Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-257

56 257. országos ülés 1908 január 16-án, csütörtökön. Következik a szöveg, még pedig a pótegyezmény. Vertán Endre jegyző (olvassa a pótegyezmény szövegét). Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat most felolvasott részét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 1. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. czikket). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. czikket változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 2. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa a 2. czikket). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. czikket változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 3. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa a 3. czikket). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat ; méltóztatik-e a 3. czikket változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen. akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az Aláirási jegyzőkönyv. Vertán Endre jegyző (olvassa az Aláirási jegyzökönyvet). Elnök ". Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az Aláirási jegyzőkönyvet változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a jegyzőkönyv Oroszországnak a czukoregyezményhez való csatlakozása tárgyában. Vertán Endre jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök :. Az előadó ur kivan szólni. Bernáth István előadó: T. képviselőház \ A magyar szövegben a francziától egy kis eltérés van, a mennyiben t. i. itt az áll, hogy »1907. augusztus hó 28-ikán előirt« holott tulaj donképen »aláirt«nak kellene állni, miért is kérem ennek rektifikáczióját. Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a jegyzőkönyvnek most felolvasott részét az előadó ur módosításával elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a jegyzőkönyvnek most felolvasott részét az előadó ur módosításával elfogadottnak jelentem ki. 1. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. czikket). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az első czikket változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 2. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa a 2. czikket). Elnök : Szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. czikket változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen I) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 3. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa a 3. czikket). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. czikket változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem Id. 4. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa a 4. czikket). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. czikket változatlanul elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelelentem ki. 5. czikk. Vertán Endre jegyző (olvassa az 5. czikket). Csizmazia Endre jegyző; Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. képviselőház ! Az aláírások között ezt a kifejezést találtam >>Ausztria-Magyarország részéről«. Ez után külön van aláirva a j egyzőkönyv Ausztria részéről, külön Magyarország részéről. Ez a kifejezés, hogy » Ausztria-Magyarország részéről», helytelen. Még csak »és» kötőszócska sincs közöttük, hanem kötőjelet használtak. Ilyen fogalom »Ausztria-Magyarország» nincs és igy annál helytelenebb ennek a két államnak ilyenformán való összekapcsolása, mert hát az 1867 : XII. t.-ez. szerint is nem minden közösügy egyszersmind közös szervek által intézendő el, illetőleg nem minden külügy egyszersmind közösügy. Azt mondja e törvény 8. §-a, hogy (olvassa) : »A pragmatika szankczióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerü vezetése. E czélszerü vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, a melyek az 0 felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik«. Már pedig a ezukorra vonatkozó egyezmény nem illeti, — hogy a törvénynek kifejezésével éljek — az összes országokat együttesen. Ez egészen külön ügye Ausztriának és külön ügye Magyarországnak. Az ilyen egyezményeket tehát már az 1867 : XII. t.-cz. szerint sem lenne szabad közös szervekkel elintéztetni és igy annál helytelenebb az, hogy ha már közös szervekkel intéztetjük azt el, még hozzá ilyen kifejezést használunk, hogy »AusztriaMagyarország részérők. En ennélfogva ezt a czikket nem fogadom el, hanem felhivom a t. kormánynak figyelmét arra. hogy a jövőben ilyen dolgokra méltóztassék vigyázni, mert azt hiszem, hogy abban a tekintetben mindnyájunknak egyező a véleménye, hogy ez a kifejezés: »Ausztria-Magyarország részéről« helytelen. Annál is inkább merem remélni, hogy a jövőben nem fog igy történni, mert hiszen a külföld ugy látszik, jobban megbecsül bennünket, mint a közös külügyi szervek, mert hiszen az eredeti szerződésben ugy van, hogy: »Németország, Ausztria és Magyarország*. Hát ha Magyarországnak áUami önállóságát a külföld ennyire respektálja, talán remélhetjük, hogy a közös miniszte-