Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-275

24 275. országos ülés 1908 február %l-én, pénteken. királyi oktroa utján kapjuk ; mi nem királyi kegyelemből bkjuk ezen jogainkat, (Ugy van! a baloldalon.) ellenkezőleg : nem a Habsburgok adtak nekünk jogokat, hanem mi adtunk a Habsburgoknak trónt, hatalmat és vagyont. Ez a nagy ellentét fennáll és ezen nagy ellentétben sohasem a nemzetnek kell megretirálnia, nem kell a trónnak sem megretirálnia, mert ezt a politikát én sem ismerem el helyesnek, hanem be kell igenis látniok, hogy ennek a nemzetnek joga van és hogy ennek a nemzetnek joga a trón erejét is növeli. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ide nem uj házszabály kell, t. képviselőház, hanem férfiak kellenek (Helyeslés a baloldalon.) és kellettek volna, a kik odaálljanak és azt mondják : »Nekem, Felséges ur, a titkos tanácsosság nem kitüntetés, mert én magasabb embertől származom, semhogy nekem bármely földi király kitüntetést adhatna ezen a módon; én a nemzet nagy megváltójának, kormányzójának vagyok fia; királyi kitüntetés engem nem érhet már ezentúl, mert a nemzet és az Isten kitüntetett vele!« Igenis, az kellett volna, hogy odaálljanak és azt mondják : »Igy kormányozunk ; igy lehet velünk dolgozni, máskép nem !« (Helyeslés balfelől.) Nem a czimek és a kitüntetések, hanem a nemzet jogainak elismerése és megvalósítása volt az egyetlen ut, a melyen keresztül házszabályrevizió nélkül is mindig tudtunk volna boldogulni és előrehaladni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) De a mikor minden elveszett, most ezt az utolsó területet is adjuk oda ? Adjuk oda oly mértékig, hogy az soha többé visszaszerezhető ne legyen ? Hát miért ? Mi lelte ezt az országot ? Egészen meg van az vakulva; egészen megtelt a bizodalom tömjénfüstjétől a tüdeje, hogy már a tiszta levegőt nem tudja bevenni ? Már egyáltalában se lát, se hall és elhiszi, hogy az a nyomtatott betű, a melyet olyan drágán szállítanak az államvasutak az egész ország olvasóközönségének terhére, az mind igazságot tartalmaz ? (Elénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Nem gondol ez az ország jövőjére ; ha gondol, nincs erre közvéleménye és ha nincs közvéleménye, ugy nincs parlamentje sem, a mely ezen bizonyos mértéket meg tudja állapítani. Méltóztassék nekem megmondani, t. elnök ur (Halljuk! Halljuk!) — magunk közt szólva .. czélhoz vezet-e 16 órás ülés egy obstrukczió esetén 1 Nem vezet czélhoz, hanem ellenkezőleg megöli, megrontja a parlamentarizmust magát is Magyarországon'; a harczból, a mely elsimítható, a harczból, a melyben lehető a megegyezés, a harczból, a mely megszünhetik, dulakodást csinál; kicsúfolja az egész parlamentet; éjjeli és nappali verekedésekre és mindenféle tumultusokra kényszerit; (ügy van! balfelől.) a kis eszközök utján való harczot nemcsak megszünteti, de a középső eszközöket is eliminálja és pusztán a drasztikus eszközökre kényszeríti azt az ellenzéket. (Ugy van! a baloldalon.) Mivé fajul Magyarország törvényhozása, ha 16 órai ülésekben folytatódik itt az az emlékezetes november 18-ik és deczember 13-ika hónapokon keresztül ? Ne fessük mi is azokat a rémképeket, a melyeket nemzetiségi oldalon mutatnak és ne ijedjünk meg túlságosan az osztrák rémképektől sem, de ne adjuk fel a magunk önbizodalmát sem ; ne higyjük, hogy mi csak ugy tudunk boldogulni, ha lábunkra is, kezünkre is, nyelvünkre is lakatot ' teszünk ; ha minden szabadságot elpusztítanak. Hogy az a többség, a mely a liberalizmus, a szabadság, az állami függetlenség jegyében született meg, minden oldalon csak azt keresi, hogy van-e valami megnyirbálni való; hogy hol van még szabadság és jog, a melyet még meg lehet nyirbálni ; hol lehet még valami, a mit el lehet pusztítani ; ezt keresi a büntetőjogban, ezt keresi a közigazgatásban, ezt keresi a sajtóreformban, a gyülekezési jogban . . . Mezőfi Vilmos: Gyülekezési jog nincs! Lengyel Zoltán : . . . . ezt keresi magában a házszabályokban is; (Ugy van! a baloldalon.) a konzervativizmusnak ez az időelőtti, ki nem forrott, lehetetlen túltengése, a melybe egyszerre belejutott ez a képviselőház, a legnagyobb szabadság és hazafiság jelszava alatt, ez okozza a beteges állapotot, hogy nem tud különböztetni ott, a hol tényleg hiba kiküszöböléséről van szó és ott, a hol jogokat vesznek el a nemzettől. Mi nem fogunk többségi abszolutizmust teremteni, nem fogunk ahhoz hozzájárulni, hogy itt a szólásszabadság elpusztittassék és hogy igy szolgaságba jusson a nemzet és hogy egy klikknek, egy párttöredéknek, vagy akármilyen csoportnak a mindenhatósága alá kerüljenek a dolgozó nép milliói. A házszabályrevízió bizonyos kismértékben ma orvosság. A nélkül pedig oly gyilkos méreg, a melyet többé nem tudunk a nemzet testéből kiküszöbölni, mert itt is áll Deák Ferencz igéje, hogy a jog, a melyet az erőszak vett el, idővel és alkalommal még visszaszerezhető, de a melyet önmagunk adtunk fel, annak visszaszerzése úgyszólván lehetetlen, az elveszett örökre. A legutalsó érv az volt, hogy a magyar törvényhozás alapjait rendbe kell szedni, t. i. ennek a törvényhozásnak a világon semmi egyéb baja nincsen, rninthony sokat lehet beszélni. A választási reform, a közvélemény irányítása, a sajtó ereje, a pártélet, a politikai programmok és minden a világon rendbe van hozva, most csak rá kell tenni a kupolát a nagy alkotásra. Érteném a dolgot, ha az építkezést alulról kezdték volna, ugy a hogy én hirdettem és hirdetni fogom mindig, ha először megcsinálták volna a többségi pártot és létesült volna egy kisebbség is, mindakettő országosan szervezkedett volna, összegyűjtötték volna az embereket és azután a szervezett pártélet igyekezett volna a társadalmat rendbehozni, megszilárdítani, különösen a züllött középosztályt lábra állítani, ha megcsinálta volna a sajtó terén a mi szükséges, hogy ne csak a kormányok részére álljon rendelkezésre, hanem hogy azt a nemzet ereje irányítsa, ha megcsináltuk volna a választói reformot és azt mondhattuk volna, hogy készen van