Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-257

257. országos ülés 1908 január 16-án, csütörtökön. 55 Elnök : A miniszterelnök ur kivan szólani! Wekerle Sándor miniszterelnök : T. ház ! Mi­után oly javaslatokról van szó, melyek szórói-szóra egyeznek az eddigi ujoncztörvény ékkel és miután igen kívánatos lenne, hogy ezek a javaslatok még a delegáczionális ülések megkezdése előtt a fő­rendiházban is letárgyaltassanak, tisztelettel ké­rem a házat, hogy a házszabályok 140. §-a hatá­rozmányaitól eitekintve, ezen javaslatokat sür­gősen tárgyaltatni, s esetleg már a holnapi ülés napirendjére kitűzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök ur javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadott­nak jelentem ki s ez alapon kimondom, hogy a jelentések ki fognak nyomatni, a képviselő urak közt szét fognak osztatni és a házszabályok 140. §-a rendelkezéseitől eltekintve, mint rendkivül sür­gős ügyek, már a holnapi ülés napirendjére fognak kitüzetni. (Helyeslés.) Következik a czukorra vonatkozó törvény­hozás tárgyában 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezményhez tartozó pótegyezmény és jegyzőkönyv beczikkelyezéséről (írom. 682, 708) szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bernáth István előadó: T. ház \ A répából készült czukor előállítása a múlt század utolsó évtizedeiben különösen nagy lendületet vett. Ezt a lendületet egyes kormányok igyekeztek azzal fokozni, hogy a külső országokba kiviendő czu­korra prémiumokat, jutalmakat állapítottak meg. Ez a czukornak nagymérvű produkczióját idézte elő, és azokra az államokra nézve, a melyek felé a kivitel irányult, azt a bizonyos tekintetben különösen kellemes állapotot, hogy a czukorhoz, mely egyrészt a táplálékra, másrészt bizonyos ipari ágakra nélkülözhetetlen, igen olcsón jutottak hozzá. így különösen Angliában ebben a tekintet­ben valóban paradicsomi állapotok uralkodtak a fogyasztókra nézve, másrészt azonban az Anglia gyarmataiból behozott czukor a rendlávül olcsó ár folytán megszűnt versenyképessé lenni, ugy hogy a kormány a maga részéről kötelességének tartotta, hogy ezen állapoton segítsen. Ennek folytán Angliának inicziativája foly­tán hivatott össze Brüsszelbe az az értekezlet, a mely 1902. évi márczius hóban egy egyezményt állapított meg, mely egyezmény mint az 1903. évi I. törvényczikk van törvényeink közé beik­tatva. Ezen egyezmény szakit a prémiumok eddigi rendszerével, és bizonyos megállapodásokat hoz létre, a mely ezeket részleteiben is eltiltja. Az angol kormánynál bekövetkezett változás folytán most a szabadelvű kormány a fogyasztók álláspontjára helyezkedett és mielőtt még lejárt volna a brüsszeli czukorkonvenczió érvénye, en­nek módosítását vették czélba. Ezen módosítás folytán hivatott össze újból Brüsszelben az érde­kelt államok részéről egy értekezlet és az értekez­leten jöttek létre azok a megállapodások, a melyeknek törvénybeiktatásáról van szó. Ezeknek leglényegesebbje, hogy Angolország felmentetnék az 1903 : 1. t.-ez. 4. pontjában fog­lalt azon kötelezettség alól, hogy ő a területére behozott czukornál külön vámmal sújthatja az olyan országokból származót, a hol a prémiumok rendszere uralkodik. Ezt ő a fogyasztókra nézve sérelmesnek találván, módositandónak vélte. Eh­hez a szerződő hatalmak hozzá is járultak. Ez a leglényegesebb intézkedés azon törvényjavaslat első részének, mely ez idő szerint a t. ház előtt fekszik. A másik. t. i. a jegyzőkönyv, egyszerűen biz­tosítja Angolországnak azt a jogot, hogy a mennyi­ben 1908. márczius hava előtt nem szereztetnének be a ratifikácziók, ő szeptember 1-én jogosítva van felmondani a pótegyezményt, illetőleg kilépni az egész konvenczióból. A második része az előterjesztett törvény­javaslatnak Oroszországra vonatkozik. Oroszország t. i. az első czukoregyezményhez nem járult hozzá, azonban időközben annak a biztosítása mellett, hogy mostam adórendszerét íentarthatja és bi­zonyos — 1 millió tonnában korlátolt — czukor­mennyiségefc hat éven keresztül kivihet, hajlandó­nak mutatkozott a hozzájárulásra. Ehhez a szer­ződő hatalmak a maguk részéről hozzájárultak. Tekintettel arra a körülményre, hogy az 1903 : I. t.-cz. uralma óta Magyarországon a czu­kor termelése nem hanyatlott, hogy czukorgyárak nem szűntek meg, sőt bizonyos fokig szaporodtak, továbbá hogy különösen a belső fogyasztás elég nagy mértékben, t. i. 54%-kal emelkedett, más­részről pedig, hogy a prémiumokhoz való vissza­térés sem közgazdasági, sem pedig financziális szempontokból nem kívánatos, sőt nem is lehet­séges, a magam részéről bátor vagyok ezt a pót­egyezményt, ugy a mint az a t. ház elé terjesztetett, elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feliegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általános­ságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt álta­lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfoga­dottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Ver tán Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvény­javaslat czimét felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa a törvényjavas­lat czimét). Elnök : Miután szólásra senki sincs feljegyezve, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a czimét válto­zatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a bevezetés. Vertán Endre jegyző (olvassa a bevezetést). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a bevezetést változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor I azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom