Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-296

296. országos ülés 1908 márczius 23-án, hétfon. 123 István kormányzata. A midőn ma az általános választó jogról szóló törvényt várjuk, ne legyen meg nekünk annyi jogosultságunk a revízió megakadályozására, mint volt önöknek ? Hiába mondják nemzetellenesnek ezt az obstrukcziót, mert épen a nemzeti eszme megállapítása végett akarjuk megcsinálni az általános választói jogot, hiszen épen a politikai nemzet eszméjét akarjuk ezzel megállapítani. Szentiványi Gábor: Meg van az állapítva! (Zaj. Elnök csenget.) Hodzsa Milán : Igen, meg van állapítva, de a különbség közöttünk az, hogy mi a nemzet fogalmát nem a mai egy millió választóra, hanem az egész népre akarjuk kiterjeszteni. Részesíteni akarunk abban mindenkit. Ha a nép összességétől politikai kötelezettségeket várunk, ugy kell, hogy politikailag honoráljuk annak teherviselését és kell hogy az alkotmány sánczaiba belevigyük azokat a tömegeket, a melyek eddig ezzel a jogokból ki voltak tagadva. Nem-e kötelessége egy demokratikus pártnak, hogy ma, a mikor veszedelemben van az általános választójog, ne engedjen változtatni a mai parlamenti renden, legalább is ne addig, a mig az a reform nem létesül ? En azt hiszem, hogy a politikai morál és a politikai mélységes bizalmatlanság szempontjából egyenesen kötelességünk őrködni a^mai házszabály felett, a mig a választási reform a ház asztalán nem fekszik, Mezőfi Vilmos : Addig nem kell szájkosár! Hodzsa Milán : Azzal is indokolják a házszabály revízió szükségét, hogy a jövő parlamentbe esetleg oly pártok jutnak be, ha nem is többségbe, de tekintélyes kisebbségbe, a melyek, ugy mondják, nemzetellenesek. (Zaj. Elnök csenget.) Nohát a mai parlamentnek ugy a többség, mint a kormány programmjában, valamint a trónbeszédben megállapított feladata, hogy a mai színleges képviselet helyébe igazi népképviseletet létesítsen. (Ugy van !) Ha ezt a feladatot vállalta a képviselőház többsége és mindazon faktorok, a melyeknek a törvényalkotásokba beleszólásuk van, akkor ez a parlament tulaj donképen köteles önmagát dezavuálni, mert hisz impliczite elismeri magáról, hogy a többségnek ez idő szerinti teóriája nem áll meg, hogy a parlamentben ma helyet foglaló többség egy fikczió és hogy ezen hamis többséggel szem-ben az egységes politikai nemzetet képviselő igazi nagy többséget kell a parlamentbe behozni. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) "' A midőn tehát épen a többségi eszme felfogásában foglalt el ez a parlament és ennek többsége egy bizonyos álláspontot és a midőn kimondja : »meg kell csinálnom az általános választói jogot, mert a mai többség nem valódi többség«, akkor honnan szerzi a jogot arra, hogy a nem igazi többségi elv alapján létrejött parlament ráerőszakolja a maga akaratát arra a jövendő parlamentre, a mely valóban a nemzet politikai többségét fogja képviselni ? (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Contradictio in adjecto van a revízióban, a midőn önmagáról kénytelen elismerni ez a ház, hogy nem komoly képviselője az országnak. (Mozgás.) . . . Elnök : Csendet kérek ! Hodzsa Milán: . . . midőn sürgős és elodázhatatlan feladatává fogadta az általnos választói jog megvalósítását. Azt hiszem, ezt nem passzióból tette, hanem politikai okokból, azért, mert nem tartja elegendőnek ezt a parlamentet. Ha elegendőnek tartaná, akkor nem találkozhatnék párt, a mely az általános választói joggal egyáltalán törődnék. Hiszen az általános választói jogot nem változatosság okáért szokás megcsinálni, hanem mert a politikai események követelik, ha tehát ez a ház ezt a felfogást osztja, akkor egyenesen elvesztette jogosultságát arra, hogy a többségi elvről való felfogását, melyet rossznak kénytelen elismerni, rátukmálja a jövő parlamentre. Hiszen nem tudhatja sem teoreticze, sem prakticze, hogy mi a többségi elv tulaj donképen, csak azt tudja, hogy meg kell másítania ezen többség alapjait és ime mit enged meg magának ez a képviselőház ? Azt, hogy arra az időre, midőn valóban az egységes politikai nemzet egyeteme lesz a parlamentben képviselve, uj házszabályokat diktál; hogy annak az időnek prejudikál, a midőn majd annak az uj parlamentnek önmagában is lesz autonóm joga arra, hogy saját tanácskozási rendjét megállapítsa. (Helyeslés és taps a nemzetiségiek padjain.) Mindezen okok indították a pártot, a melynek tagja vagyok és engem arra, hogy oly értelmű határozati javaslatot nyújtsak be, a mely számolva mindezen körülményekkel, a házszabálymódosító indítvány elfogadását ellenzi. Mi eddig koncziliánsak és lojálisak voltunk; az állami szükségletek megszavazása elé semmiféle akadályt nem gördítettünk, sőt az ellen sem volt sok kifogásunk, hogy a függetlenségi párt a kvótát emelje. De most már ennek a képviselőháznak teljesítenie kell fennálló kötelezettségeit. A kormányférfiak, a parlamenti többség vezető férfiai, igaz ugyan, hogy teóriában, a papiroson kötelezettséget vállaltak az általános választói jog tekintetében, azonban, a midőn aggályok merültek fel a tekintetben, hogy a kormány által szándékolt választói reform nem lesz a modern demokratikus szellemnek megfelelő, akkor a kormány férfiainak nem volt erkölcsi bátorságuk, hogy nyíltan szint valljanak, hogy az ő javaslatuk tényleg az általános, titkos, egyenlő községenkénti választás alapján fog állni, vagy pedig az ellenkező vélelmek, feltevések igazak, jogosak-e. (Nagy zaj balfelöl.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Hodzsa Milán : A magyar parlamentarizmus történetéből ismeretesek az úgynevezett kigondoló bizottságok. Nem tudom, hogy most létezik-e egy ilyen kigondoló bizottság, azonban azt az egyet tudom, hogy ennek a parlamentnek nem egy csoportja mégis jobban szeretné . . . (Nagy zaj balfelől.) 16"