Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-287

332 287. országos ülés 1908 keletű, és hogy ezt valaki mű-uton csinálja, mert ez nem gyökerezik sem az ország, sem az ország népeinek a szivében, ennek jogosultsága nincsen, ennek előnye nem lesz, hanem hátrányát mindig az ország fogja érezni. A házszabályrevizió érdekében elhangzott beszédekből különösen két fontos dolog hivta fel figyelmünket. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter ur és gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter ur egybehangzóan azt állították, hogy mi nemzetiségek kizárólagosan faji politikát űzünk, hogy mi mindent, a mit teszünk, fajunk és kizárólag fajunk érdekében teszszük, holott a t. többség az összhazának általános érdekében dolgozik. Ez ugyanazokban a beszédekben van megczáfolva. Gr. Apponyi Albert azt mondja: (Halljuk/ Halljuk/) »T. képviselőtársaim körében egy bizonyos mozgolódást vettem észre, mikor t. barátom, a belügyminiszter az általános szavazati j og várható következményeiről beszélve, azt mondotta, hogy minden emberi előrelátás szerint, a kiszélesített, az általános szavazati jog alapján be fognak vonulni ebbe a házba oly tényezők, a melyek vagy a nemzetköziségnek alapján állanak, vagy pedig más faji érdekeket a nagy általános nemzeti érdek fölé helyeznek. E felett t, képviselőtársaim megdöbbentek.* És néhány sorral azután azt konstatálja a t. kultuszminiszter ur, hogy »igaz, csak hogy bocsánatot kérek, mi megmondottuk nagyon sok alkalommal és fentartjuk, hogy oly választási reformot a háznak ajánlani nem fogunk, a mely a magyar nemzeti érdekeket feltétlenül nem biztosítja.* Az egyik mondatban szemünkre veti, hogy kizárólag faji politikát űzünk és rögtön a másikban konstatálja, hogy hiszen oly választói jogot nem is proponálnak, a mely a magyar faj hegemóniáját, érdekét nem szolgálná. (Mozgás.) Ügyanily logikával, ugyanily következetességgel beszél a különben nagyon következetes, de a következetességről sajátságos elvet felállító belügyminiszter ur is, mert azt mondja, hogy a házszabályrevízióra a nemzetiségek miatt van szükség, a mennyiben t. i. : »a másik csoport, a mely a parlamentbe megerősödve fog bejönni, a nemzetiségi.« »En többször mondtam, hogy oly törvényjavaslatot, a mely a magyar állameszmét veszélyezteti, benyújtani nem vagyok hajlandó«. Hiszen itt egy szuszra megczáfolja a belügyminiszter ur a maga állítását, hogy csak mi nemzetiségek űzünk kizárólag csak faji politikát. Hiszen ő is azt állítja állandóan, azt konstatálja uton-utfélen, hogy oly törvényjavaslatot az általános választói jogról nem nyújtana be, a mely a magyar faj hegemóniáját szupremáczia ját nem biztosítja. A házszabályrevízió is, csak arra való, hogy a magyar faj hegemóniájának támaszát, biztositékát képezze. Ezt a szót: magyar hegemónia és szupremáczia, itt oly gyakran használják, hogy talán jogosítva érezhetem magamat arra, hogy megkérdezzem, miben is nyilvánulhat e hegemónia és szupremáczia? (Halljuk! Halljuk!) Ha csak addig terjedne ez, márczius 10-én, kedden. hogy a magyar nyelv legyen hivatalos nyelvül elismerve, ez ellen talán nem volna senkinek kifogása. (Mozgás.) Kecskeméthy István : Talán! Lukács László : A felső fórumon ! Kecskeméthy István: No lám, itt a kifogás. Ivánka Milán ; De a mikor a magyar hegemónia és szupremáczia alatt azt értik, hogy legyen minden a magyaroké és a nemzetiségeké semmi sem, akkor ezen hegemóniában és szupremácziával mi nem érthetünk egyet. Nap-nap mellett halljuk, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a magyarság az államfentartó elem. Vájjon ez a teória nem ellenkezik-e az állam integritásával és a politikai nemzet egységével, mikor önök ezen egységes politikai nemzetben meg akarnak különböztetni egy szupremácziát gyakorló külön magyar fajt és egy inferióris, alávetett és szolgáló nemzetiséget % Markos Gyula: A tót is magyar! Ivánka Milán : Vájjon nem meghamisitása-e a történelemnek, mikor önök azt mondják, hogy önök az államfentartó elem % (Zaj. Elnök csenget.) Vájjon ezt a hazát évezredeken keresztül nem-e védte ugy a tót, a román, a szerb, a horvát és más jobbágy, mint a magyar jobbágy ? (Zaj.) Vagy ha a mai korszakra tekintünk, a nem magyar nemzetiség nem ugy fizet-e adót és nem ugy szolgálja-e a hazát, mint a magyar nemzetiség % Ha ezt tekintetbe veszszük, akkor nem lehet joggal mondani, hogy ennek az országnak államfentartó elemét a magyar faj képezi. Igenis, mi jogot, igényt formálunk arra, hogy el legyünk ismerve, hogy ennek az országnak államfentartó elemei és pedig egyenjogú, egyenértékű elemei vagyunk. (Zaj balfelöl.) Ha elismerik azt, hogy a nemzetiségek által fizetett adópénzekből a Nemzeti Színház, a magyar királyi Opera szubvenczionáltatik, hogy az a töméntelen iskola, mely a. nemzetiségi vidékeken arra van hivatva, hogy a nemzetiségeket saját nemzetiségükből kivetkőztesse .... (Ellenmondás és zaj balfelől.) Farkasházy Zsigmond : Ez már nem igaz ! Ivánka Milán : ... ha tekintetbe veszszük azt, hogy a nemzetiségek által fizetett adófillérekből a kormány a magyar művészetet, a magyar festőművészeket, szobrászokat támogatja és tanulmányutakra küldi, akkor sokkal inkább mondhatnók mi azt, hogy nem mi eszszük a magyarok kenyerét, hanem, hogy a magyarok inkább eszik a mi kenyerünket. (Zajos ellenmondás balfelől.) Elnök: Mivel a t. képviselő ur ezen szavai nemzetellenes izgatást tartalmaznak, ezért rendreutasítom. Ha igy folytatja, élni fogok jogommal, és meg fogom vonni a szót. (Helyeslés balfelől.) Ivánka Milán: Én nem akarok semmiféle indulatot felkelteni, de méltóztassék megengedni, hogy megmondjam őszintén azt, a mi a szivemen fekszik. Miért ne hallanák önök a mi őszinte véleményünket ? Én azt hiszem, hogy akkor volnánk megvetendők, ha itt hipokrita módon adnók, viselkednénk, ha mézes-mázos szavakkal beszélnénk