Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-275

február 21-én, pénteken. 27 275. országos ülés Í908 Bozóky Árpád: Mi az igazi ok szerintem, a mely a házszabály revíziót indokolja? Kétféle ok van. Egyik ok itt van Budapesten, a másik ott van Bécsben. A budapesti ok az, hogy a 48-as pártban igen sokan vannak, a kik minden áron kormányra akarnak jutni és kormányon akarnak maradni. Ezért a czélért nemcsak felkínálkoznak Bécsbe, nemcsak megígérik a közös hadsereget, hanem még a múltjukat is eltagadják. Hiszen szomorúan olvastuk a minap, hogy a 48-as pártnak alelnöke, Hoitsy Pál és Nagy Emil urak azt mondták a delegáczióban, hogy 48-as pártnak soha nem volt czélja a hadseregnek egységét megbolygatni. Molnár Jenő: Melyik 48-as pártnak? A melyikhez ők tartoznak. Ennek a 48-as pártnak nem az volt a czélja. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Bozóky Árpád: Azt mindenki tudja, hogy ez nem igaz, mindenki tudja, hogy a 48-as pártnak sarkalatos politikai elve volt 1867 óla máig az önálló magyar hadseregnek behozatala. Önálló magyar hadsereg pedig egységes közös hadsereg mellett el nem képzelhető. A ki tehát azt állítja, hogy a 48-as pártnak soha nem volt szándéka a közös hadsereg egységét megbolygatni, legalább is olyan dolgot mond, a mi a tényekkel meg nem egyezik. Molnár Jenő: A párt elveivel sem! Bozóky Árpád: Miért van ez ? Azért, hogy meggyőződjék Bécs arról, hogy hiszen ezeket a negyvennyolezasokat lehet nekem használnom, ezek nem azok a rebellisek, a kiket Kossuth Lajosnak a fia vezérel, hanem nagyon jó — bocsánat a kifejezésért — mameluk- sereg. Ezekkel meg lehet csinálni mindent, lehet behozatni a házszabályreviziót, meg lehet csinálni az ujonczlétszám emelését, ugyanazt, a mi nem sikerült Tisza Istvánnak, ezek megcsinálják minden nagyobb erőszakoskodás nélkül, sőt ennek egész nyilt kifejezést adtak a delegáczióban ; hogy ha az uralkodónak ez a többség nem tetszik, megmondták, hogy ennél jobb, szelídebb és alkalmasabb többséget soha nem fognak találni. Azt hiszem tehát, a budajtesti ok az, hogy kormányon akarnak maradni és a kormányzást kényelmesen, kritika, nemzeti ellenállás, obstrukczió nélkül meg is akarják jó időre tartani. A másik ok Bécsben van. Allitom, hogy Bécsnek Mohács óta soha ilyen ügyes sakkhuzása nem volt a nemzeti ügy ellen, mint ez a dolog. Bécs érdeke és a jövendő, már készülőben lévő 67-es pártnak érdeke az, hogy a házszabályokat olyan irányban szigorítsuk, hogy valamikor azután, mikor azok érvényre emelkednek, a nemzeti ellenállás fegyverei ki legyenek küszöbölve a magyar parlamentből. Bécsnek érdeke az, hogy az ujonczlétszám felemeltessék nemzeti engedmények nélkül. Mit csinált Bécs ezen czéljának elérésére? Látta azt, hogy ez erőszakkal nem megy, látta azt, hogy Tisza István hiába vezérli ide a darabontokat, azzal nem megy a dolog, mert ilyenkor, mikor veszedelem van, a nemzeti közvélemény fellázad és rájön az igazságra, hanem más utakat, módokat keresett. Felidézte Bécs a nemzetiségi veszedelmet. Hiszen a miniszterelnök ur, a, midőn a múltkor a horvátokkal a kiegyezés dolgában vitatkozott, megmondta, hogy lesz még alkalmam megmutatni azt, hogy nekem milyen partnereim voltak a kiegyezési tárgyalásoknál, Ha ezt a kérdést akkor tovább feszegettük volna, kitűnt volna az, hogy a horvátok a kiegyezési tárgyalásoknál az osztrákokkal szövetkeztek ellenünk. Ha talán nem is lehet állítani, s nem is állítom azt, hogy a horvát veszedelmet, a horvát obstrukeziót a kormány csinálta, — ezt nem állítom, nem is akarom róla feltételezni, — hanem állítom azt, hogy Bécs csinálta, hogy ezáltal quasi tetszetőssé tegye a klotűrnek a behozatalát. A másik jelenség pedig az, t. képviselőház, hogy bármennyire kínálkozik is a 48-as párt arra, hogy ő vállaljon egymaga kormányt, Bécs ebbe nem megy bele. Mindannak daczára, hogy oly nagyon szépen festik le magukat a 48-asok, hogy milyen lojálisok, Bécs nem akarja a 48-as kormányzást és még mindig a 67-es kormányban keresi czéljamak elérésére az alkalmas médiumokat. Látjuk, hogy másfél év óta milyen aknamunka folyik a 48-as párt ellen azért, hogy a következő választásnál 67-es többség jöjjön a parlamentbe. Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz közeledni. (Helyeslés.) Bozóky Árpád : Azt akarom indokolni, t. képviselőház, hogy a házszabályrevizió nem a nemzeti ügy érdekében, nem a magyar nemzet érdekében, hanem Bécsnek és egy jövendő 67-es többségű kormánynak az erdekében történik és ki akarom mutatni azt, hogy ez az én indokolásom helyes. T. képviselőház! A mit Désen csináltak, hogy a 67-es alkotmánypárt . . . Elnök (csenget) : Ismételten kérem a képviselő urat, hogjr méltóztassék a tárgyhoz szólni, mert különben kénytelen leszek tőle a szót megvonni. (Élénk helyeslés.) Bozóky Árpád : T. ház ! Meggyőződésem az, hogy erre a házszabályrevizióra a magyar nemzetnek nemcsak hogy nincs szüksége, hanem a nemzetre nézve az határozottan káros. Mert hisz jöhet idő, a mikor nem a mai kormányférfiak ülnek a bársonyszékekben. Mezőfi Vilmos: Még pedig hamar! Bozóky Árpád: ... és a hátuk megett nem Hoitsy Pál és Nagy Emil fognak ülni, hanem mások, és akkor bizony jók lennének azok a mai házszabályok. De akkor már nem lehet azt visszacsinálni, akkor reánk fogják olvasni, hogy hi4*