Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-291

291. országos ülés 1908 márczius lí-én, szombaton. 433 kedett a kivitel Ausztriából Angliába. Tudom, hogy a pénzügyi kormányzat felkarolta a kiállításnak ezt az ágát; meg fogunk ott jelenhetni és azt hiszem, hogy jó dohányainkkal és dohánygyártmányainkkal Angliában jelentős kivitelt fogunk elérhetni. Egyes élelmiszer-czikkeink tekintetében máris jelentékeny kivitelünk van; ilyen a tojás- és szárnyaskivitel. Ezeknek fokozása elsőrendű feladatot képez és ez a londoni kiállitással kapcsolatban nagyon könnyen teljesíthető. Csak az ismeretlenség oka annak, hogy pl. ásványvizeinkkel a külföldön nem tudunk elég nagy piaczot hóditani. (ügy van ! balfelől.) Bebizonyított tény, hogy pl. a borszéki viz már a tengert is kiállja és könnyen szállítható és mégsem, vagy legfelebb csak a határainkhoz igen közeli helyeken talál az ember, ha külföldön utazik, magyar vizet . . . Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Hunyadi Jánost talál! Molnár Ákos : ... az egy Hunyadi János keserűvizet kivéve. Fürdőink ismertetése előmozdítaná a turisztikát. Hiszen azon hét millió angol közül, a kik Londonban élnek, egy angol barátom szavai szerint 2 millió úgyszólván állandóan utón van és bár itt vannak a mi természeti szépségekben bővelkedő helyeink, ott van Tátránk, itt van maga Budapest, a mely az idegenek szerint egyike a legszebb városoknak, mégis azt találjuk, hogy csak 100—200 angol utazik keresztül egy éven át Budapesten, tehát annak a két millió utazó angolnak egy igazán jelentéktelen töredéke jut Magyarországra. Budapest idegen forgalma megkívánja azt, hogy Budapest főváros is résztvegyen e kiállításon és pedig megfelelő keretben, bemutatva mindazokat, a mik szép és kedves fővárosunkat vonzóvá teszik. Nem akarom a t. ház figyelmét tovább igénybevenni. (Halljuk!) de kénytelen voltam ezekre rámutatni, mint igen érdekes anyagra, a melylyel Londonban részt vehetünk. Nem féltem a londoni magyar kiállítást Angliában ebből a szempontból bármilyen más jellegű kiállitással szemben. A magyar társadalom ugy gazdasági, mint szellemi erőiből, egy előkészítő bizottság alakult a nyáron, a mely ezen eszmét magáévá tette és kidolgozta. Eddig ez tisztán társadalmi vállalkozás, alakulás volt. Felkeltette a magyar társadalomban az érdeklődést, megnyerte a magyar kormány erkölcsi támogatását; és ettől a percztől kezdve, befejezvén előkészítő munkálatait, a kormány feladata következett el. A mint a kormány belépett a kiállítók közé és bár nem mint hivatalos kiállító, csak mint magánkiállitó támogatta erkölcsileg is ezt a londoni kiállítást, ezzel emelte a kiállítás nívóját és ettől fogva kormány feladatot képezett, hogy mindazok, a mik a londoni kiállítás által elérhetők, a nemzeti erők, a gazdasági erők kutforrásává tehetők legyenek. Úgyszólván góczpontjává vált a kormány KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVI. KÖTET. a kiállításnak ; s magához kellett, hogy húzza, ragadja a magánkiállitókat és épen ezért, ha a kormány ezt az eszmét magáévá tette, ezáltal szankczionálta, hogy az eszme jó, s a kivitel sem állhat hátrább. Mindez természetes fejlődése volt a dolgoknak, de van egy, a mire a kormány figyelmét főleg felhívni kívántam és a mi elsősorban kell, hogy itt a parlamentből, a legelső fórumból, a nagy publikum elé tárassék. És ez azon balhiedelemmel összekötött téves híresztelés a kiállítás helyéről, a melyről oly eltérők voltak a vélemények, hogy szükségesnek találtam, habár a kormány részt vesz a kiállításon és ezáltal bizonyítja azt, hogy a hely maga elfogadható, mégis ismertessem az Earls court-ot, a londoni magyar kiállítás helyét. Egy terület ez, a melyen már 19 kiállítást rendeztek különböző nemzetek és a melynek állandó protektora a lordmayor, London város polgármestere. Itt részt vett Ausztria egy nagy ipari kiállitással, részt vett Olaszország, az indiai császárság, továbbá maga Anglia királynőjének védnöksége alatt egy nemzetközi nőipari kiállitással. Mindezek oly adatok, a melyek alkalmasak arra, hogy nekünk, magyaroknak ne derogáljon ott kiállítani. Sőt merem állítani, hogy ezt a kiállítást s azt, hogy egyáltalán Angliába juthatunk áruinkkal, csakis az tette lehetővé, hogy az előkészítő bizottságnak sikerült az Earls court igazgatóságával oly előnyös feltételeket megállapítani, a melyek lehetővé tették a kiállítást, mert az igazgatóság teljesen ingyen bocsátotta rendelkezésünkre hat hónapra az 1906-ban az osztrákoknak 500.000 koronáért bérbeadott területet, azonkívül világítást, személyzetet, az egész kiállítás rendezését mind teljesen ingyen vállalta magára, sőt a képzőművészeti, iparművészeti és háziijsari czikkeknek a csomagolástól a visszaküldésig ellátását szintén dij nélkül mint az Earls-court igazgatósága vállalta magára. Ez a kérdés is tisztábban kell hát, hogy álljon a magyar publikum előtt, és ha a kormány kellő módon teendő nyilatkozatával a rendezés körül elfoglalt és további garancziális intézkedéseiről is felvilágosítja a házat, akkor kétséget sem szenved az, hogy oly kiállításnak nézhetünk elé, mely a magyar nemzet gazdasági életében jelentékeny tényezővé válhatik üzleti összeköttetések és piaczszerzés által Angliában, a melyen a magánvállalkozások eredményesen haladhatnak tovább. Meg vagyok róla győződve, hogy a kormány, a mely a legnagyobb óvatossággal kezelte e kiállítás ügyét, saját kiállításának is megfelelő keretben való produkálása tekintetében is meg fogja tenni a kellő intézkedéseket, a melyek hivatva lesznek a londoni magyar kiállítás nívóját összhangba hozni a magyar állam auktoritásával és a nagyközönségnek tudomására hozza, hogy minő garancziális intézkedéseket tett a magánkiállitók érdekei megóvására, akkor seregleni fognak az angolmagyar kiállítási lobogó alá a magánkiállitók is. Épen ezért, hogy erre a t. kormánynak alkalmat 55