Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.
Ülésnapok - 1906-280
280. országos ülés 1908 február 27-én, csütörtökön. 147 az 1908. február 25-iki naplót, veszem elő és abból olvasom föl (olvassa) : »Nem arra szolgál a revízió, hogy a horvátokat letörje, nem arra szolgál, hogy a nemzetiségeket letörje ; nincs az X. Y. . . . Hencz Károly: Te vagy az X. Nagy György : . . . nincs az egy párt, nincs az egy töredék ellen sem irányítva.« Éber Antal : Ebben nincs létszámemelés. (Mozgás és zaj.) Elnök: A házszabályok nem engedik meg, hogy a szónokok itt magánbeszélgetéseket folytassanak. Itt a beszédet kell elmondani. Ne tessék most arra kitérni, hogy Éber Antal képviselő urat kapaczitálja. Majd lesz arra alkalma máskor. Lengyei Zoltán : Nagy súlyt helyez rá. Elnök : Lengyel Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Nagy György : Épen azért szólok itt, mert azt, hogy a foryósokon és rejtett helyeken kapaczitáljuk egymást, nem helyeslem. Itt, az országgyűlésen kell annak történnie. Azért jöttünk ide. Elnök : Méltóztassék ugy kapaczitálm, a hogy a házszabály megengedi. Ezt senki sem fogja gátolni. De hogy ilyen magánbeszélgetéseket folytassanak a szónokok, az nem járja. Tessék folytatni a beszédét. Farkasházy Zsigmond: Nem csinált semmit. Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, hogyha látják, hogy olyan szívesen reflektál közbeszólásaikra a szónokló képviselő ur, ne adjanak neki erre alkalmat azzal, hogy egyre közbeszólnak. (Zaj.) Ha a szónok a tárgynál marad, az elnöknek nem lesz módja beavatkozni. Tessék folytatni. Nagy György: T. képviselőház ! Áttérek már most beszédem során az 1904. évben történtekre, és ismertetni fogom az 1904. évi dicsőséges nemzeti ellenállás történetét és az ellenállás ismertetése kapcsán az ott elhangzott nagyszabású, gyönyörű, a szivekbe, lelkekbe örök időkre bevésett beszédeket. Kezdem a függetlenségi és 48-as párt vezére beszédének ismertetésével, a Kossuth Ferencz beszédével. (Halljuk ! Halljuk !) Hoffmann Ottó : Halljuk elejétől végig ! Nagy György: Kossuth Ferencz, a függetlenségi és 48-as párt vezére 1904 november 4-én igy nyilatkozott a Tisza István-féle házszabályrevizió ellen, illetve a házszabályrevizióra kiküldendő bizottság kérdésében (olvassa :) »T. ház ! Jól tudom, hogy a házszabályok szerint nekem a tárgy megvitatásába belebocsátkoznom nem szabad, de egy nyilatkozatot pártom nevében kell tennem, és ez az, hogy a nemzetnek azt az erős fegyverét, a mely a házszabályokban rejlik, az a párt, melyhez tartozom, el van határozva a legnagyobb erélylyel megmegvédelmezni. Nekünk nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon nemcsak pártvélemények közt folyik a súrlódás, hanem nekünk, fájdalom, igen sokszor magyar jogokat kell védeni, oly megtámadások ellen, a melyek nem is a t. túloldal meggyőződéséből erednek, hanem onnan, hog3 r a t. túloldal túlságosan gyenge azoknak ellenállani.« Mezőfi Vilmos : Igaza van ! Hencz Károly : Igaza volt! Lengyel Zoltán : Ma jobban igaz, mint akkor. Nagy György: T. ház ! Ez csak bevezetése volt azoknak a nagyszabású beszédeknek, melyeket Kossuth Ferencz, a függetlenségi és 48-as párt nagynevű vezére, a házszabály szigorítása ellen tartott. 1904 november 5-én, a következő napon újra felszólalt, érezve a tárgy fontosságát, éiezve, hogy szükség van felvilágosítani a nemzetet arról a merényletről annak nagy horderejéről, melyet Tisza István a nemzet szólásszabadsága ellen el akart követni. November 5-én többek közt, mert hiszen a hosszú beszédet nem is olvasnám fel, (Halljuk ! Halljuk !) csak a leglényegesebb részeket, ezt mondja (olvassa) : »A házszabályt változtatni majorizálással teljességgel nem lehet, (ügy van ! Ugy van ! a hal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) mert olyan házszabályhoz nem alka'mazkodnék a kisebbség, a mely a kisebbségnek ellenállása daczára jönne létre, ugy hogy egy ilyen házszabálylyal nem a képviselőházi tárgyalásoknak békéje lenne előmozdítva, hanem épen az ellenkezője.« T. ház ! Az igazság mindig egy és ugyanaz. Feltétlenül ebben a formában igaz marad az, hogy majorizálással nem lehet a házszabályokat változtatni és ha most is ugy akarnák változtatni és ha mindjárt a napirendre kitűzéssel házszabálysértést mertek elkövetni, akkor ne vegyék rossz néven annak kijelentését, hogy egy ilyen meghozott házszabály reánk nézve kötelező nem lesz, azt mi elismerni nem fogjuk, Kossuth Ferencz is ezt mondta, tőle tanultuk, ö volt akkor is a vezérünk és mint katonák kötelességünket teljesítjük, ha az ő példáját követjük. így folytatja Kossuth (olvassa) : »A házszabály módosítását kormányakarattal sem lehet véghezvinni, bár igaz az, hogy Magyarországon a kormányok nem a többségnek, hanem a többségek a kormányoknak kifolyásai. A kormányok magukat magyar királyi kormányoknak szokták nevezni. Még magának a királynak sincsen joga a képviselőház házszabályait módosítani, vagy bármiképen irányitani.« Mintha csak prófétai szó hangzanék, mintha Kossuth, a függetlenségi párt vezére, látta volna a jövőben bekövetkező eseményeket, felemeli tiltakozó szavát (Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter belép a terembe.) — örvendek, hogy bejött épen most, mikor beszédének ezt a részét idézem — (Éljenzés, olvassa): »Ki van téve az ország annak, hogy nagyfokú követelésekkel fognak előlépni olyan helyről, a hol nem szokták megkérdezni azt, hogy mit akar a magyar többség.« _ T. képviselőház! Kossuth Ferencz maga mondja azt, hogy Magyarország ki van téve annak, hogy oly követelésekkel állanak elő magas 19*
