Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-295

94 395. országos ülés 1908 márczius 21-én, szombaton. kultuszminiszter ur által szörnyű képben megfestett ellenállásra. Tehát Molnár Jenő t. képviselőtársamnak ez a kifejezése: »mindenáron« azt jelenti, hogy a sovinizmus árán. T. ház ! A házszabály-módosítást már eddig is több szónok ugy tüntette fel, mint a mely valamelyes összefüggésben van a katonai kérdések megoldásával. Ma is szó volt erről, és ma is felzúdult a többség, hogy ez nem igaz, nem erre kell a házszabályrevizió, hanem más czélból szükséges. Hát a függetlenségi párt legutóbbi értekezletéből mindenki meggyőződhetik arról, hogy valamelyes összefüggésben mégis csak van a házszabályok módosítása a katonai kérdéssel, mert újból felhangzott Kmety Károly t. képviselőtársam részéről az az ellenvetés, hogy vétessenek ki a házszabálymódositás érvénye alól a katonai kérdések és ez nem történt meg. Ezért Kmety képviselő ur fentartotta módosítását továbbra is. Se erre, se arra nem kell a revízió: mire kell hát? Ha azt mondjuk, hogy a nemzetiségek ellen kell, a válasz az, hogy nem azok ellen kell, nem akarják azokat megsemmisíteni. Ha összefüggésbe hozzuk a revízió kérdését az általános választójoggal és féltjük tőle a reformot, ismét az a válasz, hogy nem a demokratikus reform lehetetlenné tételére kell. Ha azt mondjuk, hogy a katonai kérdések megoldásával van összefüggésben, azt felelik, hogy ezzel sincs összefüggésben. Kérdem tehát, nem-e jogosult az a feltevésem, a melyet előbbi beszédemben hangoztattam, hogy a házszabálymódositás tényleg csak hatalmi kérdés, hogy az csak a hatalom permanencziájának biztosítása végett kell. Kell azért, hogy a hatalom jól befészkelje magát és olyan várfalakkal vétessék körül, a melyeket csak igen nehezen tud szétrombolni a nép akarata. Ezen általam felhozott indokoknál fogva nem erre van szükség, hanem a nemzetiségi törvény jogos, becsületes, méltányos megtartására, az általános választójogról szóló javaslat azonnali előterjesztésére, a mivel lehetővé tétetik, hogy a nép jöjjön be az alkotmány sánczai közé és ő maga rendelkezzék sorsáról. Ajánlom határozati javaslatom elfogadását. (Helyeslés a nemzetiségi padokon.) Elnök: A zárszó jogán szó illeti Lukács László képviselő urat. Lukács László : T. képviselőház! Folyó év márczius hó 9-én mondott beszédem végén a következő határozati javaslatot voltam bátor benyújtani (olvassa): » Mondja ki a ház, hogy a Nagy Emil-féle javaslatot visszautasítja és csak egy oly házszabálymódositást hajlandó tárgyalás alá venni, mely az általános, titkos, egyenlő választói jogra vonatkozó törvényjavaslat szentesítése után terjesztetnék be. Egyúttal azon házszabálymódositás a képviselők mentelmi jogának teljes biztosítására vonatkozó intézkedéseket is kell, hogy magában foglalja.« T. ház! Midőn a zárszó jogán most újból felszólalok, keresem azokat az indokokat, a melyeket a Nagy Emil-féle javaslat mellett fel lehet hozni. Sajnosán tapasztaltam, hogy elfogadható indokokra az elhangzott beszédek folyamán nem akadtam, ellenkezőleg épen ezen beszédekből volt alkalmam kihámozni a legsúlyosabb indokokat a javaslat elfogadása eUen. T. ház! Az országnak törvényhozó testülete itt tanácskozik rendes ülésen, normális időben. Az ország várja a nagy alkotásokat, a népek milliói szívszorongva lesik azokat a szerves intézményeket, a melyeket megigértek ugy a politikai, mint a közgazdasági, valamint kulturális téren a népek közjólétének előmozdítása tekintetében. Várják a népek teljes joggal ez ígéretek beváltását, mert azok megvalósítására ünnepélyes Ígéretek történtek a választások alkalmával, a politikai jjrogrammbeszédekben, a politikai pártok manifesztumaiban, a kortesbeszédekben, a hírlapi czikkekben, és mondhatjuk, hogy az egész ország politikai légköre megtelt bizonyos nagy eszmékkel, sziveket-lelkeket felemelő gondolatokkal és a választók ide küldték az ő követeiket, hogy valósítsák meg e nagy eszméket, valósítsák meg lelkes, odaadó, szorgalmas munkássággal. E díszes csarnok, az országgyűlés e fényes palotája néma, de klasszikus tanuja a lefolyt eseményeknek. Itt e házból indult ki a nagy hadjárat és idejöttek vissza a vezérek az őket követő vitézekkel. Nagyon természetes tehát, hogy az egész ország, a népek milliói e házból várják megindítását azoknak a nagy alkotásoknak is, a melyek megígértettek. És e ' helyett mit látunk, mit találunk ? Látjuk, hogy egy díszes ravatalt emelnek itt fel a t. házban, és e diszes ravatalra rá akarják helyezni a politikai és a parlamenti szólásszabadságot. Ez ellen nemcsak hogy felzúdul, de tiltakozik is az ország millióinak, a népek lelkiismerete. (Mozgás.) A parlament kell hogy képviselje az országot, az országot ugy, a mint az valóban létezik, a mint él és fejlődik, kell hogy képviselje az országot a maga valóságában, nem pedig bizonyos frázisok által, természetellenes szofizmák által és végül erőszakosan felállított immár politikai paradoxonná vált paragrafusok szellemében. Nagy Emil képviselőtársam megállapította itt a ház színe előtt, általános helyeslés mellett, a következőket: A múlt idők kormányrendszere alatt összetoborzott parlamentek nem képviselték az ország polgárai többségének politikai meggyőződését. (Mozgás.) Volt tehát parlament parlamentarizmus nélkül, a mi a politikai helyzetre vonatkoztatva annyit jelent, hogy volt ebben az országban a valóságban egy parlament