Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-281

281. országos ülés 1908 február 28-án, pénteken. 177 moru állapotokat, a melyek néhányunk szivét keserűséggel töltik el, hanem azért, mert ujabban olyan szomorú áramlatot látok épen pártunk kebelében föltűnni, a mely a becsületes meggyőződést, az elvekhez, az adott szóhoz való férfias ragaszkodást lekicsinyü, (Igaz ! ügy van ! balfelől.) azt gúny tárgyává teszi, sőt egyesek ezen a téren álláspontjuk igazolására annyira kivannak excellálni, hogy nem restellik egynehányunkra, elégületlen függetlenségiekre, a kik ezen elégületlenségünknek kifejezést adni bátrak voltunk, a hazafiatlanság vádját is rásütni. (Igaz ! ügy van! balfelől,) Nagy György : Szégyen gyalázat! B. Wesselényi Ferencz: Nem tartozik ide, és nem is akarok védekezéseket erre nézve felhozni, csak az a reflexióm, hogy ezen vádaktól fejfájást igazán nem fogok kapni, és csak annyit ajánlhatok ezen heveskedő urak figyelmébe, hogy a függetlenségi pártnak ilyen, kirohanásokkal hasznot nem csinálnak. A mi a házszabályok revíziójának szükségességét illeti, erre nézve az a meggyőződésem, hogy annak idején, a midőn majd az általános választói jog le lesz tárgyalva, a magam részéről is valamely módosításhoz nagyon szívesen hozzájárulok. (Helyeslés a baloldalon.) Azonban, t. ház, ezen módosítás olyan legyen, és azt ozélozza, hogy csakis egy hazafiatlan kisebbségnek állambontó, államellenes törekvését akaszsza meg, hogy ilyen irányzat itt ne érvényesüljön, azonban egy kisebb magyar nemzeti ellenzék kezében hagyja meg az ellenállás fegyverét, pláne azokban a kérdésekben, a melyekben — sajnos — már régóta, de ezentúl is nagyon sokáig kell ellenállást kifejtenünk. Értem ez alatt a katonai kérdéseket és a közös ügyekre vonatkozó kérdéseket. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Epén ennélfogva én a mostani ideiglenes házszabályreviziót, a melyet Nagy Emil t. barátom benyújtott, nem vagyok hajlandó elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) És pedig azért nem, mert ezen inditványnyal szemben súlyos aggályaim vannak. Azt találom ugyanis, hogy az elnök kezébe igen nagy hatalom lesz adva ezen indítvány által. Nem akarok gyanúsítani senkit, és ezen elnökségről egyáltalában fel nem tételezem, bogy hatalmával magyar ellenzéki emberrel szemben visszaélne, azonban azért tartom veszélyesnek ezen túlságos nagy hatalmat, mert esetleg egy kisebbség szabad véleménynyilvánításának útjában állhat, sőt még tovább menve, a szólásszabadságon is igen súlyos sérelmet ejthet. Ez, uraim, nagyon veszedelmes orvosság. A parlamentarizmust akarjuk vele rendesebb mederbe terelni, azonban ez az orvosság talán olyan lesz, a mely nem gyógyít, hanem öl. (Helyeslés a baloldalon.) Még azt vagyok bátor a függetlenségi párt szives figyelmébe ajánlani, hogy méltóztassék számolni azon körülménynyel, hogy vájjon, ha egy ilyen törvényjavaslat erőszakos utón haj tátik KEPYH. NAPLÓ 1906 1911. XVI. KÖTET. keresztül, ha a házszabályok valóban sirba tétetnek, az így hozott törvény az országban közmegnyugvásra és közmegelégedésre számithat-e ? Vájjon evvel nem nyitnak-e egy tág tért a féktelen agitáczióra, és a hazaellenes elemek érvényesülésére ? (Helyeslés a baloldalon.) Én ezen oknál fogva ezen indítványt elfogadni nem vagyok hajlandó. Az erőszakot tetézi még azon körülmény, hogy ezen inditványnyal egy olyan törvényjavaslatot akarnak keresztülhajszolni, a melyet tulaj donképen nem is ismerünk, (Igaz! ügy van! a baloldalon) a melyről nem tudjuk, hogy az jó-e, vagy nem jó és a mi kiváncsiságunk csakis akkor nyerhet kielégítést, hogy ha már a szólásszabadságot feláldoztuk, (ügy van ! a baloldalon.) Vajha a közel jövő arra a meggyőződésre juttatna engem, hogy aggodalmaim alaptalanok, indokolatlanok voltak. Legyenek meggyőződve, hogy őszinte nyíltsággal beismerném tévedésemet, és talán én örvendenék leginkább e tévedésnek, mert ez a tévedés reám nézve csak kellemes lehet. De vájjon azokra, a kik szavazatukkal azt a törvényjavaslatot majd törvényerőre emelik, ha arra a meggyőződésre jutnak, hogy nemcsak azon czélt szolgálták, a melyet jóhiszeműleg követni akartak : ez a csalódás kellemes lesz % Én ezt nem hiszem el. Mivel — mondom — én a szólásszabadság megsértését látom ezen javaslatban, ez ellen e helyről ünnepélyesen tiltakozom és nem fogadom el a javaslatot. (Élénk, helyeslés és taps a baloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök : Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: SzkícsákFerencz! Lengyel Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót! Elnök: Kérem, felszólittatott már a következő szónok. Lengyel Zoltán: Idejében jelentkeztem. Elnök: Méltóztassék azután jelentkezni, de most a szó Szkicsák Ferenczet illeti. Szkicsák Ferencz : T. képviselőház ! A nyugati külföldön, a hol a nép alkotmányos akaratának megnyilvánulása már á nép műveltségénél fogva meg nem hamisítható, a hol a nép érdekeinek felismerésétől semmiféle hangzatos jelszavak és szép szónoklatok által el nem téríthető, ezekre vonatkozó felfogásai el nem homályosíthatok, a hol a kormányzat és a végrehajtó hatalom nem gyakorolhat mindennemű illetéktelen befolyást, a hol az állami berendezkedés terén nem ismeretes a szelid nyomás, szóval ott, a hol a nemzeti akarat szabadon megnyilvánulhat és érvényesülhet. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Szkicsák Ferencz: .... igenis, megadhatók oly házszabályok, a melyek nemcsak a tanácskozás rendes menetét biztosítják, hanem, a melyek értelmében fontos ügyekre nézve, a melyek sürgős letárgyalása kívánatos, a sürgősség is kimondható. 23