Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-265

265. országos ülés 1908 január 25-én, szombaton. 257 eljárási szabályokat is az ületékes emberekkel együtt megbeszélni, . . . Günther Antal igazságügyminiszíer: Ki is jelentettem a bizottságban ! Bene István : . . . mert ezekben a kérdések­ben épen az eljárási szabályoknak és az utasítá­soknak van a legnagyobb horderejűk, a legfőbb jelentőségük, (ügy van ! halról.) Nem zárkóztatom el annak kijelentése elől, a mit már az 1906-iki értekezleten hangsúlyoz­tam, hogy a legtöbb alkalommal a mérnökök visszaélései miatt szenvedtek kárt a felek a tago­sításnál ; a mérnökök külön kéz alatt pakliztak és dijakat kívántak azért, hogy gyorsabban vagy lassabban végezzék el a tagosítást. Tehát a kellő utasítási és eljárási szabályok mellett egy ügyes, erélyes biró mindig meg fogja oldani a kérdést és pedig minél előbb, akképen, hogy e megoldás közmegelégedésre szolgáljon. Bozóky Árpád : Ezt csak hatósági mérnökök­kel lehet elérni! Bene István : Ezeket a tényeket kötelességem konstatálni. A mi pedig azt illeti, hogy a tagosítás ellen sokszor hallunk beszélni és olyan sokszor hangoztatják, hogy minden vonalon lehetetlen, czéltalan a tagosítás : hát ennek az okát elkép­zelem. A mezőgazdasági viszonyok rosszabbod­tak, az ipari és kereskedelmi forgalom, és a tech­nika fejlődése elvonta a munkaerőket a mezőgazda­ság elől, a hol kellő honorálását és munkájuknak kellő díjazását manap meg nem találják. Ez az oka annak, hogy megnehezittetnek a birtok-viszonyok és ez, különösen a Székelyföldön, a középnemesi birtokokon hanyatlást idéz elő. Természetesen az élő generáczió mindig azt nézi, a mi szeme előtt van, és ezeket a körülményeket figyelmen kívül hagyva, a megváltozott viszonyo­kat a tagosítás és arányosítás következményeinek tulajdonítja. Én azt gondolom, t. ház, hogy okszerű tagosí­tás keresztülvitele mellett, ha a földmivelésügyí kormány — a mely iránt erről a helyről köteles tisztelettel és hálával kell adóznom a székelység nevében (Elénk helyeslés a baloldalon.) — meg­tartja és megőrzi azt az utat, a melyen eddig haladt, azt gondolom, t. ház, hogy a földmivelésügyí kor­mánynak azon útmutatása mellett, a melyet a székely kirendeltség utján a Székelyföldnek ad, és a megfelelő utasítások és eljárási szabályok mellett meg fogunk győződhetni arról, hogy az okszerű ta­gosítás kis területen is jövedelmező szép gazdasá­gok létesítését teszi lehetővé. Épen azért fogadom én el és védelmezem Vertán Endre t. barátommal szemben is ezt a javaslatot, azért, mert, nézetem szerint tulajdon­képen a törvény maga nem volt rossz, csak annak az alkalmazása volt helytelen és a visszaélések voltak gyakoriak. És épen azért ujolag felhívom a t. miniszter ur figyelmét arra, hogy az utasítá­sokban különösen a mérnökök kérdésére, a mér­nöki képesítésre és főleg a mérnökök választá­KÉPVH. NiPLÓ 1906 1911. XV. KÖTET. sara méltóztassék különös gondot fordítani (Elénk helyeslés a haloldalon.) és egyúttal az eljárási utasításban méltóztassék direktívákat adni a bíróságnak arra nézve, hogy az elhelyez­kedésnél miképen lehessen az egyezséget keresz­tülvinni. A becslésre vonatkozólag már megfelelő garancziákat találok a javaslatban azáltal, hogy a becslők száma leszállittatván, az a számos egyéni és családi érdek, a mely eddig a becs­lést és a becslők eljárását teljesen megbízhatat­lanná tette, elesik és így most már maga a becs­lés megbízhatóbbá válik azáltal is, mert annál a községtől, illetve a hatóságtól kirendelt szak­ember fog közreműködni. A mi pedig azt illeti, hogy ez a javaslat Vertán Endre t. képviselőtársam szerint csak bizonyos toldozás-foldozás, hát engedelmet ké­rek, ón álláspontomnál fogva azt mondom, hogy a régi törvénynek és eljárásnak hiányai voltak azok, a melyeket ennek a sürgős javaslatnak elsősorban korrigálni kell. Tehát ma már idő nincs, ütött a 12-ik óra, hogy ezt a javaslatot megcsináljuk, meg lehet és meg kell csinálnunk, hogy a habozó birói gyakorlatot biztosabb alapra fektessük, illetőleg, jobban kifejezve, a kir. Curia határozataiban ujabban kifejlődött helyes birói gyakorlatot törvénybe kell iktatni, állandósítani és általánosítani kell. (Helyeslés a baloldalon.) És épen ezért, t. uraim, elfogadom ezt a ja­vaslatot most. mint legszükségesebb intéz­kedést. Felhozatott e java-lat ellen, hogy miért tétetik a tagosítás megengedhetősége a föld­mivelésügyí minisztérium szakvéleményétől füg­gővé. Ama bizonyos ankéten százakra ment a felszólalások száma; egyik egyet ajánlott, a másik mást; azt hiszem, egyetlen egy sincs köz­tünk, a ki azt merné állítani, hogy valamely közügyben, valamely közkérdésben az egész falu egyhangúlag, unisono fogna valamely dolog mel­lett állást foglalni. Ez sohasem fog meg­történni. Sümegi Vilmos: Vagy legalább is nagyon ritkán! Bene István: Nagyon ritkán, de, mond­hatom, soha. Mindig fognak akadni üzérkedők, személyeskedők, bizonyos elrejtett tendencziák­kal biró felek, a kik a közjóra irányuló törek­véseket mindig meg fogják akadályozni: és épen ezért igen szerencsésnek találom azt a megol­dást, hogy a Magyarország gazdasági vezérletére hivatott földmivelésügyí minisztérium döntse el e kérdést, a mely pártatlanságánál és nemes intenczióinál ós épen az utóbbi időben tanusitott magatartásánál fogva mindig nyugodtan bizható meg ezzel, hogy a direktívát megadja arra, hogy a tagosítás miképen és hogyan vitessék keresztül. Az is felhozatott, hogy mi lesz, ha a föld­mivelésügyi minisztérium azt mondja, hogy nem engedi meg a tagosítást. Elvi álláspontom kizárja 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom