Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-289

384 2-89. országos ülés 19U8 inárczius 12-én, csütörtökön. a házszabályok 144. §-a értelmében összeférhetetlenségi esetet kivan a háznak bejelenteni. Ivánka Milán : T. ház ! Köztudomású dolog, hogy a képviselőház egy kiváló és érdemes tagja az utóbbi napokban püspöki méltóságra emeltetett. f Elénk felkiáltások a bal- és a jobboldalon : Éljen Csernoch! Zaj. Elnök csenget.) Csernoch János őméltóságának nincs nálamnál őszintébb tisztelője. Ezért örülök is, ennek a kinevezésnek ; de örülök neki azért is, mert bizonyítva látom benne azt az igazságot, a melyet tegnapelőtt is hangoztattam, hogy ennek az országnak nem magyar fajú, nem magyar nemzetiségű fiai is igen nagy szolgálatokat tudnak tenni a hazának, azonban hogy felszólalok, teszem ezt közérdekből. A közérdek parancsolja azt, hogy a képviselők épen ugy, mint a birák is, függetlenek legyenek minden melléktekintetektől. Ezért mindenekelőtt közérdekből a képviselőt ki kell ragadni ugy a .közhatalom, mint a magánérdekek nyomása alól is. Az országgyűlés ezen okból 1901-ben meg is hozta az összeférhetetlenségi törvényt, a melylyel tulaj donképen nem kreált semmi ujat, hanem csak folytatta, kifejtette a régi gyakorlatot, pótolta és kvázi befejezte azt, a mit történelmünk már a régi időben, a XVI. és XVII. századokban is ismer. Akkori időben a vármegyék maguk eskették meg a képviselőket, hogy sem a királytól, sem más hatalomtól nem fognak semmiféle javadalmazásokat, kitüntetéseket, czimeket elfogadni. Sajnos, ma már ez elmúlt, ma már a kitüntetések, czimek és rendjelek adományozása nem tartozik azon esetek közé, a melyeket régebben a mi őseink összeférhetetleneknek tartottak a követi, a képviselői méltósággal. Azonban ezért én nem rekriminálok. A mi összeférhetetlenségi törvényünk négyféle összeférhetetlenséget ismer és pedig : a közjogi, az érdekeltségi, a büntetőjogi, és a közbenjárási összeférhetetlenséget. Az 1875 : I. t.-cz. 1. §-ában azt mondja (olvassa) : »Az országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, a mely a korona kijelölésétől, vagy a korona, kormány, kormányközegek kinevezésétőVfügg és fizetéssel vagy díjjal jár«. Ugyanezt a szakaszt teljes egészében és teljes érvényében átvette az ] 901 : XXIV. t.-cz. is, a mely 1. §-ában azt mondja (olvassa) : »Az országgyűlési képviselő nem viselhet olyan hivatalt, nem foglalhat el olyan állást, a mely a korona kijelölésétől, vagy a korona, kormány, kormányközegek kinevezésétől függ, és fizetéssel vagy dijjal jár.« (Zaj a baloldalon. Felkiáltások a középen: Állás! Elnök^csenget.) Elnök : Csendet kérek. Ivánka Milán : T. ház! Nem itt fogjuk azt eldönthetni, vájjon nekem van-e igazam, vagy másnak ? Hammersberg László: Nem ide tartozik! A bizottság előtt mondja el! (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassék a közbeszólásoktól már csak azért is tartózkodni, mert ebben az esetben semmiféle vitának helye nincsen. Somogyi Aladár: Jobb volna, ha ő is elhallgatna ! Ivánka Milán : Ez a kérdés az összeférhetetlenségi bizottságok elé kerül, és a t. képviselő uraknak ott elegendő alkalmuk és terük lesz nézeteiket pro vagy kontra elmondani. De én igen fontosnak tartom, hogy e kérdés felett hallhatólag ne térjünk napirendre, mert: »qui tacet, consentire videturc Ha a képviselőház ezt a kérdést figyelmen kivül hagyja és felette napirendre tér, akkor egy preczedenst alkot, a mely preczedenssel tulaj donképen szintén Ítéletet mond, szankczionáljaazt az álláspontot, hogy a püspöknek jogában van ebben a házban képviselői minőségben jelen lenni. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek. Ivánka Milán : Az összeférhetetlenségi törvény azonban ellene mond annak, mintha a püsjDÖk a képviselőháznak tagja lehetne. Hoitsy Pál : Jelentse be és ne indokolja ! Ivánka Milán: Az összeférhetetlenségi törvény 3. §-a szerint országgyűlési képviselő nem lehet egyszersmind a főrendiház tagja ! Nyáry Béla: Ezt a jogát nem gyakorolja ! Ivánka Milán : E kérdés érinti némileg a király felségjogait is . . . Sümegi Vilmos : Féltitek a szegény királyt! (Felkiáltások a nemzetiségiek padjain: Van elég okunk rá !) Ivánka Milán :.. . és pedig a »jura circa sacra« jogait, mert hiszen . . . Kovács Ernő: Csak bejelentésre van joga, de indokolásra nincs ! Ivánka Milán : . . . megtörténhetnék, hogy a király összeférnetlen méltóságokra kijelölheti e képviselőház tekintélyes részét. Bizonyos szerzetesek állását is összeférhetetlennek mondja a törvény a képviselőséggel. Annál összeférhetetlenebb tehát ezzel a püspöki méltóság. (Zaj.) Az országgyűlésnek két házra való osztása maga is parancsolja, hogy a főrendiházban . . . Kovács Ernő: Nem szabad indokolnia! Ivánka Milán : . . . . olyan elemek, a melyek a konzervatív iránynak képviselői . . . Kovács Ernő: Technikai obstrukczió ! Ivánka Milán : .... a képviselőházban pedig ezzel szemben olyan elemek, a melyek a demokratikus, liberális haladásnak hívei, foglaljanak helyet. Szmrecsányi György: Hát a püspök nem lehet demokratikus ? Micsoda beszéd ez ? Ivánka Milán : Nézetem szerint csak a nép szuverenitásának használna, ha törvényben lenne kimondva, hogy mindazok, a kik .... Elnök : Nagyon kérem a képviselő urat, ne méltóztassék most azzal foglalkozni, hogy mi volna jobb, ha a törvényben benne volna, hanem méltóztassék a házszabályok 144. §-át megtartani, a mely ekként szól: »Akár a ház ülésén élő szóval, akár Írásban történjék a bejelentés, abban a bejelentett összeférhetetlenségi eset a törvény illető