Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. 331 Mezőssy Béla államtitkár: Személyes megtámadtatás czimén kérek szót! Elnök : A képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kivan szólni. Mezőssy Béla államtitkár: Egyáltalában nem biztosíthatom a t. képviselő urat arról, hogy ilyen eset a jövőben elő nem fog fordulni. Nem biztosithatom pedig azért, mert egyes községek annyira hanyagok, hogy azt a végtelenül csekély, egy-egy hold területre 6—9 fillért sem kitevő kezelési költséget éveken keresztül nem fizetik. Pop Cs. István: Nincs jövedelme! Mezőssy Béla államtitkár: Erre vonatkozólag volt megjegyzésem, hogy miért nincs jövedelme az illető közbirtokosságnak és meg fogjuk a t. képviselő urnak a ház előtt mutatni, miért nem volt jövedelem. De ha egy közbirtokosság annyira hanyag, hogy azt az elenyésző csekély kezelési költséget éveken keresztül nem fizeti, akkor természetesen a kincstár quasi fenyegetés gyanánt, végszükségből fordul ahhoz, hogy e követeléseket az illető ingatlanra bekeblezi, de méltóztassék oly esetet említeni, a hol tényleg eladtuk volna a szóban forgó közbirtokossági erdőt. (Helyeslés.) Pop Cs. István : Nem is mondtam ! Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyüvánitom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a X. czikk meg nem támadott részét változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint; igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház a X. czikk meg nem támadott részét változatlanul elfogadja. Az utolsóelőtti bekezdéshez Bozóky Árpád képviselő ur nyújtott be módosítást. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Bozóky Árpád képviselő ur uj bekezdés iránt benyújtott módosítását, illetőleg indítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház Bozóky Árpád képviselő ur módosítását nem fogadja el. Következik a XI. czikk. Hencz Károly jegyző (olvassa a XI. czikket). Sümegi Vilmos! Sümegi Vilmos: T. ház! Az igazságügyi bizottság szövegében nem egészen szabatosan van kifejezve a XI. czikk második részének ötödik sorában egy kifejezés. Az idő annyira előrehaladott, hogy bővebben nem Mvánom megindokolni indítványomat, (Helyeslés.) csak egyszerűen beadom módosításomat, a mely szerint a második bekezdés ötödik sorában az »elkülönittetett« szó kihagyandó és helyébe teendő : »elkülönitendőnek mondatott ki«. Kérem, méltóztassanak módosításomat elfogadni. Günther Antal igazságügyminiszter: Hozzájárulok a módosításhoz! Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha szólni senki sem Mván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A XI. czikkhez módosítást nyújtott be Sümegi Vilmos képviselő ur. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a XI. czikket változatlanul elfogadni Sümegi Vilmos képviselő ur módosításával szemben, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a képviselőház nem fogadja el az eredeti szöveget, hanem elfogadja a XI. czikket Sümegi Vilmos képviselő ur módosításával. Következik a XII. czikk. Henez Károly jegyző (olvassa a XII. czikket). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a XII. czikket változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a XIII. czikk. Hencz Károly jegyző (olvassa a XIII. czikket). Zakariás János ! Zakariás János : T. ház ! A XIII. czikk rendelkezik a költségviselés kérdéséről, és magában foglalja azt az uj rendelkezést, hogy azoknál a birtokosoknál, a kiknek birtoka az egy holdat meg nem haladj birtokos csupán a szerződésileg kikötött földmérői munkadíjnak az állami hozzájárulással nem fedezett összegéből fizeti a meghatározott arány szerint reá eső részt. Tegnap az általános vita során kimutattam, hogy az egy holdon aluli birtokosoknak egyáltalán semmi gazdasági érdeke nem fűződik a tagosításhoz és így méltánytalan, hogy ők még költséggel is terheltessenek. Ezért javaslom, hogy akként módosittassék ez a szakasz, hogy az egy holdon aluli birtokosok egyáltalában semmi néven nevezendő költséget, tehát még földmérői dijat se fizessenek. Ferenczy Géza előadó: Hát ki fizesse ? Sümegi Vilmos: Az állam ! Zakariás János: Kimutattam azt is, hogy az 1—3 holdas birtokosoknak sem nagy gazdasági érdeke a tagosítás ; ezért javaslom, hogy az 1—3 holdas birtokosokra nézve kiterjesztessék az a rendelkezés, a mely a jelen törvényjavaslatban az egy holdig terjedő birtokokra nézve foglaltatik. Az a kérdés már most, hogy ki viselje ezeket a költségeket ? Méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy az egyholdas birtokosokra, ha még 100 vagy 200 ilyen ember is van a községben, csak 100—200 hold birtok esik. Ha már most az átlagos számítás szerint a fölmérői dijat holdanként öt koronában veszem fel, a melynek felét, a javaslat szerint is, az állam fizeti, akkor községenként 200 holdat véve számításba, az egész költség, a melynek áthárításáról szó volna az egyholdasoknál, legfeljebb 500 korona. A ki ismeri a Székelyföld nyomorúságát, tudja, hogy az egyes kisbirtokosra nézve az a 2 korona 50 fillér is nagy 42*