Képviselőházi napló, 1906. XVI. kötet • 1908. február 21–márczius 14.

Ülésnapok - 1906-279

108 279. országos ülés 1908 február 26-án, szerdán. intézkedni fog majd az indítvány napirendre tűzése tekintetében. Már most miután az 1848-iki törvény és a házszabály akként intézkednek, hogy a házszabály revíziójának kérdése csak akkor tűzhető napirendre, ha az összes, a képviselőházban beterjesztett tárgyalás alatt levő törvényjavaslatok letárgyaltattak, az igen t. miniszterelnök ur ennek eleget tett azáltal, hogy az összes, a kormány által benyújtott tőrvényjavaslatokat visszavonta. Lengyel Zoltán : Nem arról van szó. (Halljuk ! Halljuk !) Buzáth Ferencz: Tessék engem meghallgatni. (Zaj. Elnök csenget.) T. képviselőtársam azt mondja, hogy ezzel még nem lett elég téve az 1848-iki törvénynek és a házszabályoknak, mert a kormány által benyújtott törvényjavaslatokon kivül még egyes képviselők által is beterjesztett törvényjavaslatok is voltak. Hát kérem distingváljuk a dolgot. Van-e különbség az egyes képviselő és a kormány által benyújtott törvényjavaslat között 1 Igenis, van. Lengyel Zoltán : Ez a kérdés már meg van oldva. Buzáth Ferencz : Mert eltekintve attól, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatok előzőleg királyi jóváhagyással láttatnak el, a kormány akkor, a mikor törvényjavaslatát előterjeszti, egyúttal indítványt is tesz azon törvényjavaslatnak egyik vagy másik bizottsághoz való utasítása iránt. Mivel pedig a ház igen tisztelt elnöke ugy mondja ki a ház határozatát, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat ehhez vagy amahhoz a bizottsághoz utasittatik, ezzel a ténynyel a képviselőház már belement azon törvényjavaslat tárgyalásába, minélfogva a kormány által benyújtott törvényjavaslat már a benyújtás pillanatában tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak tekintendő. Nem áll azonban ez az egyes képviselők által indítvány alakjában benyújtott törvén}'] avaslatokra nézve, mert mindaddig, a míg a képviselőház azok felett az elfogadás tekintetében nem határozott, azokat tárgyalás alatti törvényjavaslatnak elfogadni nem lehet; az ilyen törvényjavaslat tehát csakis indítvány, még pedig magáninditvány jellegével bír. Lengyel Zoltán : Pláne ! Ez nem közegészségügy ! (Felkiáltások jobbfelől: De igaz!) Buzáth Ferencz: Nem lehet tehát az egyes képviselők által benyújtott indítványokat a tárgyalás alatt levőnek tekinteni, különbenis előrelátható lenne, hogy az ügy tárgyalása ugy is csak annyiból állana, hogy napirendre tűzetik azok megokolása és a képviselőház nem fogja az indítványokat magukat napirendre tűzésre alkalmasaknak találni. Erre a formaságra tehát semmi szükség sincs. Igen helyesen jegyeztetett meg, hogy, ha állana Lengyel Zoltán t. képviselőtársam okoskodása, akkor egyetlen képviselő hónapokon át lehetetlenné tehetné a házszabályok módosítására vonatkozó indítvány tárgyalását; hiszen csak az kellene hozzá, hogy minden nap jegyezzen be egy indítványt a házszabálymódositásra nézve, (Felkiáltások balfetől: Most már nem!) a mit könnyen megtehet,^ hiszen csak vegye elő az egyes törvényeket és kérje egyes szakaszainak hatályon kivül helyezését. Ilyen abszurdumok tehát még sem lehetségesek, pedig az igen tisztelt képviselő ur felfogása ennek lehetővé tételére irányul. Nos, t. képviselő ur, minket nem azért küldtek ide a képviselőházba, hogy komédiát játszszunk, hanem azért, hogy komoly munkát végezzünk. (Ugy van!) Epén azért nekem meggyőződésem, hogy igenis, Nagy Emil képviselőtársam indítványa az 1848-iki törvénynek és a házszabálynak megfelelőkig tüzetett napirendre. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Nagy György: Igen röviden . . . (Halljuk ! Halljuk I) Elnök: Milyen czimen kíván szólni a képviselő ur ? Nagy György: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk ! Halljuk !) Igen röviden és nagyon szomorú dologban kell felszólalnom, nemcsak a magam nevében, hanem azon barátaim és elvtársaim nevében is, a kikkel együtt vitát indítottunk a most tárgyalás alatt lévő Nagy Emil-féle indítvány ellen. A tegnapi ülés folyamán ugyanis egy olyan inczidens történt, a melyet szó nélkül hagynunk nem szabad, nem lehet. A mint Eötvös Károly t. képviselőtársam nagyszabású beszédét tartotta, az alatt Laehne Hugó képviselő ur Eötvös Károlyt, beszéde közben, »szamár« kifejezéssel titulálta. Elnök : Kérem, a képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Nem tudom, milyen összefüggésben van az, a mit felhoz, a házszabályokkal ? Ez személyes megtámadtatása lehet Eötvös Károlynak, a ki a házszabályok alapján e ezimen felszólalhatna, de ez nem a házszabályokhoz való hozzászólás. Nagy György: Azért hoztam fel a dolgot a házszabályokhoz való szólás alakjában, mert ez a közbeszólás nincs benn a naplóban. En nem is hallottam e kifejezést, mert elvtársaimmal együtt Eötvös Károly mellett ültünk és az ő beszédét hallgattuk. Lengyel Zoltán : Az uj nemes igy beszél a régiről! Nagy György: Az ülés végén hozzánk jött Mezőn Vilmos t. képviselőtársunk és felhívta figyelmünket erre. Én azt hiszem, hogyha ez megtörtént, ezt Laehne Hugó t. képviselőtársam is el fogja ismerni és az elnök ur abban a helyzetben lesz. hogy ezért a kifejezésért őt a házszabályoknak megfelelőleg megfenyíthesse, rendreutasíthassa. (Zaj.) Azt kérdezem, hogy, ha Eötvös Károlylyal szemben, a ki a magyar nemzeti irodalomnak egyik örökéletű dicsősége, a ki ennek a parlamentnek egyik legnagyobb büszkesége, ilyen kifejezést lehet megtorlatlanul használni, akkor mi vár azokra