Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-282

282. országos ülés 1908 ft is akarok; én a választási törvényt nem akarom a legfőbb rétegek és a szocziáldemokráczia s a nemzetiség federácziója számára megalkotni, Iianem én azt a választási törvényt meg akarom alkotni a nemzet egyeteme számára, mert én a nemzetiségi kérdésben egészen más alapon állok. Nekem az az álláspontom, hogy a nemzetiségi törvényben nem pártok és politikai testületek, nem területek, hanem individumok számára . . . (Zaj.) adattak jogok. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ki mondja az ellenkezőjét ? Polónyi Géza: Nem engedem e házban ezt a fogalmat igy magyaráztatni, és még kevésbbé tartom helyesnek, hogy nem veszik észre Magyarországon, hogy a nemzetiségi kérdés tulajdonképen nem az egyház, és nem az iskolának a kérdése. Az én egyéni álláspontom szerint sem az egyház, sem az iskola nem a nemzetiségé, bár találkozunk helytelen nomenklatúrával is, de az én felfogásom szerint és Magyarország törvényhozása szerint az egyház és az iskola nem a nemzetiségé, hanem a felekezeté. Ennek folytán, mondom, én nem házszabályokkal és nem választási törvényekkel operálhatok a magyar nemzeti állameszmének épségben tartása mellett, a melyet én mindenkivel szemben és pedig a szocziáldemokrácziának minden tévtanával szemben is meg akarok védelmezni ép ugy, mint azzal a nemzetiségivel szemben, a ki a magyar faj hegemóniáját, vagy a magyar állam politikai és nemzetiségi egységét megtagadja, mint Polit Mihály tette, megadom a választási jogot mindenkinek proskripczió nélkül ezen korlátok között, a melyeket érintettem, de gondoskodom arról, hogy a magyar állam presztízse, nemzeti egysége organikus alkotmány-biztosítékokkal és törvényekkel vódelmeztessék meg, és pedig nemcsak az utczán és a korcsmában, hanem mindenek felett elsősorban itt a parlamentben. A mit én a büntetőtörvénykönyvben üldözök, annak én nem nyitok tanszéket a parlamentben, én nem invitálom a szocziáldemokrácziát a magyar parlamentbe, mert a mig állandó békét és általános választói jogot kívánok egyrészről mindenki számára, addig másrészről a mig lélek lesz bennem egész lelkemmel fogok küzdeni az ellen, hogy bárkit patronázs alá helyezhessenek, akár a nemzeti állam ellen törőkét a nemzeti túlzók czégére alatt, akár szocziáldemokraták vagy anarkisták czégére alatt. Híve vagyok az általános választójognak, hogy az a mennyire csak lehet kiterjesztessék, de vice verza gondoskodni kívánok a nemzet jövőjéről, gondoskodni kívánok a büntetőtörvénykönyv, az inkompatibilitási törvény és a kúriai bíráskodásról szóló törvényekben, (Helyeslés balfelöl.) hogy itt, a nemzet színe előtt ne hirdethessenek büntetlenül anarchisztikus tanokat. (Gr. Apponyi közbeszól: Szólásszabadság.) KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XVI. KÖTET. ?bruár 29-én, szombaton. 217 Ha a szólásszabadság korlátlanságát a t. miniszter ur ugy értelmezi, hogy mindenkinek szabad bármily gondolatait tetszés szerint hirdetni, akkor kár volt államot alkotni, kár volt a közakarat ereje alá helyezni az egyéni akaratot, (Ugy van! balfelöl.) mert én ugy tudom, hogy az egész büntetőkönyv nem áll egyébből, mint a szólásszabadságnak is a felbujtás terén való korlátozásából és abból, hogy én nyilvános gyülekezeten nem tudom mit ne hirdessek, hogy szólásszabadság örve alatt olyan tanokat ne hirdethessek, a melyekkel egy nemzetet fojtok meg az egzisztencziájában. Azt pedig, hogy csináljak választási törvényt azért, hogy nem tudom Poljánában vagy Björnsonnak tetsző elméletek kedvéért, mondjuk, Magyarország minden rétegét és áramlatát meginvitáljam a magyar parlamentbe, azt tenni sohasem fogom, mert nem tudom, hogy a suffragettek értendők-e alatta, vagy az anarchisták, vagy nem. Mindegy. Én azt mondom, parlamentünkben sem lehet hirdetni oly elveket, a melyek a hazával ellenkeznek, és a hazaszeretet ellen hirdetnek tanokat és szolgáltatnak fegyvereket. (Zaj. Elnök csenget.) Mi szükségein van a haza fogalmára akkor, miért éltek őseim, miért vetem alá magamat a törvénynek, ha a hazaszeretet és a haza fogalma ellen idecsőditem a parlamentbe azokat, a kik megakarják fojtani a hazát és a hazaszeretetet ? Én, t. képviselőház, nem fejtem, ki részleteiben ezeket, (Zaj. Elnök csenget.) de a felsőbb rétegek elméletét nem akczeptálom. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hát ki akczeptálja? Polónyi Géza: Gróf Andrássy! (Ellenmondás.) Itt van, nem beszélek a levegőből. Ha a t. képviselő ur annyira konsternálva van, engedje meg, hogy a beszéd e részét felolvassam. Azt mondja, hogy megfognak maradni a felsőbb rétegek. Teljesen ezt a kifejezést használja. Egy hang (a jobboldalon): Ha megválasztják! Polónyi Géza (olvassa): »Először is természetes, hogy az az osztály, az a réteg, mert nem egy osztály, hanem felsőbb réteg, a mely ma egyedül kormányozza Magyarországot stb.« Hát, t. képviselőház, én nem tudok itt semmiféle felsőbb rétegről, a mely kormányozza Magyarországot, eddig kormányozta volna. Hiszen a mi választási törvényünk nem ismer felsőbb rétegeket. (Igaz! balfelöl.) Kezdve Makkay barátunkon és talán végezve Mezó'fi t. barátomon stb. Nem a felsőbb rétegek dirigálják ezt a Magyarországot. (Ugy van! balfelöl.) Nagy György: Mi is a nép gyermekei vagyunk! Polónyi Géza." Nekem nincs szükségem felső rétegekre. Polgárokra van szükségem, a kik a magyar hazának fogalmát, nemzeti egy28