Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-283
283. országos ülés 1908 márczius 5-én, csütörtökön. 227 Ugy van! balfdől.) mert ez nemzetközi súlyos sérelem volt, hogy fegyveres határőrök törtek be Magyarországon. 1908 január 30-án a tisztek fizetésének kérdésében és legutoljára 1908 február 29-án az állami tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyeinek és árváinak ellátásáról intézkedő törvényfejezet rendelkezéseinek sürgős módositása tárgyában terjesztettem elő interpellácziót. Én kötelességemnek tartottam felszólalni, nehogy az ország közvéleménye előtt ugy tűnjék fel a dolog, hogy a miniszterelnök urnak a felszólalása minden interpelláczióval szemben teljesen megfelel a valóságnak. Tudja meg az ország is, hogy igenis vannak képviselők, a kik pontosan, lelkiismeretesen eljárnak és annak daczára interpelláczióikra választ nem nyernek. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. E ; Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Minthogy én sem feleltem több interpelláozióra, azért bátor vagyok felolvasni azoknak a névsorát, a kik engem interpelláltak : (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) Babics-Gyalszki Lyuba, Lukinics Ödön, Novoszeló Mátyás, Surmin György, Modrusán Gusztáv, Pinterovics Antal, Surmin György, Vinkovics Tivadar. Ezek az urak oly sokat beszéltek itt horvátul, s oly hosszú ideig, hogy nem jutott időm nekik felelni. (Helyeslés.) Elnök: Most következik a folytatólagos tárgyalás Nagy Emil képviselő indítványa (írom. 723) fölött a házszabályok módositása tárgyában. Hencz Károly jegyző: Buza Barna! Buza Barna: T. ház! A házszabályrevizió ellen fordult szónokoknak a házszabályrevizió ellen felhozott aggodalmaiból és nyilatkozataiból bizonyos, erősen leszállitott mértékben egyet elismerek valónak és igaznak, azt, hogy tényleg az országban, a nagyközönségben, bár nem egész terjedelmében, hanem annak bizonyos rétegeiben a most tárgyalás alatt lévő házszabályreviziós inditványnyal szemben bizonyos ingerültség, bizonyos eUenszenv és izgatottság mutatkozik. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldal felső padjain.) De, t. ház, a ki komolyan és alaposan figyeli meg a közönség ezen részének hangulatát, az azután nyomban konstatálni fogja azt is, hogy az ingerültség és az ellenszenv tulaj donképen nem a Nagy Emil-féle inditvány ellen mutatkozik, hanem a Nagy Emil-féle indítványnak azon tartalma ellen, a melyet abba belemagyaráznak, a melyet ezen inditványnak imputálnak a sajtó egyes orgánumai. Mert, t. képviselőház, a magyar sajtónak a mostam időben alakult egy csoportja, a mely az ő gyökereit egy eddig körülbelül nagy részben idegen talajba : a hazugságoknak, a ferdítéseknek, a rágalmaknak a talajába bocsátja, (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés jobbfelől.) a mely abból a talajból tápálkozik, abból a talajból akar megrázni, megkövéredni. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Hát, t. képviselőház, a sajtónak ezen része elég élelmes volt arra, hogy, sokszor nem is egészen egyenes utón és nem is a legtisztességesebb eszközöknek a felhasználásával, odaférkőzhessék a magyar közönség szélesebb rétegeihez és odaférkőzhessék különösen azokhoz a rétegekhez, a melyek eddig nem igen voltak az újságolvasáshoz hozzászokva, s a melyek ennélfogva nem tudják azt az újságot a józan ember kellő kritikájával fogadni, hanem annak az újságnak minden állítását, minden ferdítését készpénzül fogadják el. Ezek az újságok, a sajtónak ezen orgánumai gondoskodtak azután arról, hogy a magyar népnek ezen rétegei egészen mást tudjanak, mást értsenek ezen házszabályreviziós inditvány alatt, mint a mi abban tulaj donképen foglaltatik. (Igaz ! Ugy van! jobbfelől. Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! \ Buza Barna: A magam közvetlen tapasztalatai alapján győződtem meg, hogy a közönségnek legnagyobb része azt hiszi, hogy ez a Nagy Emilféle inditvány ugyanazt tartalmazza, a mit a Tiszaféle, vagy a Dániel Gábor-féle házszabályreviziós inditvány tartalmazott. (Felkiáltások a baloldalon : Rosszabb! Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Buza Barna: Beszéltem, t. ház, igen sok esetben tisztességes, jó gondolkozású, jóhiszemű és józan eszű magyar emberekkel, a kik a legnagyobb elkeseredéssel támadták és szidták ezen indítványt és miatta a többséget, azt mondván, hogy a többség ime a klotürt hozza be, a többség olyan házszabályt akar elfogadni, mely szerint 150 képviselő kérelmére bármikor be kell rekeszteni a vitát és szavazásra kell bocsátani a kérdést. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Búza Barna: És a mikor én ezeknek a tisztességes embereknek megmagyaráztam és az indítvány hiteles szövegének felolvasásával bebizonyítottam, hogy ez az indítvány távolról sern azt tartalmazza, hogy ebben nyoma sincsen a klotürnek, hanem ennek a lényege nem egyéb, mint az, hogy a háznak a tanácskozási idejét bizonyos sürgős javaslatok számára napi 4 óráról napi 10 vagy 16 órára meg lehet hosszabbítani: akkor mind azt mondták, hogy, ha ebben a javaslatban ennyi van, ha ennek a javaslatnak ez a lényeges tartalma, hát akkor ez a javaslat nemcsak hogy nem káros vagy veszedelmes, de nagyon helyes és okos dolog, mert tén}deg nagyon kevés az, hogy a képviselőház naponta 4 óráig dolgozzék, csak négy órán át tanácskozzék; Sőt, t. képviselőház, hogy a sajtó ezen rosszhiszemű részének milyen nagymértékben sikerült a közönséget a Nagy Emil-féle inditvány tartalma felől megtéveszteni, és ez által elégületlenséget előidézni a közönségnél, azt legjobban bizonyítja, 29*
