Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. 317 melyik birtokos kérheti és a bíróság elrendeli azt az idevonatkozó törvényekben meghatározott egyéb feltételek fenforgása esetén, ha a megengedhetó'ség kérdésében tartott tárgyalás után a m. kir. földmivelésügyi miniszter egy e czélra összeállított gazdasági szakbizottság véleménye alapján a tagosítást a községre és az érdekeltekre nézve előnyösnek és czélszerüen keresztiilvihetőnek mondta ki, és ha a tagosítást kívánók birtoka a tagositandó község területének legalább egy negyedrészét teszi ki. A gazdasági szakbizottság véleménye a bíróság szabad mérlegelése alá tartozik. Az esetben, ha a megengedhetó'ség kérdésében tartott tárgyaláson az összes érdekeltek az állam és felügyelet alatt álló vagyonok tulajdonosainak kivételével a tagositási kérelemhez csatlakoznak, szakértői bizottság és a földmivelésügyi minisztérium véleményének a kérelmezők által leendő beszerzése és az illetékes kir. törvényszékhez való bemutatása mellőzendő«. Ebbe a módositásba felvettem azt is, nehogy esetleg téves értelmezésre adjon okot, hogy az állami és felügyelet alatt álló vagyon kihagyandó akkor, a mikor a tagosítás kérdésében az összes birtokosok megegyeztek; ez esetben tehát az állami és felügyelet alatt álló vagyon magatartása ne számittassék be. Abban az esetben, ha ezen pótlásomat a t. ház nem fogadná el, akkor e szakaszhoz ugy, a mint van a törvény szövegében, kiegészitésképen indítványozom a következőket: »A gazdasági szakbizottság véleménye a bíróság mérlegelése alá tartozik.« Továbbá az esetre, ha előbbi módosításom nem fogadtatnék el azon értelemben, a mint azt benyújtottam, ugyancsak ezen szakaszhoz pőtlásképen indítványozom azt, hogy »a gazdasági szakbizottság a földmivelésügyi miniszter által minden egyes vármegyére nézve különkülön a tagosítással érdekelt vármegyék birtokosai közül az illetékes kir. törvényszék véleményének meghallgatása mellett nevezendő ki«. Ezt szükségesnek tartom azért, mert az illetékes kir. törvényszékek az illető vármegyének egész tagosítás alá kerülő birtokállományát, valamint az összes birtokviszonyokat meglehetősen ismerik, de ismerik a személyeket is, a kik a tagosítás során szakértői véleményt adnak. És miután vannak olyan közismert szakértők is, a kik szakértői véleményükkel kárt okoznak, kortesutakat használnak fel arra, hogy a községben szakértői véleményt adhassanak, szakértői mivoltukkal visszaélnek és mivel az ilyen szakértőket a törvényszéken rendszerint ismerik, ezeket az ő meghallgatásuk után előre ki lehetne zárni a szakértői bizottságból. — Tisztelettel kérem ezen módosításaim elfogadását. Elnök : Ki következik ? Hencz Károly jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: Hogy a szakbizottság véleményét, a mint Hinléder t. képviselőtársam indítványozta, a bíróság felülbírálhassa, azt a lehető leghatározottabban ellenzem, mert ez ingadozóvá, bizonytalanná tenné a tagositási eljárást. Ne méltóztassék ezt az esetet összetéveszteni olyan esettel, a hol a bíróság ítélkezik, igazságot szolgáltat ki, pro vagy contra. Ott jogi kérdés felett itél, a tagosítás azonban nem jogi kérdés, hanem gazdasági kérdés. Gazdasági kérdésben pedig igenis mérvadó a szakértők szava. Azonban én a tagosítást nem is annyira jogi okokból, mint inkább politikai okokból, azok alapján, a miket az általános vita során elmondottam és azok alapján, a melyeket Zakariás János, Nagy György, sőt Pop Cs. István t. képviselőtársaim is elmondottak, lehetőleg megszorítani kívánom. A megszorításnak indoka az. hogyha a pénzügyminiszter ur teljesiti azt az igéretét, a melyet a költségvetés tárgyalásánál tett, hogy a roagántagositást, a magánbirtokoknak a czélból való összecserélését, hogy egyik birtok a másikhoz közelebb jusson, elő fogja mozdítani az által, hogy a tíz katasztrális holdnyi birtok összecserélése bélyeg és illetékmentes lesz: akkor a tagosításnak egy nagy gazdasági indoka már elesett. Megszorítani kívánom a tagosítást először a tekintetben is, hogy ha a szakbizottság nem véleményezi a tagosítást, akkor egyáltalában ne legyen tagosítás. Másodszor a tekintetben, hogy ha a tagosítást véleményezi, akkor is csak ugy legyen az elrendelhető, ha a birtokosoknak nem egynegyedrésze, hanem legalább is a fele kívánja a tagosítást. A mikor a mi birtokrendszerünk az egyéni birtokon és a telekkönyvi intézményen alapul, jogi és politikai lehetetlenségnek tartom, hogy a határnak egynegyedrészben való birtokosai rákényszeritsék, ráoktrojálják a tagosítást a háromnegyedrészben való birtokosokra. Akkor is abszurdumnak tartom ezt, ha ehhez az abszurdumhoz a miniszter ur hozzájárul. Az állami, törvényhatósági, községi vagyon, közalapítványi javak, az árvák ós gondnokság alatt lévők birtoka tekintetében pedig az a véleményem, hogy ezeknek birtoka se JWO, se kontra ne alkalmaztassák, hanem nyilatkozzék meg akár az állam, akár a község, akár a közbirtokosság a maguk szerve által az iránt, hogy kívánják-e a tagosítást vagy nem. Ennélfogva a következő módosítást nyújtom be a III. czikkelyhez, (olvassa): »A 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdés teljesen maradjon el, hanem ezek helyett jöjjenek a következők: A tagosítást bármely birtokos kérheti és a bíróság elrendeli azt, ha előzetesen a m. kir. földmivelésügyi miniszter az e czélra összeállított gazdasági szakbizottság véleménye alapján a tagosítást a tagositandó területre nézve hasznosnak és czélszerüen keresztülvibetőnek mondotta ki, s ha a tagosítást kívánók birtoka a tagositandó területnek legalább felét teszi ki.