Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-280

134 280. országos ülés Í908 február 27-én, csütörtökön. »Határozza el a ház, hogy a tárgyalás alatt lévő, a házszabályrevizióra vonatkozó in­dítványt a napirendről leveszi, (Helyeslés hal­felöl.) mert a ház szabályaiban — mint Kossuth Ferencz 1904. évi november hó B-én beterjesz­tett javaslatában indokolta, — a nemzet alkot­mányos jogvédelmének és jogérvényesítésének erős várát látja, a melyen rést ütni annál ke­vésbbé hajlandó, mennél igazabb az, hogy a magyar országgyűlésen nemcsak pártállás­pontok között jön létre a súrlódás, hanem, mint a múltban számtalanszor volt, ugy a jövő­ben is lehet szükség arra, hogy a nemzet életbe­vágó jogait alkotmányos utón megvédelmezhesse. És minthogy a jelen alkalommal is a többség jogaira történik hivatkozás, utasitsa a kormányt, hogy a jogegyenlőség, az igazság és a nemzeti érdek intő szavának engedve és azért, hogy a képviselőház a nemzet valódi és tényleges több­ségének legyen kifolyása, haladéktalanul ter­jeszszen a ház elé törvényjavaslatot, a válasz­tási törvény ilyen értelemben való revíziójára vonatkozólag.« T. képviselőház! Kérem ennek a határo­zati javaslatnak elfogadását. A magam részé­ről, mint függetlenségi és 48-as érzelmű tagja ennek a háznak, a függetlenségi párt vezérének, Kossuth Eerencznek ezen határozati javaslatban foglalt minden szavát aláírom, minden szavának megdönthetlen igazságát hirdetem s épen ebből a határozati javaslatból merítem az erőt arra, hogy Nagy Emil képviselőtársam indítványa ellen felszólaljak. Nincs szomorúbb dolog annál a látvány­nál, mikor az igazság kezében kard nélkül áll; nincs szomorúbb látvány, mint látni jogot ha­talom nélkül, erő nélkül. A magyar nemzetnek 400 éves történelme bizonyítja, hogy mindig mienk volt az igazság, mindig mienk volt a jog, de a kard idegen kézben volt, a hatalmat idegen gyakorolta. Ha nem is volt kezünkben fegyver, a melylyel az igazságtalanságokat meg tudtuk volna torolni, de legalább volt egy védő paizsunk, a mely a hatalomnak a nemzet meg­rontására irányuló gyilkos csapásait fel tudta fogni és ez a védőpaizs a házszabály volt. Ha ezt az utolsó vódőpaizsot is odadobjuk, akkor védtelenül áll ez a nemzet a császári kö­vetelésekkel és túlkapásokkal szemben. Epén ezért a ház minden tagjának, pártállásra való tekintet nélkül, lelkének minden erejével, a meg­győződés igazságával kell védenie azt a ház­szabályt, a mely a múltban alkalmas volt arra, hogy a jogtalan és igazságtalan császári köve­teléseket a nemzet visszaverhesse. A királyi vétóval szemben a házszabály a nemzet vétója, (Ugy van! balfelöl.) és ezt a vétót, ezt a ha­talmas jogot könnyelműen feláldozni, odaaján­dékozni nem lehet és nem szabad. Az eddigi házszabály alkalmazása mellett olyan magas nívón mozgott a magyar parla­menti tanácskozás, hogy idegen nagyhatalmaknak vezérférfiai hivatkoztak a magyar parlament ta­nácskozásainak magas színvonalára. (Ugy van! a baloldalon.) Az angol konzervatív ellenzék egyik vezér­férfia Angolország parlamentjében mint mintára, mint hódító példára hivatkozott a magyar ház­szabályra. (Ugy van! a baloldalon. Az elnöki széket Rakovszky István foglalja él.) És most mi ezeket a házszabályokat könnyen, felületesen, alaposabb vita nélkül meg akarjuk semmisíteni, ezt a hatalmas fegyvert kezünkből ki akarjuk adni? Mielőtt a dolog érdemére térnék át és mi­előtt különösen gróf Andrássy Gyula igen t. belügyminiszter ur beszédével részletesen foglal­koznám, mert ez a beszéd képezi a tulajdon­képeni további vitának kiindulási pontját, enged­jék meg, hogy hivatkozzam arra, hogy az indít­ványnak napirendre tűzése a házszabályokba ütközött; ( Ugy van ! balfelöl.) nyilvánvalóan sér­tette a házszabályok 319. §-át . . . (Ugy van! balfelöl.) Farkasházy Zsigmond : És a 48-as törvényt! Nagy György:... a mely világosan kimondja, hogy míg a törvényjavaslatok letárgyalva nin­csenek, addig az érvényben lévő házszabályon változtatni nem lehet, addig a módosítás munká­jához hozzá sem lehet kezdeni. Az megtörtént, hogy a kormány visszavonta a maga törvény­javaslatait, de egyes képviselőtársainknak voltak ós vannak törvényjavaslatai; ezeknek letárgya­lása — vagy legalább is a háznak arra vonat­kozó határozata előtt, hogy akarja-e ezen tör­vényjavaslatokat, mint olyanokat tárgyalni, a Nagy Emil-féle indítvány nem lett volna napi­rendre kitűzhető. Farkasházy Zsigmond : ügy van, de leveendő most is! Nagy György: Hogy ha ragaszkodni aka­runk a házszabályokhoz, a melyekhez ragasz­kodni kötelesség, mert senki szeszélyének nem szabad áldozatul hozni ezen hatalmas alkotmány­biztosítékot, akkor egyetlen kötelesség vár ezen parlamentre: a napirendről levenni a Nagy Emil-féle módositványt. Hiszen reánk, a nemzeti ellenzékre ugy sem lehet kötelező egy olyan házszabály, a melyet nyilván és világosan az érvényben lévő házszabályok sérelmével tűztek napirendre. Farkasházy Zsigmond: Ezt Apponyi már megmondta, törvényt sem lehet alkotni ilyen házszabály mellett. Nagy György: Az igy alkotott házszabály­nak rendelkezései ránk nézve kötelezők nem lehetnek és ha a ház nem hajlandó a házsza­bályok rendelkezéseit tiszteletben tartani, akkor, ha keresztülmenne is a Nagy Emil-féle módo­sitvány, a mit nem hiszek, mert bízom ennek ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom