Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.
Ülésnapok - 1906-295
98 295. országos ülés 1908 n bizonyos politikai tultengést hozott magával Európa minden államában, s leginkább Magyarországon, a mint azt tapasztaltuk, épen a szabadelvű párt szomorú korszakaiban. Ennek állandósítása nemcsak hogy nem kívánatos, hanem ennek megváltoztatása kívánatos. S micsoda baj származnék abból, ha a politikai élet terén is, ugy, mint a közélet egyéh terén, pl. az igazságszolgáltatás terén, a közgazdasági téren, a tudományos téren, az u. n. deczentralizáczió elvét hoznók be ? Hát csak egy egyetem legyen az országban ? . . -. Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. Lukács László: Arra vonatkozólag, a mit Bánffy ebben a tekintetben mondott, M akarom fejteni, hogy az u. n. deczentralizáczió nemhogy kárára volna az országnak, hanem épen előnyére válnék. Ha Debreczenben' vagy Kecskeméten vagy a többi góczpontokban kifejlődik egy hatalmas politikai élet, a mely kulturális, közgazdasági tekintetben is . . . Elnök (csenget) : Kérem, ez semmi összefüggésben nincs a házszabályrevizióval ; nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur eltérjen a tárgytól. (Helyeslés.) Lukács László : . . . érvényesítené a maga hatását, ha onnét bejönnek a kéjwiselőházba, a házszabályrevizió tárgyában nem engednek meg olyan okfejtést, a mely okfejtés épen az ellenkező czélokra vezet és ellenkező eredményekre juttatja a politikailag gondolkozó férfiút, hanem felállítják azon politikai indokokat, a melyeknél fogva igenis czélszerűnek ismeri be az ország, ismeri be a ház a házszabály revíziójára vonatkozó inditványnyal kapcsolatban, hogy az lesz javára az országnak, ha ebben a tekintetben is deczentralizáczió fog bekövetkezni. Bánffy Dezső báró t. képviselőtársam bizonyos, Bécsben tartott, de Budapesten folytatott politikai konverzáczióról mond el itt egyet-mást a házszabályrevizióval kapcsolatban. Nevezetesen azt mondja (olvassa) : »Ismerem azt a kérdést«, — mondja Bánffy képviselő ur — »1894 november havában volt alkalmam egy igen jelentékeny, már ma nem élő« — mi is ismertük az illetőt — »osztrák államférfiuval e kérdésről beszélni. Bizonyos irányadó körökben — mondom, az illető már nem él — már akkor szóba hozatott egy bizonyos közeledés a nemzetiségiekhez, a horvátokhoz hogy ezeknek bizonyos engedmény nyújtásával letöressék a szabadelvű párt uralma. Nagyon kedvező feltételek mellett tétettek nekem ajánlatok, és én azokat visszautasítottam, visszautasítottam azért, mert az egyik ár volt az akkor még nem szentesitett egyházpolitikai törvénj^j avaslatok függőben tartása, a másik pedig a szervezett többségi párt letörése. Ma is az a nézetem, hogy túl a Lajtán azt az átalakulást, a mely a mi egységes pártszervezetünket és az abszolút többség alakulását lehetetlenné teszi, szívesen üdvözlik, mert az hiszik, hogy érdekükrczius 21-én, szombaton. ben van és a magyar nemzeti állam erősödése nem következik be. Elnök: T. képviselő ur, a ház az ülés elején azt határozta, hogy félkettőkor áttérünk az interpellácziókra. Kérem a képviselő urat, méltóztassék felszólalását rövidre fogni és befejezni, hogy a ház ezen határozatának eleget tehessünk. (Helyeslés.) Lukács László : Szívesen, t. ház. Nem akarok senkinek türelmével visszaélni; de ha már az idő elmúlt, nem vagyok abban a helyzetben, hogy befejezhessem beszédemet. Az a rövidre fogás körülbelül annyit jelentene, hogy ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Elérik felkiáltások a baloldalon: Ez a helyes! Helyeslés a baloldalon. Zaj.) Itt olyan lényeges politikai eszmék hangzottak el (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Vizet az öregnek!) gr. Andrássy Gyula és gr. Apponyi Albert miniszter urak részéről, hogy ha ezekre az idő rövidsége miatt most nem reflektálhatok, akkor kénytelen vagyok beszédemet befejezni és kérni a t. házat, méltóztassék nekem alkalmat adni arra, hogy máskor fejezhessem ki ezen nézeteimet. Most pedig ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés a közéfen. Elénk felkiáltások a baloldalon : Ez helyes!) Elnök : A képviselőház az ülés elején elhatározta, hogy fél két órakor áttér az interpellácziókra. Ennélfogva tehát a tanácskozást most félbeszakítják, s annak folytatását a Ház legközelebbi ülésére halasztjuk. Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, bátor leszek a t. háznak javaslatba hozni a ház legközelebbi ülésének idejét és napirendjét. (Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését hétfőn, 1908. évi márczius hó 23-án d. e. 10 órakor tartsa ; ennek az ülésnek napirendje lenne : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása, továbbá Nagy Emil képviselő indítványa a házszabályok módosítása tárgyában. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen napirendjavaslatomhoz hozzájárulni % (Igen!) Ha igen, akkor a napirendet ilyen értelemben megállapítottnak jelentem ki. Most áttérünk az interpellácziókra. Cslzmazia Endre jegyző: Nagy György ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Elnök : Nincs itt. Csizmazia Endre jegyző: Bátkay László! (Az elnöki széket Rakovszky István alelnök foglalja el.) Rátkay László: Tisztelettel kérem, méltóztassék nekem megengedni, hogy interpellácziómat jövő szerdán tehessem meg. (Helyeslés.) Elnök: Ugy látom, a ház hozzájárul a képviselő ur kéréséhez. (Helyeslés.) A határozatot ilyen értelemben mondom ki. Következik ? Csizmazia Endre jegyző: Szmrecsányi György ! Szmrecsányí György: T. ház! Az 1852. évi
