Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-290

290. országos ülés 1908 márczius 13-án, pénteken. 4Ö1 zalmatlan, legalább annyira nem a t. kormány irányában, sőt a nagynevű vezérek csak a tisztelet érzetét válthatják ki mindenkor az én lelkemből, még ka nézeteim néka eltérnek is az öveiktől, de én nem a vezérek után indulok vakon, nekem nem személyek, nem vezérek, nekem intézmények kel­lenek (Helyeslés halfelől.) és én a mellé szegődöm, a ki nekem az intézményeket biztosit]a. Kérdezem most, micsoda garancziája van a belügyminiszter urnak, vagy a kormány bármely tagjának arra, hogy ha ő most általános szavazati jogról szóló törvényjavaslat nélkül és annak be­terjesztése előtt a házszabályokat azon ürügy alatt megszigorítja, hogy az szükséges az általános választói jog megalkotása miatt a nemzetiségiekkel, horvátokkal, demokratákkal és szocziáldemokra­tákkal szemben, mi garancziája van a kormány­nak arra, hogy csakugyan elő fogják terjeszthetni az általános választói jogról szóló törvényjavasla­tot ? Nem teljesül-e minden kívánsága Bécsnek, a mit csak táplál a magyar nemzettel szemben ? Volt-e csak egy kivánság is, a mit eddig nem tel­jesítettünk ? íme, beszállítunk mindent, a mi csak kedves, és a mi jogot csak tőlünk elvehetnek, mind oda adjuk nekik. Hát akkor mi szüksége volna a felső, nagy hatalomnak a magyar képviselő­ház reformálására ? Mi szüksége volna olyan ele­meket hozni be a képviselőházba. Iák a népjogo­kat hangoztatnák, a kik az egész népre kiterjedő és ne csak az egyes osztályokra kiterjedő jogokat követelnék, mikor az az osztály is készségesen beszállítja nekik mindazon kívánalmakat, a me­lyeknek teljesítését ők a nemzettől követelik és elvárják \ Hisz akkor nincs szükségük jjarlameiiti reformra ! Mert engedje meg a. t. képviselőház, hogy hangsúlyozzam, hogy én egy perczig sem voltam ám szerelmes a bécsi hatalomba azért, mert a népjogok pártjára állt, mert tudom, hogy a libák nem azért gágognak, mikor a tó partjához köze­lednek, mintha a békákba valami nagyon szerel­mesek volnának, hanem azért, mert szeretnék elnyelni őket és ha hozzájuthatnak, bizom r el is nyelik őket. Épen igy tudom, hogy népjogokkal azért kecsegtette a nemzeti törekvésekkel szem­ben a bécsi hatalom a mi népünket, mert a nem­zeti jogokról, a nemzeti követelményekről, a ma­gyar nemzetnek a hadseregben, ebben a noli me tangere. ebben a nebántsvirág gyanánt tekin­tett intézményben való jogairól el akarta a nemzet figyelmét és azon tömegek figyelmét terelni, a mely tömegek hurczolják az igát, a míg bírják, ha nem bi.rják, levetik és otthagyják ezt a hazát, melyről egykor azt irta a költő : »Itt élned, halnod kell«, a mely hazában meghalni lehet, de élni ma már nem mindenkinek lehet. (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Ep azért akartak a népjogok iránt étvágyat gerjeszteni a milliók lelkében, mert a nemzeti jogokat a. nép jogokkal való kecsegtetéssel akarták agyonütni. Ha már most az a küzdő tábor, a mely hagyományában, felfogásában, a magyar intelli­EÉr-YH. NAPLÓ. 1906—1911. xvi. KÖTET. gencziához való tartozásában egyedül bír igazán érzékkel, a magyar nemzet szükségletéről, a magyar nemzeti követelményekről és azoknak az állam­élet egyéb terén való érvényesítéséről, hogyha mondom, ezen tábor felhagyott a nemzet jogai tovább való követelésével, ha ez a tábor leszerelt, ha ez a tábor ma már pusztán csak az alkotmá­nyosság látszatának megmentésére törekszik és mindazon szükséges kellékeket, a melyek az alkot­mányosság látszatának fenmaradásához okvet­lenül megkívántatnak, készségesen beszállítja Bécs­nek, sőt tovább megy és habár nem is harsogják, mint tették elődeink : vitám et sangvinem pro rege nostro, hanem a magasabb kvótát mégis megszavazzák és megszavaznak mindent, és jön a katonatiszti fizetésemelés és jön a katonai lét­számemelés és jönni fognak a többi bécsi követel­mények, a melyek elől az uralmon levő pártnak megretirálni csak abban az esetben lehet, ha az uralkodó egész hatalmával szemben az egész nejé­nek ellenálló ereje áll, (Elénk helyeslés a baloldalon és a középen.) akkor mi garancziám van nekem és a t. kormánynak arra, hogyha mindent meg­kapnak a mai kormánytól és nem kívánja a mai kormány többé a nemzeti követelmények telje­sítését, hogy akkor zavart idézzenek elő és ezeket a gyöngyállapotokat eltüntessék, egy olyan köve­telménynek, egy olyan népjogi vívmánynak, egy olyan népjogi újítási reformnak a közélet porond­jára való kidobásával és megvalósításával, a melyre neki nem a népért, hanem saját czéfjai megvaló­sításáért volt szüksége ? (Igaz! Ugy van! bal­felöl.) Ugy, hogy én nem tartom kizártnak azt az eshetőséget, hogyha a képviselőház elfogadja a házszabály módosítását, az általános szavazati jogról szóló törvényjavaslat egyáltalában nem fog beterjesztetni. Meg vagyok győződve gróf Andrássy Gyula tetőtől-talpig valószínű becsületességéről, tudom nagyon jól, hogyha ő ül ott a belügymi­niszteri székben, akkor ő meg is fogja valósí­tani, vagy legalább meg akarja valósítani a maga módja szerint, bár ezekkel a módokkal én nem vagyok megelégedve, legalább azzal, a mit eddig ezekről a módokról ismerek. Azonban arra nézve nincs garancziám, hogy Andrássy Gyula csak­ugyan belügyminiszter marad, ha a házszabály­módosítás keresztülvitetik, mert ha egyszer meg­van a házszabályrevizió, hogyha egyszer a minden­kori többség uralma a nemzeti jogok védelmében sikra szálló kisebbségekkel szemben örökre bizto­sítva van, akkor azt a hatalmat annak adja a leg­felsőbb hatalom, a ki neki tetszik és nem annak, a ki minekünk tetszik. Akkor nem a mi tetszé­sünket fogja szem előtt tartam, hanem a maga tetszését, mert a mi neki tetszik, az nekünk is gyakran tetszik, mert muszáj tetszeni, (Derültség.) legalább is jó képet vágunk hozzá, hanem a mi nekünk tetszik, ha neki nem tetszik, abból ugyan még sohasem lett semmi sem, mert az a legfelsőbb hatalom a maga jóformán korlátlan vetó-jogával, ha alkalma nyilik annak a hatalomnak, azt vissza­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom