosítaná. Azért méltóztassék ezen határozati javaslatot két részre osztani és illetve a szavazást ugy elrendelni, hogy módjában legyen mindenkinek nyilatkozni arra vonatkozólag, hogy pártolja-e azt a politikát, a mely az Ausztriával való közösséget folyton és folyton megerősiteni akarja. Ez úgyis teljesen ellenkezik a házszabály revíziójával. Ezt kivántam megjegyzem. Szkicsák Ferencz : A kérdés feltevéséhez volna egy indítványom. Én t. i. nem fogadom el az elnök urnak indítványát, hanem csatlakozom a Vlád Aurél t. barátom indítványához. Az elnök urnak a második szavazásra vonatkozó javaslata, hol ő azt mondja, hogy ha a Nagy Emil-féle indítványnyal szemben felállíttatnék a többi határozati márczius %k-én, kedden. 135 javaslatok feletti szavazás, akkor a Nagy Emilféle indítvány elfogadása esetében a többi határozati javaslat el fog esni, (Felkiáltások : Helyes !) ez nem helyes és én hivatkozom a házszabály 225. §-ának utolsó bekezdésére, a mely azt mondja, hogy a szavazás, ha a feltett kérdés, czikk vagy indítvány több részből áll, részeire osztható. Miután a Nagy Emil-féle indítvány igenis több részből áll és különösen olyan 28 különféle intézkedést tartalmaz, a mely felett most semmiesetre szavazni nem lehet, mert ennek az indítványnak egyes intézkedéseit egy-egy képviselő elfogadhatja, más intézkedéseit pedig nem, épen azért, a kérdés helyes feltevése érdekében, (Felkiáltások : Nem ide tartozik!), hogy egy képviselő igennel vagy nemmel felelhessen, szükségesnek tartom, hogy a második szavazásnál ne en block az egész Nagy Emil-féle indítvány tétessék fel szavazásra, hanem külön-külön minden intézkedés. (Zaj és ellenmondás.) Ezt ajánlom a t. háznak elfogadásra. Elnök : Elsősorban is (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Szkicsák Ferencz képviselő ur azon indítványával kell foglalkoznom, mely szerint ő azt mondja, hogy Nagy Emil képviselő urnak indítványa ne általánosságban tétessék fel szavazásra, hanem részletenként, pontonként. Ez teljesen ellenkezik a házszabályokkal. (Igaz ! Ugy van!) A házszabályok szerint elsősorban általánosságban kell dönteni a beterjesztett indítvány sorsa felett, csak azután lehet a részletes tárgyalásba belemenni. (Helyeslés.) Molnár Jenő képviselő ur megismételte azt a javaslatot, hogy Csépány képviselő ur határozati javaslata kettészakittassék. Ez teljesen lehetetlen, mert az egész határozati javaslat szemben áll a Nagy Emil indítványával. (Igaz! Ugy van!) Ugyan mi történnék, ha pl. a ház kettészakítja ezt a határozati javaslatot és először elveti Csépány Géza határozati javaslatának a második részét, azután egy második szavazás következnék Csépány képviselő ur javaslatának első részére, a mely azt mondja . . . Farkasházy Zsigmond : Ez a helyes ! Elnök: Dehogy helyes ! (Derültség.) A legnagyobb abszurdumra vezetne. (Igaz ! Ugy van I) Ha azután — mert nincs kizárva, hogy esetleg a többség ugy alakul — kimondaná a ház, »hogy a magyar nemzet ellenállásának egyetlen fegyverét, a népképviselők szólásszabadságában megnyilatkozó sérthetlen alkotmányunkat, az országgyűlés jogát megtámadni nem engedi,« —a mi természetesen a házszabályokra vonatkozik. — (Ugy van !) ebből teljes abszurdum állana elő, mert egyfelől az egyik szavazásnál megszavazná a képviselőház Nagy Emil házszabálymódositását. a második szavazásnál pedig kimondaná, hogy a házszabályt, mint az alkotmány biztositékát nem engedi megtámadni, megváltoztatni, hanem azt sértetlenül kívánja fentartani. (Ugy van!) Egyáltalában lehetetlen a kérdést igy feltenni. (Helyeslés.) A mi már most Vlád Aurél indítványát illeti — ha jól értettem, mert írásban kellett volna